Ébredj a píszí kalifátusban!

19

.

Ébredj az európai kalifátusban! Ez lehetne egyszerű poén, költői túlzás, propaganda-hülyeség. Nyugat-Európában viszont ez a valóság. Tegnap lefeküdtél, és Európában voltál, másnap felkeltél, és rád köszöntött a muszlim világ. Ami jó Isztambulban és Rabatban turistaként, de a saját kertedben? Fokozva a píszível.

 

Helmut, lelkesen sörimádó német lakos a müezzin hangjára ébredt. Ez erőteljesen meglepte. Részben, mert előző nap megbeszélte a szomszéddal, hogy ne „csesztesse” marhaságokkal, másrészt, mert alapvetően aludt volna még egy órát. De hát, ha ez van, akkor az van.

Kiment a konyhába. Gondolta iszik egy gyógy-almasnapszot. Rutinosan levette az üveget, aztán nagyon megijedt. A címkéről ugyanis nem egy jóllakott Jonatán, hanem maga Mohamed próféta nézett vele szembe. Volt már olyan, amikor hülyeségeket vett, mert mégiscsak globalizálódik az ember, de erre konkrétan nem emlékezett. Pörgetett az üvegen egyet, nézte a hozzávalókat: a hibiszkuszvirág sűrítménynél abbahagyta. Hétszentség, hogy ez nem almapálinka.

Kereste az asszonyt. Hát neki is voltak furcsaságai az eltelt évtizedek alatt. Mondjuk, amikor kimonóban és piros magassarkú cipőben sütött reggeli kolbászt, abban látott fantáziát. De a mostani sötétbarna burkát nem tartotta igazán a napszakhoz és a helyzethez megfelelő viseletnek.

Azonban ha reggelit kap, tulajdonképpen mindegy. Az asszony azonban felé fordulva ájtatos hangon kántálni kezdett valamit, ami semmilyen szabatos fordításban sem hasonlított a „rántotta szalonnával” szóösszetételre.

Ekkor bejött Helmut lánya. Tizenhárom éves volt még előző nap, óvta, védte, mint apához illik. Erre a leány megkérdezte: „Papa, mi a teendő, ha megerőszakolnak? Hívjalak téged, vagy anyát? Vagy a net szerint van erre egy problémamegoldó szám, a kettes gomb a migráns erőszak. Á, hagyjuk, a csajok mondták, van ilyen, nem kell ősökkel fokozni.”

Amíg Helmut szavakat keresgélt, leánya után fia toppant be. Ő éppen a pályaválasztással foglalkozott. Helmut autószerelő volt, gondolta, a praxist a gyerekre örökíti. Nem nagyon értette ugyan a srác öltözködési szokásait, de ezt elfogadta generációs különbségnek. Szeretve paskolta meg a fiú kékre festett fejét. Kérdezte: döntöttél?

„Gender legyek vagy iszlamista? Ma ezekben van a pénz, Papi!”

Helmut lefagyott. Aztán hirtelen csipkedni kezdte magát, drámaian reménykedett abban, hogy felébred. Ebből legkisebb leánya szakította ki, aki lelkesen rángatta pizsamanadrágját.

Helmut végtelen bizakodással nézett az ötéves szőke leánykára. Aki közölte, hogy apját mostantól Ahmednek fogja szólítani, az oviban ugyanis most ez a divat.

Helmut ezt rémálomnak érezte, gondolta, ha lefejeli a falat, az hátha felébreszti.

És tényleg. Felébredt.

A neje közölte kedvesen, hogy imaidő van. És van hozzá előkészítve egy ultramarinkék köntös. A szőnyeget balra találja, Mekkát jobbra, a gyerekei meg megint nemet váltottak, tehát ne frusztrálja őket.

 

 

fotó: stepfeed.com