Mintegy 414 millió darab műanyag, köztük csaknem egymillió strandpapucs és cipő árasztotta el az Indiai-óceánban található Kókusz-szigetek partjait kutatók becslései szerint. A kutatók úgy vélik: becsléseik nem túlzóak, mivel a legszennyezettebbnek tartott partszakaszokra nem juthattak be. Számításaik szerint a szemét 93 százalékát a parti homok rejti.
A műanyag felfedezése óta eltelt hat évtized utolsó 13 évében gyártották a műanyagtárgyak több, mint felét. A hibás hulladékkezelés miatt ennek a mennyiségnek a nagy része az óceánokba került. A kutatócsoport a Kókusz-szigeteken végzett felmérést. A szigetcsoport 26 kisebb, patkó alakban elhelyezkedő földdarabból áll Ausztráliától 2100 kilométerre északnyugatra. Nagyjából 600 ember él a kontinensektől távol eső szigeteken, melyeket Ausztrália utolsó szemétmentes paradicsomának is neveznek néha. A tudósok azonban azt találták, hogy az óceáni áramlatai rengeteg műanyagszemetet hordanak a kis korallszigetek partjaira.
Kalkulációik szerint 238 tonna műanyag szennyezi az atollokat, ebben nagyjából 977 ezer lábbeli és 373 ezer fogkefe, melyek a 414 millió műanyagdarab azonosítható elemei voltak. A kutatók úgy vélik: becsléseik mégsem túlzóak, mivel a legszennyezettebbnek tartott partszakaszokra nem juthattak be. Számításaik szerint a szemét 93 százalékát a parti homok rejti.
A Scientific Reports friss számában megjelent kutatás vezetője, Jennifer Lavers a BBC-nek elmondta: amit a Kókusz-szigeteken, korábban pedig a csendes-óceáni Henderson-szigeten feltártak, azt mutatja, hogy a világ “drámaian alábecsülte” a probléma nagyságát. A kutatók szerint a homokba temetett szemét veszélyezteti a partokon élő vagy ott költő állatokat, köztük a tengeri teknősöket és a rákokat. A rejtett műanyagszemét eltakarítása jelentősen felforgatná a partok életét, és lehet, hogy még nagyobb károkat okozna az élővilágban. Lavers, a Tasmánai Egyetem kutatója azt reméli: a kutatás eredményei megértetik az emberekkel, hogy a műanyagszennyezés esetében a megelőzés sokkal jobb, mint a károk elhárítása.
Forrás/fotó: MTI (a kép illusztráció)
Ragnar
2019-05-16 at 21:21
Juj. Rájöttek, hogy a műanyag szemét. Megoldás?????? A nagy liberális állomoknak, a nagy EU-nak és a pogácsa zabáló ENSZ-nek bizony, ezzel a problémával kellene foglakoznia nem a magyarországi demokrácia helyzetével. Azzal, hogy az Amazonasba öntöm a szemetet vagy hajókkal beviszem az Óceán közepébe a trugyit azzal nem oldódik meg a probléma. Ennyit a prokarióta szinten gondolkódó zöld liberális eszmeiségéről. Itt a világ problémáját egy nagy háború fogja megoldani. Ha pedig nem, akkor kihalunk, mint a dinók.
Namond
2019-05-16 at 21:57
“Itt a világ problémáját egy nagy háború fogja megoldani.”
vagy egy járvány
Ragnar
2019-05-16 at 22:17
Köszönöm. Pontosan így van. Részben, erre gondoltam a dinó hasonlattal.
Magd@
2019-05-17 at 07:19
Az emberi rassz egyetlen potenciális ellensége maga az ember.
Egy találékony típus úgy pozitív, mint negatív értelemben.
“Ilyen az ember, egyedüli példány”…
Namond
2019-05-16 at 20:49
Nézzük a jó oldalát, hatalmas begyűjthető, újra feldolgozható és így értékesíthető nyersanyag kincs került a szigetlakók birtokába.
Már ha van kedvük bányászni és értékesíteni.
kbandi1
2019-05-16 at 20:07
Mindenkinek olyan az óceánja, mint a vízgyűjtő területén lakók szellemi színvonala. Az a szemét nem csak a partmenti lakók produktuma. Aki az utcán végzi a dolgát, az a szemetével sem törődik.