A John McCain-díjjal kitüntetett Dr. Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a Pesti Srácoknak adott interjújában értékelte az amerikai belpolitika alakulását, az Amerika-szakértővel beszéltünk a Black Lives Matter-ről, a koronavírusról és arról, mi lesz akkor, ha minden nehezítés ellenére Donald Trump képes újrázni és újabb négy évre ő lesz az Egyesült Államok elnöke. A szakértő azon a véleményen van, hogy Trump nem jön ki abból győztesen, ha a mostani helyzet megmarad. Az Egyesült Államokban kétévente újraválasztják a 435 képviselős alsóházat és a 100 képviselős szenátus egyharmadát, ha a Black Lives Matter által gerjesztett rendkívüli állapot kitart ősz végéig, akkor nemcsak az elnökválasztás kimenetelét határozná meg, de nagyon sok biztos befutónak tűnő képviselőjelölt is elvesztheti az állását, újraválasztását. A washingtoni vezetésnek lépnie kell, nem szabad ezeket a rendkívüli állapotokat novemberig engedni – mondta lapunknak Dr. Mártonffy Balázs. (PS-interjú!)
Utoljára egy hónappal ezelőtt beszélgettünk az amerikai belpolitikai helyzettel kapcsolatban, akkor még a koronavírus volt a fő téma, ám nagyon úgy tűnik, hogy George Floyd halála és az azt követő események ebben változást hoznak. Gondolta volna, hogy jön egy ekkora csavar az amerikai belpolitikában?
Donald Trump népszerűsége konzekvensen a 35-49 százalék között mozog az elmúlt 3,5 évben, de az elnök választási esélye a jelenlegi prognózis szerint megfordulni látszik. A legutóbbi kutatások szerint Joe Biden nagyjából tíz százalékkal vezet. Nagy kérdés, hogy mi fogja tematizálni a választást novemberben, ahol míg korábban a koronavírus és Kínával való ellentét és nézeteltérés volt a két fő motívum, ám mára a Black Lives Matter általi tüntetések széles elterjedése az, ami tematizálja a közvéleményt, ezzel magyarázható, hogy lekerült a porondról Biden szexuális zaklatási ügye. Egy dolog biztos, nagyon megváltozott a helyzet, ami miatt még kevésbé megjósolható, mi várható novemberben.
Elég szervezettnek tűnik a George Floyd halála utáni tüntetéssorozat, mit gondol kitart ez novemberig?
Alapvetően az amerikai emberek individualisták, szeretik a szabadságukat, szeretik, ha saját maguk határozzák meg az életüket. A szabadságukban való korlátozást, mint a koronavírus miatt hozott korlátozó intézkedések keményen szembemennek az amerikai gondolkodásmóddal. Ez nem annyira összeegyeztethető, mint mondjuk Kínában, ahol egész Vuhan-tartományt lezárták, ott ebből nem lett feszültség. Az ázsiai ország lakói jobban elfogadják, ha valamit parancsba kapnak és azt maradéktalanul betartják. Ezek a háttérszempontok mindenképp hozzájárulnak ahhoz, hogy a Black Lives Matter okozta helyzet ennyire eszkalálódott és a tüntetések nem akarnak szűnni. Ez egy alapvetően rendezetlen helyzet, amikor is rég elfojtott indulatok törnek fel. Egy partizánpolitikai durvulást megélő népcsoportra tevődött rá egyfajta kilátástalanság, majd a George Floyd elleni rendőri brutalitás. Nagyon komoly vízválasztók, érzelmi elnyomások, és ideológiai küzdelem zajlik az Egyesült Államokban és itt jön felszínre a rasszizmus. Ez a kulturális-antropológia által leírt valóság, hogy mi-kontra ők, ez mindegyik embercsoportban benne van. A nagy strukturális kérdések, a szegénység, az iskolázottságbeli- és a lehetőségbeli különbségek továbbra is meg vannak, ezek a differenciák és feszültségek most törtek elő és nem nagyon tűnik úgy, mintha ezek meg akarnának szűnni és ezek a tényezők sokszor átcsapnak utcai erőszakba és fosztogatásokba. A probléma az, hogy megoldást eddig sokan nem nagyon tudnak felmutatni. A kérdésre válaszolva leszögezném, az politikailag vállalhatatlannak tűnik, hogy a tüntetéssorozat novemberig kitartson. A bennem lévő politikatudós azt mondaná, hogy egy kész politikai öngyilkosság lenne, ha ez kitartana a választásokig.
Kinek lenne ez politikai öngyilkosság, van arra esély, hogy Trump közbelépjen?
Trump nem jön ki abból győztesen, ha a helyzet így marad. Az Egyesült Államokban kétévente újraválasztják a 435 képviselős alsóházat és a 100 képviselős szenátus egyharmadát, ha ez kitart ősz végéig, akkor nemcsak az elnökválasztás kimenetelét határozná meg, de nagyon sok biztos befutónak tűnő képviselőjelölt is elvesztheti az állását, újraválasztását. A washingtoni vezetésnek lépnie kell, nem szabad ezeket a rendkívüli állapotokat novemberig engedni. Úgy vélem, hogy a Labor Dayig (szeptember első hétfője – a szerk.), a nemzeti ünnepig mindenképpen lecseng, mert utána a kampányra kell fókuszálni, amikor is az újrakezdés, a koronavírus utáni élet narratíváját kell folytatni.
A ’90-es években már volt egy, a maihoz nagyon hasonló zavargássorozat Amerikában, miután a rendőrök megvertek egy Rodney King nevű munkást. Akkor a hadsereg bevetése oldotta meg a problémát. Előfordulhat-e, hogy Trump is meglépi ezt?
Ez egy klasszikus millió dolláros kérdés és még nem világos, attól függ, hogy az amerikai elnök milyen belpolitikai nyereséget és/vagy veszélyeket lát abban, ha ezt meglépi. Ebben a kérdésben nagyon nehéz jól exponálni hatalmon lévő politikusnak magát, mert nincs jó rövidtávú válasz, nem tud hangzatos szlogennel jót tenni. Ki kell jelenteni, hogy Trump nagyon nincs jó helyzetben, fut az eredmény után abban a hat kulcs államban, ahol gyakorlatilag megnyerte 2016-ban a választást Clinton ellen, azokban most nagyon vezet Biden. És, ha Trump radikális lépésre szánja el magát az a billegő körzetekben nem fog sok jóval kecsegtetni, ugyanis Trump könnyen elidegenítheti magától a szavazókat.
Mi lesz, ha a 2020-as események ellenére mégis győz Trump novemberben?
Nagyon érdekes kérdés, a Demokrata Pártnak akkor katarzisra kell készülnie, ha most nem tudnak nyerni, akkor érezhetik úgy, hogy körülbelül soha, és akkor az is előfordulhat, hogy részekre bomlik a párt. Valószínűleg a második Trump-éra alatt tovább fog folytatódni a polarizáció, az eddigi keretet, amit a rendszer az elnökre rákényszerített, na azt Trump még jobban le fogja vetkőzni és radikálisabb lépésekben gondolkodhat. Véleményem szerint a törvényhozási kontra végrehajtó hatalmi versenyben a Kongresszus megpróbálja majd jobban visszafogni az elnököt, hiszen tudja, hogy már csak négy évet kell vele kibírni, onnantól pedig jöhet majd valami új. Külpolitikai téren azt várhatjuk a fent említett esetben, hogy folytatódik a Kínával szembeni narratíva, azonban erősödni nem fog a valós érdekütköztetés. Érdekesség, hogy mostanra eljutottunk oda, hogy az amerikai vezetés nem Kínát támadja, hanem már a Kínai Kommunista Pártot. A Közel-Keleten is érdekes fejlemények lehetnek, hiszen a februári dohai megállapodással gyakorlatilag kiegyeztek egymással az amerikaiak és az általuk amúgy hivatalosan el nem fogadott tálibok Afganisztán jövőjével kapcsolatban. Trump itt meglepőt húzott, ugyanis nem értesítette a NATO szövetségeseit arról, hogy megállapodásra készül és az vehető észre, hogy a jelenlegi elnök egyre jobban idegeníti el magától a szövetségeseit. Szerintem változatlan marad a jövőben ez a tendencia.
John Bolton, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója a kampányra időzítette könyvének megjelenését, amiben „kitálal” az elnökről. Ez milyen hatással lehet Trump népszerűségére, mik lehetnek a következmények?
Kettős narratíva van jelen. Bár nem olvastam még a könyvet, abban biztos vagyok, hogy olyan botrány nincs benne, ami eltántorítaná a biztos Trump-szavazókat, viszont Trump fel fogja tudni használni Boltont, mint egy démont, hogy lám egy újabb korábbi harcostársa árulta el, ő pedig még mindig a helyén van. Ezzel az elnök meg tudja erősíteni szavazóbázisát. A billegők között sem ez lesz a döntő pont, nem Bolton az első tanácsadó, aki Trump ellen fordul. Fontos megjegyezni, hogy a volt tanácsadó nem egy osztatlanul szeretett figura az amerikai közéletben. Bolton csak a saját nézeteit mondta állandóan, Washingtonban sosem volt sok szövetségese, mert ő bárkit képes volt kritizálni. Ez pedig veszélyes, Bolton zárt gondolkodású személy. Ez nem olyan, mintha James Mattis volt védelmi miniszter tálalt volna ki, hiszen utóbbi nagyobb tiszteletnek örvend országszerte, aki ráadásul tiszteli az egyenruháját és nem felejti el, ki a főnöke. Mattis szavai többet számítanak a középen álló szavazóknak, mint Bolton, egyszerűen egy hitelesebb személy a tábornok a számukra.
Miért álltak be republikánus tisztségviselők Biden mögé és ezzel mennyit erősödhet?
Már a 2016-os választásokon is voltak Republikánusok, akik nem támogatták Trump elnökjelöltségét. Trump egy megosztó figura még a Republikánus vezetésen belül is, mivel sok megnyilvánulása szakít a republikánus hagyományokkal. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy Trump elnöksége alatt a Republikánus párt nagyjából hallgatólagos támogatását élvezte, a Kongresszus is többé-kevésbé együttműködött vele. Az USA-n belül a mai pártoknál viszont már „lazább” a pártfegyelem, nem mindig éri meg a párton belül egy közös nevezőre jutni és azt konzekvensen képviselni; néha jobb, ha egymástól eltérő álláspontot képviselnek, mivel ugyan egy ernyő alatt kampányolnak, de eltérő szavazótábort szólítanak meg a tisztségviselők. Akik pedig nem aktívan az újraválasztásukért kampányolnak, szabadabb kezet kapnak. Akikről jelenleg hallani lehet, hogy Biden-t támogatják, azok már nem aktív politikusok. Bush volt amerikai elnök, a mormonok miatt speciális helyzetben lévő utah-i Mitt Romney, akinek, mint volt republikánus elnökjelölt az egyik politikai szerepköre a Trump-tól elkülönülő identitás létrehozása, és Colin Powell volt külügyminiszter, aki már előzőleg is Obamára és Clintonra szavazott. Biden akkor erősödhet, ha most az újraválasztásukért küzdő aktív Republikánus képviselő jelöltek állnak majd be mögéje.
Szalay Miklós
2020-07-20 at 13:42
Gondolatok az USA zavargásokról, azok fő okairól:
https://egyvilag.hu/index.shtml#usazavargasok
Felnin elvtárs
2020-07-15 at 19:27
“a rendőrök megvertek egy Rodney King nevű munkást”
Ez a “munkás” azon kívül, hogy a létező összes közlekedési kihágást kismilliószor elkövette, főleg ittasan; rablás és kábszizás miatt is többször látogatták a perzekútorok.
A taslikat azért kapta, mert 188-cal ment lakatlan, és 130-cal lakott területen – mivel f**ott, hogy az előző rablási ügyére nem vet jó fényt, hogy megint befolyásoltság alatt állt vezetés közben.
Ne polkorrektkedjünk már!
LI
2020-07-15 at 09:06
Érdemes megnézni: Cabal bukása
https://videa.hu/videok/film-animacio/a-cabal-bukasa-magyar-felirattal-5g-covid-19-i26YNOCqFx5vxn6E
csakafidesz
2020-07-15 at 02:58
A mostani lázadás már túllépett azon, hogy őszig leállítsák. Szóval az anarchia folytatódik és úgy tűnik pénz is van rá. (Naná, hogy kell ehhez is a pénz..)
karoly kehrer
2020-07-14 at 15:28
Trump egy megosztó figura még a Republikánus vezetésen belül is, mivel sok megnyilvánulása szakít a republikánus “hagyomanyokkal” Mind tobben rajonnek, hogy egy narcizmusban szenvedo, hazudozo elmeberg ul a vekozo lannyal s a sajat rokonsagi szemetevel a Feher Hazban
fixit
2020-07-13 at 00:26
egyébként az idősebb Bush aki az LA riot alatt a 90-es évek elején bevetette a nemzeti gárdát és szétverette, a következő választást simán bukta szaxis billy ellen.
fixit
2020-07-12 at 23:59
Igazából elég keveset beszélnek arról is hogy zajlott egy szenátusi vizsgálat amit teljesen elnyomott ez a cirkusz (sokak szerint inkább az volt az oka ennek a cirkusznak, hogy elnyomják azt).
Ebből az következik, hogy az ‘oroszok 2016-os választás’ c. legendát szándékosan kreálták és erről Biden és Obama is tudott. Obama főtanácsadói egymás között azon nevetgéltek emailben hogy melyik hazudik jobban
pofonfa
2020-07-12 at 15:14
Lehet nagy szavakkal, antropologiai alapon elemezni a történteket, de amint Biden győz, a nagy cirkuszi előadásnak vége lesz.
Látványpolitizálással Biden békét és rendet teremt, ami valójában annyit jelent, hogy lezárják a destabilizációs projektet,nem szerveznek a neten több demonstrációt, a sajtó ,a Facebook elnémul.
Ha ezek után egyetlen BLM barrikádharcos arcoskodni kezdene, megdöbbenéssel észlelné, hogy már nem hősnek hanem a jogállam ellenségének tekintené mind az elit mind a média.
Kb. mint 2013-ban a kairói Tahrir téri tüntetéseknél.
Az amerikai társadalmi probléma létező. A rászervezett cirkusz irányított és művi.
fixit
2020-07-12 at 23:55
Persze, hogy az. Emlékszel még a fergussoni eseményekre amikor Obama alatt ment a gyujtogatás? No akkor a CNN fekete(!) riportere akit kiakasztott az a rendőr abban a hires interjúban, még egészen más húrokat pengetett.
Hosszan ecsetelte (ő is fekete) hogy a el kéne végezni az iskolát stb stb
esteegycseppetbeseggelek
2020-07-12 at 13:37
Mélységesen kiábrándít engem a demokráciából az, amikor választási esélyektől függ, hogy leállítsanak-e egy bűnöző csőcseléket vagy sem.
moliere
2020-07-16 at 20:54
Na ja…
TomasTom
2020-07-12 at 13:01
Alakul a fekete Amerika.
apro_marosan_petergabor
2020-07-12 at 10:22
A szakértő jól látja:
– a demokraták által hergelt lumpen-bolsevik anarchia lehetetlenné teszi Trump újraválasztását
– Trump ezzel tisztában van
– azért nem tud lépni, mert beépített “tégla” republikánusok fékeznek
– a konzervatív oldal mindig árulók miatt veszít, ha veszít
– Trump jó üzletember, de kezdő politikus – s lassan felismeri, bár elnök, nincs teljhatalma
– saját pártját kell meggyőznie, ez így nem mehet tovább
– azt gondolom, a demokratáktól is sokan el fognak fordulni
– le kell vonni az európai tanulságokat…
Lajos
2020-07-12 at 13:18
Nem lehetetlen Trump újraválasztása, ugyanis túl messze van még a november, és sok idejük van a választóknak gondolkodni az utcai zavargások okain és következményein. Ha teszem fel ősszel kezdődött volna a balhé, akkor az idő rövidsége valóban Trump ellen szólna, de majdnem öt hónap van még november 3-ig. A közvélemény kutatások előtt nem kell hasra esni. Egyrészt a megkérdezettek egy része nem a valódi véleményét mondja el, másrészt maguk a közvélemény kutatók is manipulálják a kutatási eredményeket. Nem gondolnám, hogy a Trump kormányzat ölbe tett kézzel fogja tűrni a zavargások további folytatását. A demokratáknak túl kevés az ideje arra, hogy valaki mást felépítsenek elnökjelöltnek, és nem is dugdoshatják Bident a a kamerák és a mikrofonok elől következmények nélkül. Az amerikai választók igénylik az elnökjelöltek rendszeres szerepléseit. Ha Bident nem engedik szerepelni, az egészen biztos szavazatvesztéssel jár, ha engedik, akkor pedig nem tudják a kontrolljuk alatt tartani az eseményeket. A demencia furcsa és nem kívánatos bakikban manifesztálódik, amiből kaphattunk már ízelítőt eddig is. Úgyhogy ne temessük még Trump második elnökségét.
moliere
2020-07-16 at 20:54
Egyetértek! Nem szabad továbbá elfeledkezni arról, hogy az a bizonyos “kontroll alatt tartás” nem csak a demencia miatt lehet problémás, hanem bizony az elsikált nemi erőszak miatt. Nagyon súlyos és nagyon konkrét váddal lehet küzdeni Biden ellen. Lehet, hogy a végén ismét a nők döntenek Trump mellett?
Zsuzsanna
2020-07-12 at 10:10
A fegyverlobbi hogy áll? Fájó lehet egyeseknek, hogy lecsökkent a kereslet, hiszen Trump egyetlen háborút sem indított.
Biden mit tud ígérni, hogy rá szavazzanak?
Floyd esete csak egy jó alkalom volt, hogy támadásba lendüljenek. Szerintem a velejéig kapzsi népség fizeti a lázongókat, hogy Trumpot eltakarítsák az útból. Kell egy háború, de nem igazán otthon gondolnák.
fixit
2020-07-12 at 23:51
Igen, Trump rengeteg pénzt nyom a fejlesztésekbe és nem csak a ‘durrogtatós’ részbe az AI/Bigdata/cybervédelem témába is amitől eléggé idegenkednek a konzervatívok (kivéve a Bush érát de ott egész más megközelítés volt). Emellett pl az űrkutatásba.
A szilicium völgyi cégek irracionális gyűlölete sem elvi (az alkalmazottak szélsőbaloldali elmebetegek) hanem egzisztenciális.
Egyrészt a monopol helyzet miatt folyamatos a nyomás rajtuk és tudják egyre közelebb amikor szabályozni fogják a tevékenységűket amit eddig sikeresen kibuliztak, de amitől sokkal jobban rettegnek, hogy fenti területekre öntött elképesztő pénzek előbb utóbb kitermelhetik a konkurenciát.
Girolamo
2020-07-12 at 10:05
2020 január végére elértük,amit el lehet érni.Ha a járvány nem jön közbe, a pénz Kínába áramlása,csak erősödött volna.
Azt a teknikát,amivel a kínaiak afrikai előrenyomulását meg lehetett volna állítani,nem találták ki.
A járvány,az egész világot befékezte,a cselekvés korlátozott,előbbi problémát ideiglenesen jegelte.
Az amerikai terrorlázadások a fejlődő világban háborúkat fognak gerjeszteni.
Az USA és Kína,láthatóan nem tudnak megegyezni Afrika kapcsán.
A járvány,az egész világon befékezte,a vidék városba áramlását,amely drámaiságával,csak annak később bekövetkező robbanása versenyezhetne.
Nekünk a republikánusok a természetes ebbnek tűnő szövetségesek.
A demokraták cionizmusa,tönkretenné a magyar-izraeli kapcsolatokat.A demokrata alláspont,legyen a világ liberális.Ez még a józan zsidóknak is sok,nekik elég a jelenlegi kockázat szint.
Az USA maga mellé emelte Angliát,az angolok újra a tengerek urai lehetnek,nekik nem kell számolniuk,az afrikai Amerika-ellenességgel.
A brexitnek is ez az igazi oka.
Az USA,a Nato kézivezérlését arra akarja használni,hogy nem fog osztozni velünk a líbiai hídfőállás lehetőségével.
A gettó,már most is,csak a szellemiség nélküli születés dimenziója,a kantonosodását megakadályozni senk nem tudja.De Amerika,a gettóban születetteknek is a lehetőségek földje marad,csak alkalmazkodniuk kell,egyenként.
Csoportosan bukta,nem is fog rá költeni feleslegesen a gazdag réteg.
Lajos
2020-07-12 at 12:57
Bocsi, de ademokraták terepe nem a cionizmus, hanem cinizmus. Náluk jobban nem utálja senki jobban a Siont, azaz Ciont, Izraelt, azon belül a Templom-hegyet, a zsidó telepeseket, Netanjahut és kormányát, de magát a kereszténységet és Magyarországot sem. Erre akár a Dark Lives Matter terroristák is jó példát szolgáltatnak, akik mindent tagadnak, aminek a zsidó-keresztény értékrendhez bármi köze van, antiszemiták, neorasszisták, internácik, akik a demokratáknak nevezett neomarxista anarchisták és a deadfish média teljes támogatását maguk mögött bírják. Ez talán Gyuri Bácsinak és orvtársainak tényleg szívügye az erőd mélyén, de a zsidóságnak egészen biztos, hogy nem, ahogyan nekünk sem.
Girolamo
2020-07-12 at 19:47
Véletlen sem valami, pajeszcentiző cionizmusra gondoltam.Csakis a demokraták, elmúlt évtizedekben tapasztalt,minket minősíthetetlen megközelítéseit,az állandó bűntudatébresztő,lekezelő viszonyulásukat nevezném így.
De nem gondolom,hogy odaát pártállástól függetlenül létező magyarbarátságot feltételezhetnénk.
A nagyok a kicsiket rendezni szokták,hogy a helyüket segítség nélkül is megtalálják,valahol hátúl.
Viktor éles szeme elkapott egy pillanatot,amit csak a bátrak mernek meglátni,és a tippünk bejött.
Nem mintha a demokraták a hajlongáson kívül bármit kultiváltak volna.
Szerintem.
Girolamo
2020-07-12 at 19:32
Miért gyűlölnék Izraelt a demokraták?
Magyarországon az igazi konzervatív gondolkodás lényege,a nemzeti lét értékként való elismerése is.Izrael nem egy fantom,a valóságával,csak a palesztínoknak van gondjuk.
A valódi konzervatív gondolkodás nem fajgyűlölő,és nem gyűlölködő.
Keresztény nemzeti alapállásból,nem is igazán értem,mire gondoltál.
Az önmagát radikálisnak képzelő politika lehet alapvetően antiszemita.De hazai tapasztalatból is láthatjuk,csak indulati szinten ilyen.
A köznépre meg szerintem nem érdemes rásütni ezt a bélyeget,mert egy falat igazságért,tisztességért,a lelkét kitette volna,csak a töketlen önjelölt vezetők fogatták meg velük a legközelebbi célpontot.Az amerikai demokraták “szidalmazással”átitatott hozzánkállását,a számító sunyi,velünk kapcsolatban tapintatlan,magyarellenes megnyilvánulásait aztán,nevezem,ahogy sikerül.
És ez az,ami.