Csökkent júniusban a munkanélküliség az eurózónában, az unió egészében pedig havi szinten nem változott – mutatják az Eurostat szerdán közzétett adatai. A legalacsonyabb rátát Csehországból (1,9) százalék és Németországból (3,1 százalék) jelentették. A legmagasabb, 17,8 százalék Görögországban – és 14 százalék Spanyolországban – volt a munkanélküliség.
Az unió statisztikai hivatalának jelentése szerint az euróövezetben júniusban 7,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta az előző havi 7,6 százalékkal és a tavaly júniusi 8,2 százalékkal szemben. Ez volt a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta 2008 júniusa óta az eurózónában. Az EU 28 tagállamában a májusi 6,3 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta, de erősen csökkent a 2018. júniusi 6,8 százalékhoz képest. Ez a legalacsonyabb ráta, mióta az Eurostat 2000-ben bevezette a munkanélküliségi adatok havi nyilvántartását. Az Eurostat becslése szerint 2019 júniusában 15,674 millió férfi és nő volt állástalan az unió egészében, ebből 12,377 millió az eurózónában. Májushoz képest az unió 28 tagállamában 36 ezerrel, az eurózónában pedig 45 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Tavaly júniushoz viszonyítva az EU28-ban 1,205 millióval, az euróövezetben pedig 1,032 millióval kevesebben voltak munka nélkül. Tavaly júniushoz képest 24 tagállamban csökkent, Észtországban és Lengyelországban nem változott, Svédországban és Luxemburgban pedig emelkedett a munkanélküliség. A legalacsonyabb rátát Csehországból (1,9) százalék és Németországból (3,1 százalék) jelentették. A legmagasabb, 17,8 százalék Görögországban – és 14 százalék Spanyolországban – volt a munkanélküliség. A 25 éven aluliak között 3,176 millióan voltak munka nélkül az EU-ban, ebből 2,252 millióan az euróövezetben. Ez 14,1 százalékos, illetve 15,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az EU-ban 2018 júniusához képest 239 ezerrel, az euróövezetben 179 ezerrel mérséklődött az állástalanok száma.
Forrás/fotó: MTI
Naprózsa
2019-07-31 at 14:44
Úgy aztán biztosan csökken a munkanélküli mutató, ha 2 millió migránst nem munkanélkülinek, hanem segélyezettnek nyilvánítjuk, esetleg havi egy órára beültetjük az iskolapadba, hogy “tanulóként” legalább a hamis nevét megtanulja latin betűkkel alákaparni a segélylistán.
De visszatérve a munkanélküliségi ráta csökkenésére némi ellentmondás érzékelek: a munkát nyerő tömegek egyenes arányban szoktak lenni a gazdasági fellendüléssel. Akkor most hogy van, több embernek jut munka, – mint nálunk is – mégis stagnálnak a nyugati gazdaságok?