Drezda 77 évvel ezelőtti elpusztítása nem egyszerűen szégyenfoltja a szövetségesek hadászati tevékenységének, hanem az az esemény, ahol a progresszív, baloldali véleményformáló réteg sem képes a kimért magyarázkodásra, inkább háttérbe vonul és igyekszik kibekkelni a témát. Drezda ugyanis jelképpé vált. A hideg, mérnöki szemmel elvégzett pusztítást látjuk benne.
A város lerombolásában nem elsősorban egy pótolhatatlan szépségű barokk város szűnt meg, de a közvélemény számára is a szövetségesek magasabb erkölcsi ethosza. Mikor Churchillről, erről a véreskezű, háborús bűnösről látunk újabb és újabb tirádákat – a legutóbbit éppen pár éve mutatták be a mozikban –, mindig az az ultima ratio, hogy a szövetséges haderők, ha tettek is megkérdőjelezhető erkölcsiségű dolgokat, ám ők voltak a Jók. Itt állnak előttünk ezek a történelmi személyek, akiket feltétlen tisztelet illet, mert a szabad világ apostolaiként küzdöttek. A Jók ugyanis a Jó Eszmék oltárán bármennyit áldozhatnak. Ha a távoli cél, amiért küzdenek, Jó, akkor minden meg van bocsájtva. (Különben itt megfigyelhetjük a progresszió teljes átitatottságát a marxizmussal. Tudniillik a végén majd nagyon jó lesz, addig meg csak eljutunk valahogy.) Tragikomikus, ahogy sikerült a társadalmat addig domesztikálni, még inkább kasztrálni, amikor már természetesnek veszi, hogy a katonai ellenségnek drukkol. Milyen jó, mondják, hogy az antant győzött! Milyen jó, mondják, hogy a szövetségesek győztek! Miért? Mert ők a Jót akarták, mi meg a Rosszat! Ilyen egyszerű, nincs itt semmi látnivaló.
Gondolkodó ember számára nem kétséges, hogy háborús bűnöket nem a Jók és a Rosszak tudnak elkövetni, hanem a háború természete. Nagyon egyszerű és bugyuta hozzáállás abban bízni, hogy akik nekünk kedvesek a politika színpadán, azok feddhetetlenek is. A szappanoperák világát ne emeljük be a történelem és a politika színpadára.
Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy amennyiben más kimenettel fejeződik be a háború, úgy a legkisebb kétely nélkül állíthatták volna bíróság, majd a hóhér elé Rooseveltet, Churchillt és Sztálint. Könyves Kálmán is azért lett púpos, csúf alak a történelem emlékezetében, mert unokaöccse és követői vezették a korábbi események leíróinak tollát.
Mennyien égtek el a drezdai pokolban? Ma sem tudjuk a pontos számokat. Hamuvá változott embereket nehéz összeszámolni. Nagyjából 1 millióan lehettek a bombázások idején a városban; a mai, legelfogadottabb becsléseink 150–200 ezer fő közé teszik az elpusztultak számát. Milyen rátának számít ez? Hiszen más tragédiák kapcsán olyan sokszor a terror ridegségén, ipari megtervezettségén viszolygunk. Azon, ahogy a modern gyártósorokhoz hasonló módon öltek. Drezdában egyetlen éjszaka alatt elégett majdnem negyedmillió ember. Ki merészelhet ezek után arról beszélni, hogy a szövetségesek bármiben is különbek, jobbak, magasztosabbak más bűnösöknél?
A véralgebrát bírja és kívánja a progresszió amúgy is, nem igaz? Borzalmat hasonlítani a borzalomhoz, mérni próbálni a mérhetetlent, osztályozni a tragédiákat. Arthur Harris hideg elhatározása – a háttérben Churchill beleegyezésével – a polgári lakosság tudatos mészárlására hogyan magyarázható? Ki merészelhet ebben a műveletben relációjelet használni? A drezdai tereken emeletes házak magasságáig felhalmozott, elszenesedett holttestek képei miért nem azt az utat járták be a közvélemény lelkében, amit be kellett volna? És miért kéne úgy tennünk, mintha elfelednénk, hogy a bombázást követő napokban, az Elba mentén menekülő civileket szisztematikusan, gépfegyverrel lőtték az angol és amerikai gépek, további ezreket kivégezve?
Drezdára emlékeznünk kell, mert annak a mementója, hogy Ti sem vagytok jobbak. Se jogotok, se erkölcsi alapotok nincs a felelősségre vonásra.
“Láttam Drezda pusztulását. Láttam a várost előtte, aztán kijöttem az óvóhelyről, és láttam utána, és kétségtelen, hogy az egyik reakcióm a nevetés volt. Isten a megmondhatója, így próbál a lélek egy kicsit megkönnyebbülni.”
Kurt Vonnegut
csakafidesz
2022-02-21 at 19:42
Drezdánál durvább támadás ártatlan civilek ellen Európában nem volt. A genfi konvenciótól kezdve minden irott és iratlan törvényt, erkölcsi alapelvet felrúgtak. Ennek a brutális népírtásnak a párja visszaköszönt még az év vége előtt Japánban, Hirosima és Nagaszaki elpusztitásával. Szerintem az európai népírtás a szörnyűbb. Fehér emberek mészároltak halomra fehér embereket.
Örnagyörnagy
2022-02-16 at 19:34
Az azértmég a győztes szövetségeseket ünnepelendő,a britek által a bomberHarris-ként emlegetett repülő-
tábornoknak szobrotemeljenek…
Ő volt az egyedüli-és azt még a yenkik sem forszí-rozták-,hogy szőnyegbombázásokkal taroljanak.
Torockó
2022-02-16 at 10:15
Drezda annak a bizonyítéka, hogy az USA és NagyBritannia a humanizmus legalján sincs. Demokrácia tőlük soha nem várható.
vp
2022-02-14 at 15:41
Bocsánat–kimaradt a link:
https://www.heise.de/tp/features/Hiroshimas-Unglueck-und-Heidelbergs-Glueck-4858409.html
vp
2022-02-14 at 15:39
Erről a cikkről érdemes beszélni: ” Hiroshima szerencsétlensége-Heidelberg szerencséje “
vp
2022-02-14 at 15:34
Olvass utána miért maradt érintetlen–szerencsére!! –Heidelberg, a legrégibb német egyetemi város !! A Németország szánt ATOMBOMBA célpontja lett volna, de szerencsére Európában véget ért a háború, amikor a bomba még nem készült el .Ez lett Hiroshima tragédiája !
Emlékezet
2022-02-14 at 14:02
No, de mit is ír az áldozatok számáról a mindentudó Wikipedia?
Íme:
1. “Az áldozatok pontos száma nem ismert, a legtöbb hivatalos kutatás 135 000 és 200 000 körülire teszi.
2. A legújabb 2009-ben felfedezett dokumentum 80 000–100 000 név szerint bejelentett eltűnt személyt jegyzett fel.
3.Hans Voight német tanár, aki személyes visszaemlékezéseiben arról tanúskodott, hogy részt vett az áldozatok azonosítását és előkerítését végrehajtó csapatban, személy szerint 135 000-re tette az áldozatok számát.
4. Drezda polgári védelmének műszaki vezetője szerint 1945. május 6-án összesen 39 773 halottat azonosítottak név szerint.
A drezdai bombázás egyik sajátossága, hogy egyes országokban más-más számot tartanak „hivatalos” áldozati számnak így a 250 ezres, vagy annál nagyobb számok főleg a jobboldalinak bélyegzett, hazafias körökben, szemben az angolszászok által használt 18 000–25 000 számmal. Noha tény, hogy az angolok által használt szám eredeti dokumentumon alapul, azonban azt nem vetették kritika alá, és nem vizsgálták meg a dokumentum kalkulációit. A kérdéses iromány mindössze az addig azonosított áldozatok ideiglenes számát tükrözi, keltezése 1945. márciusi. A bombázás számos vitát váltott ki többek között annak okán, hogy Drezda nem rendelkezett potenciális katonai infrastruktúrával (mindössze a Zeissnek voltak ott optikai gyárai) illetve a bombázás nem is az ipari negyedeket, hanem a belvárost sújtotta. Egy Drezda városának megbízásából készített kutatás szerint az áldozatok száma mégsem haladja meg a 25 000 főt.”
.
Döbbenetes, hogy az utóbbi tizes-osztós számot maguk a németek írják mostanában!
Így már minden érthető, ezért lettek – maguk is deklarálva – bevándorló ország!
ViAM
2022-02-14 at 12:54
“Nagyon egyszerű és bugyuta hozzáállás abban bízni, hogy akik nekünk kedvesek a politika színpadán, azok feddhetetlenek is.” Még annyit: a köztiszteletben állók többségét sem érdemes közelről megismerni.
(Nürnberggel kapcsolatban “Misztotfalusinak” teljesen igaza van.)