Az ukrán nyelvpolitika sérti a kisebbségi jogokat, és beemeli a diszkrimináció elemeit – jelentette ki Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa az Izvesztyija című orosz napilapnak adott interjúban.
Az újság internetes felületén hétfőre virradóra megjelent interjúban Zannier felhívja a figyelmet arra, hogy az általa vezetett főbiztosság foglalkozik a kisebbségi oktatási és a nyelvhasználati kérdésekkel egyaránt. Ma a problémák egyikét jelenti az Európa Tanács ajánlásainak elfogadása. Példaként hozta fel azt, hogy az ukrán nyelvtörvény különválasztja az Európai Unió nyelveit a többi nyelvtől, ami arról árulkodik, hogy Kijev nem egyforma politikát folytat a különféle kisebbségek irányában, beemelve ezzel a diszkrimináció elemeit. Zannier azt mondja, hogy a főbiztosság az ukrán nyelvtörvény elfogadása előtt konzultációkat folytatott az ukrán parlamenti bizottságokkal, és most is foglalkozik egyes “torzítások” kijavításával az elfogadott törvényben. A főbiztos hangsúlyozza, hogy Kijevnek jogában áll államnyelvként beszélnie az ukrán nyelvről, de három dolog is aggodalomra ad okot az új nyelvtörvényben. Egyrészt egy szóval sem tér ki a kisebbségi nyelvek védelmére. Másrészt az államnyelv használatával kapcsolatos minden kérdést meglehetősen keményen, büntetéssel oldana meg, és nem ösztönzőleg, bátorítással, ahogyan azt az EBESZ szeretné. Emellett a törvény úgy lett elfogadva, hogy egyáltalán nem konzultáltak róla a kisebbségek képviselőivel. A főbiztos célszerűnek tartja egy rendszeres együttműködési mechanizmus kialakítását, amely révén lehetővé válna a kisebbségek aggodalmainak figyelembe vétele. Az orosz lap elsősorban az orosz nyelv helyzetével kapcsolatosa problémákról kérdezte Lanniert, megjegyezve, hogy ez az egyik alapvető nézetkülönbség Moszkva és Kijev között. A főbiztos közli, hogy hamarosan Ukrajnába látogat, ahol – mint mondja – minden megváltozott: más a politikai légkör, a kormány és az elnök is. Megjegyzi, hogy a korábbi kijevi vezetéssel meglehetősen “nyílt munka folyt”, de “nem volt egyszerű”. Reményét fejezi ki, hogy az új vezetéssel kevésbé lesz bonyolult az együttműködés. A lap azt firtatja Zanniertől, hogyan lehet elkerülni a kisebbségi kérdés átpolitizálását.
Ha ma rápillantanak Európa politikai térképére, akkor azt látják, hogy egyes országok hangsúlyt fektetnek a nacionalista és populista megközelítésre és a nemzeti identitás megerősítésére a kisebbségek kárára. Érdemes hozzátenni ehhez a geopolitikai aspektust és a konfrontáció növekvő hőfokát is. E két tényező esetén a kisebbségek oltalmazóként kezdenek tekinteni más államokra, ahol az etnikumuk többségben van. Ez bonyolítja integrációjukat abban az országban, ahol élnek, és önelszigeteltségükhöz vezet
– mondta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa.
A kisebbségek által sokat bírált ukrán nyelvtörvény július közepén lépett hatályba. A parlament sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el, Petro Porosenko volt államfő államfő pedig május 15-én alá is írta a jogszabályt (Zelenszkij öt napra rá tette le a hivatali esküt). A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Namond
2019-07-30 at 14:21
Lamberto Zannier már nem tagja a csokigyártás igazgatóságának?
Már nincs szükség segítségére az uniós behozatalban?
Logikus
2019-07-29 at 20:53
No és romániáról mikor fog nyilatkozni?
Namond
2019-07-30 at 00:12
Majd ha nekünk is annyi földgázunk lesz mint az oroszoknak és valamelyik német kancellár lesz a társaság feb elnöke.
Namond
2019-07-29 at 15:41
Ezek szerint Porosenkó azért volt oly bátor az ukrán nyelvtörvénnyel, mivel a konzultációk okán maga mögött tudta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosságát és annak vezetőjét Lamberto Zanniert. Aki most mindent az előző ukrán vezetésre ken.
Lehet, hogy Zannier adta az ötletet a kisebbségi nyelvek jogai megcsonkításáról?
Ne feledjük a mai olasz nyelv a firenzei toszkán nyelvjáráson alapul, mely eltért, a velencei, sziciliai, calabriai, stb nyelvektől.
Az olasz állam megalakulását követő, 1868-i adatok szerint olaszul a népesség 2-5 %-a beszélt, 90%-uk analfabéta volt.
( Tőlem: A nyelvi oktatás, az 1910-es években is meglevő hiányaira vezethető vissza a déli területek és Szicília gazdasági és kulturális elmaradottsága.)
Olasz nyelvi kissebbségek: albán, német, karantán, tiroli, mokén, cimber, aleman, szárd, francia, ligur, piemonti, friuli, katalán, ladin, görög, szlovén, horvát, cigány, (provanszál).
A ligur, korz, sassar, bari, lombard, foggiano, venéz, nápolyi, calabro, cosenza, stb nyelvek- nyelvjárások nyelvtana és alapszókészlete is eltérő a területre behatoló, szarmata, gót, lombard, vandál, alán, török, arab, norman, albán, dalmát népek, népelemek miatt.
aladin
2019-07-29 at 14:22
Végre, hogy valaki már észreveszi, hogy mi folyik ebben a primitiv soviniszta ukrajnában. Román, orosz, lengyel, magyar nyelvek törölve, nekik csak az ukrán számit. Mit szolnak amerikához ahol 64 nyelven lehet tanulni és beszélni és mindenkinek a saját érdeke, hogy beszélje az angolt. Ez a szinész elnöküknek nincs világ nézete, nem modernizálodik, csak az ukrán darabokat lehet játszani a szinházakban. Akkor ez a megválasztott bohoc és Porosenkó egy kutya.
ómió
2019-07-29 at 14:04
Netán már a főbiztosok közt is van “Orbán-bérenc”?
Jóska
2019-07-29 at 11:22
A hír címét olvasva azonnal azok a kérdések merültek fel bennem, mint Stefan Huszár társunkban.