Észrevétlenül is át lehet esni a koronavírus-fertőzésen, ennek pedig nagyobb az esélye, mint gondolnánk – többek között erről is beszélt az Origónak adott interjújában Dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Azonban figyelmeztetett, ez nem jelenti, hogy ha valaki tünetmentes, ne lehetne hordozó. A főorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nem lehet megállapítani, hogy valaki enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen átesett-e már a fertőzésen; ezt csak egy speciális teszttel lehetne megállapítani, ahol a vérből kimutatják az antitesteket.
Dr. Szlávik János az Origónak elmondta: korábban úgy gondolták, hogy a tünetmentes fertőzöttek aránya legfeljebb 10 százalék körüli lehet, újabb tanulmányok a témában azonban kimutatták, hogy akár a vírust hordozók egyharmada is tünetmentes lehet. Ez pedig a vírushordozók azonosítását jelentősen nehezíti. A főorvos hozzátette: ugyan kisebb mértékben, mint a tüneteket produkáló betegek, de ők is átadhatják a fertőzést közvetlen környezetüknek.
A fertőzés lehetősége fennáll azoknál is, akiknél semmilyen tünet nincs, vagy enyhe tünetekkel rendelkeznek. Mivel ez a fertőzés a légutakon keresztül történik, mindenképpen szükséges valamilyen cseppfertőzés, de tárgyak érintésével is átadhatja a vírust a fertőzött. Nem kell annyira félni a tünetmentes emberektől, de nem zárható ki, hogy a fertőzés rajtuk keresztül is terjedhet
– fogalmazott a szakember. A főorvos kifejtette továbbá: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy tünetmentesen esik át a fertőzésen. Hozzátette: 60 éves kor felett “gyorsul be” a fertőzés, 70-80-90 éves betegeknél nagyon gyakori a súlyos kimenetelű fertőzés, és náluk gyakoribb a halál is. Azonban azt is elmondta: ezek a tényezők csupán támpontot adnak a betegség lefolyásának megjóslásában; valójában senki nem tudja megmondani, hogy valaki miért esik át a fertőzésen tünetmentesen, vagy miért lesz lázas, miért alakul ki tüdőgyulladás. Dr. Szlávik János szót ejtett arról is, hogy elméletileg megállapítható, hogy valaki fertőzött volt-e, ugyanis a fertőző betegségek nagy részénél az emberi szervezetben maradnak olyan antitestek, amelyek igazolják, hogy valaki átesett már a betegségen. Az antitestek kimutatására léteznek otthoni használatra alkalmas gyorstesztek, azonban ezek pontossága legalábbis kétséges.
A gyorstesztek, amelyek ma már rendelkezésre állnak szerte az országban, bizonyos esetekben meg tudják határozni azokat az antitesteket, amelyek igazolják, hogy valaki átesett a fertőzésen. De ezeknek a teszteknek a megbízhatósága nem teljesen megfelelő – különösen azért, mert a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező fertőzöttben kevés lehet az antitest
– fejtette ki a főorvos. A szakember ennek kapcsán elmondta azt is, hogy akik átestek a fertőzésen – attól függően, hogy mennyi antitest van a szervezetükben –, viszonylagos védettséget élveznek a fertőzéssel szemben, illetve annak továbbítására is kevésbé alkalmasak. Ugyanakkor hozzátette: akik sejtik, hogy átestek a fertőzésen, és nem telt el a gyógyulást követően még két hét, akkor jobban teszik, ha két hétig még otthon maradnak és vigyáznak másokra. Kimutatták ugyanis, hogy a gyógyult esetek egy részében egy-két hétig még maradhat vírus a torokváladékban és a légcsőben; bizonyos esetekben ezek az emberek még fertőzhetnek. A védekezés jövőjéről szólva a főorvos elmondta: távol-keleti példák szerint vannak olyan esetek, ahol valaki enyhe tünetekkel vészelte át a betegséget és újra fertőződhetett. Jelenleg ezeket az eseteket a kutatók vizsgálják.
A tudósok szerint nem zárható ki, hogy ezzel a betegséggel az emberiség újra fertőződhet majd a következő szezonban vagy évben. Valószínű, hogy ennek a járványnak is a megoldása a védőoltás lesz. Nagy remények vannak, hogy talán már ezen a télen az emberiség rendelkezésére áll majd a vakcina
– vélekedett dr. Szlávik János.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Kovács Attila
Namond
2020-04-16 at 01:28
Vajon mi alapján válogat a korona vírus?
Fizikai erőnlét, emberi rassz, pszichés tartás, életmód, kultúra, vérkép, genom?
Talán azokat kellene vizsgálni akik szinte észrevétlenül esnek át rajta.
Döme
2020-04-15 at 13:18
Talán nem hangzik ostobaságnak, de talán mégiscsak elő kellene írni a maszk viselését. Miért is gondolom? Mert lehet, hogy valakik már átestek az influenzán anélkül, hogy tudtak volna róla, vannak akik felgyógyultak, de még fertőzhetnek és vannak akik megúszták, – persze kérdés, hogy meddig? Ha mindenki viselné a maszkot, úgy mindenki védetté válna bizonyos értelemben, ami nem elhanyagolható szempont. Ezért kérem a hatóságot, hogy fontolják meg, s ezzel is próbáljuk elejét venni a virusfertőzés terjedésének. Természetesen nem figyelmen kívül hagyva az eddig érvényben lévő korlátozásokat. Épp eszű ember nemis tiltakozna, hiszen nem lehetünk saját magunk ellenségei. Akik viszont fittyet hánynak az előírásokra, azokkal szemben pedig szigorúan kell fellépni. Rend a lelke mindennek!
Helga
2020-04-15 at 13:00
Örvendetes, hogy egyre nő a felgyógyultak száma, de ha igaz az, hogy ezek az emberek mindettől függetlenül tovább fertőzhetnek, mert lehetséges, hogy maradt még bennük fertőző vírus, – akkor ott vagyunk, ahol a part szakad. Mert ugyanis, ha nem úgy bocsátják el őket a kórházból, hogy tájékoztatják őket, és további két hetes karanténra nem utasitják valamennyiüket, akkor ilyen alapon valóban akár évekig is elhúzódhat a járvány. Ezt viszont gondolom senki sem szeretné.