Két éve Vlagyimir Putyin személyesen adta át a Kercsi-szorosi hidat, mely a Krím-félszigetet köti össze az Oroszországhoz tartozó Krasznodarral. Akinek addig is lett volna bármi kétsége azzal kapcsolatban, hogy mi is lesz a Krím-félszigettel, kié is az, az biztos választ kaphatott rá: Oroszországé. Vlagyimir Putyin hídavatója egyértelmű jelzés volt, Oroszország közvetlen kapcsolatot hozott létre a Krím-félszigettel. Elemzés.
Naphosszat lehet vitatkozni azon, hogy mi is történt a Krím-félszigettel évekkel ezelőtt és az most kié, Ukrajnáé vagy Oroszországé. A 2010-es egyik legmeghatározóbb külpolitikai és diplomáciai témája volt az orosz-ukrán konfliktus és annak következményei. Ugyancsak hosszas viták alapját képezheti az a kérdés, hogy kik, milyen nemzetiségűek is élnek a Krím-félszigeten, ukránok vagy oroszok, abban nagyjából mindenki egyetérthet nézetektől függetlenül, hogy mindkét nemzetnek van kisebb-nagyobb jogalapja, hogy magáénak vallhassa a Krímet.
Miért fontos a Krím?
A leggyakrabban azért foglalnak el államok egy földterületet, mert az ásványi anyagokban gazdag, na ez nem igazán mondható el a Krímről, az a pozíciója miatt fontos. A Fekete-tengerbe benyúló földterület kiválóan alkalmas arra, hogy valaki felügyelje a tenger hajóforgalmát. Ezt Moszkva és Kijev is pontosan tudja, ezért ragaszkodik hozzá mind a kettő annyira. Ráadásul a félsziget egyik legnagyobb tengerparti városában, Szevasztopolban állomások az orosz haditengerészet Fekete-tengeri flottája, ezáltal pedig Oroszországnak szabad kijárása van a Fekete-tengerre és azon keresztül a Földközi-tengerre.
Ezzel is magyarázható az, hogy a történelem során rendszeresek voltak a háborúk és a kisebb-nagyobb konfliktusok a térségben, minden nagyhatalom vagy nagyhatalmi álmokat dédelgető kormányzat örömmel lenne egy ilyen kulcsfontosságú térség birtokában.
A Krím-félszigetet sokáig egy tengerszoros választotta el fizikailag Oroszországtól, ezt pedig a krími lakosok egy ideig alaposan megszenvedték, ugyanis a térségben élők 2014-ben egy vitatott tisztaságú népszavazáson úgy döntöttek, elszakadnak Kijevtől és Moszkva ölelésébe menekülnek. A referendum után Kijev mindent megtett annak érdekében, hogy ahol tud, keresztbe tegyen a korábbi területén élőknek. Az Oroszországhoz csatlakozás után viszonylag hosszú ideig apokaliptikus állapotok uralkodtak: kivonult a PayPal, az Amazon, a McDonald’s, de még néhány orosz bank is, a turisták nem mentek, külföldi SIM-kártyás telefont nem lehetett használni. Ami ezeknél is nagyobb baj, hogy az alapvető ellátással is bajok voltak. A Krím-félsziget rendkívüli mértékben függött Ukrajnától, ugyanis a víz- és áramellátás 80 százaléka korábban Kijev felől jött, az ukrán vezetés pedig nem kívánt segíteni az őket hátrahagyókon. A Jalta városában lévő McDonald’s korábban az egyik legnépszerűbb vízparti étterem volt, az elszakadás után viszont üresen állt. Annak ellenére, hogy akadozni kezdett a víz- és áramellátás, a krímiek továbbra sem bánták meg, hogy elszakadtak. Az amerikai NBC csatorna hosszas riportot közölt a helyszínről, ahol megkérdeztek sok helyit, mit gondolnak az akkori helyzetről és úgy fogalmaztak, hogy régi álmaik váltak valóra azzal, hogy csatlakoztak az Orosz Föderációhoz.
Ukrajna a kilépés után válaszlépésként teljesen lezárta szárazföldi határait a Krím-félszigettel, ami tovább súlyosbította a helyzetet, megpróbálták teljesen elzárni a területet legalább is szárazföldi úton. Az autóutak mellett a vasúti közlekedést is blokkolták, autóval és vonattal se ki, se be nem lehetett utazni az elszakadt régióba. Az orosz vezetés ezután határozott úgy, hogy bankokat alapítanak több nagyvárosban, hogy így könnyítsék meg a pénzmozgást a térségben, valamint ígéretet tett arra, hogy szárazföldi összeköttetést biztosít a Krím és az orosz szárazföldi területek között.
A helyzet idővel tovább romlott, az ukrán vízblokád miatt csak annyi maradt a krími lakosoknak, ami szomjoltásra elegendő volt, de öntözésre már nem volt lehetőség, emiatt pedig a zöldségtermesztés komoly bajba került, a termés harmada 2014-ben megsemmisült. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy súlyosan emelkedni kezdtek az élelmiszerárak, ezt próbálták rendkívüli élelmiszer-segéllyel kompenzálni Moszkvából.
Híd az Azovi-tenger felett
Eredetileg úgy becsülték, hogy 3,7 milliárd dollár lesz a Krími hídnak a tervezési és kivitelezési költsége, annak megépítéséhez Moszkva ragaszkodott, hiszen csak így lehetett biztosítani a félsziget lakosságának gondtalan élelmiszer- és egyéb tárgyi igényeinek ellátását, melyek mind Oroszországból érkeznek. Azonban hosszú időbe telt, mire elkészült, már a 2014-es népszavazás után mondták, hogy 2018 előtt nem tudnak elkészülni vele, ugyanis egy 16,9 kilométer hosszú közúti hídról van szó. Moszkva egyik legnagyobb projektje volt ez akkoriban, érthetően igyekeztek, egyrészt hogy véletlenül se haragítsák magukra a krímieket, másrészt hogy a nemzetközi közvéleménynek megmutassák, nem szabad lebecsülni őket.
Nem Putyinnak jutott eszébe először, hogy megépítse ezt az átkelőt. A második világháború közepén Albert Speer, Hitler főépítésze és minisztere jelezte a náci Németország vezetőjével, hogy egy híd megkönnyítené előrenyomulásukat az Észak-Kaukázusban, azonban a szovjet ellentámadás miatt a terv meghiúsult. Egy évvel később már maguk a szovjetek próbáltak meg építkezni, azonban akkor a zajló jég semmisítette meg az addig megépített hidat.
Hatvan évet kellett várni, míg újra előpattant valakinek a fejéből, hogy a Krímet össze kellene kötni Oroszországgal. Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök 2010-ben meg is állapodtak arról, hogy megépítik az átjárót, azonban a kivitelezés akkor nem kezdődött végül meg. Változott a helyzet, így 2015-ben végül az SGM nevű orosz vállalat nyerte el a beruházást mintegy hárommilliárd dollár értékben. Úgy számoltak, hogy évente 13 millió ember fog áthaladni a hídon, és ugyanennyi tonna áru halad majd át rajta.
Az építkezés végül 2018 elején fejeződött be, a hidat pedig 2018 május 15-én adták át nagy, mondhatni oroszos csinnadrattával. Nem maradhatott el Vlagyimir Putyin látványos fellépése sem, az orosz elnök ugyanis kíséretével egy orosz gyártmányú Kamaz teherautó volánja mögé ült és áthajtott a hídon, átadva azt az autósforgalomnak, ami megindulhatott Kercs és Taman városa között, létrehozva a szárazföldi kapcsolatot is Oroszország és a Krím-félsziget között.
A Kercsi-szoroson átívelő híd kiérdemelte a világ legdrágább hídjának járó díjat, ugyanis a 3,7 milliárd dolláros végösszegével ennyiért még soha nem épült híd. Ha ezt visszaosztjuk, akkor méterenként durván 55 millió forintba került az építmény.
Az avatásoknak még messze nem volt itt vége, ugyanis alig másfél évvel később, 2019 végén újra átadásra készült a Krími híd Vlagyimir Putyin vezényletével. Az orosz elnök tavaly szenteste előtti nap avatta fel a híd vasúti részét, ekkor haladt át egy egy sínbusz-szerelvény, vonatvezetői kabinjában az orosz elnökkel. Putyin ünnepélyes beszédében kijelentette, hogy Oroszország önerőből képes világszínvonalú infrastruktúra megépítésére. Az átadással egy időben indult meg az első személyvonat a Krím felé Oroszországból, a szerelvény Szentpétervárról indult Szevasztopolba.
Az akkori ukrán vezetés válaszul csak egy agresszív közleményt bocsátott ki, miszerint az orosz fél ismételten nem egyeztetett előzetesen a látogatásról Kijevvel. Azt írták, hogy bármiféle ki- és beutazás az “átmenetileg megszállt Krímbe” csakis az ukrán féllel történt egyeztetés után és az ukrajnai, azaz a Herszon megye és a félsziget közt lévő adminisztrációs határon létesített valamelyik átkelőn keresztül valósítható meg. Ezen a közleményen valószínűleg jót nevettek Moszkvában. Kijev azt írta, hogy Putyin megsértette Ukrajna szuverenitását a látogatással és az ország területi egységét. Az UNIAN ukrán hírügynökség amúgy gőzerővel támadta a híd felépítését, ukrán szakértőkkel azzal riogattak, hogy a híd bármikor összeomolhat és katonai szempontból rendkívül támadható helyen van.
A híd átadásával jelentősen lecsökkent a Moszkva-Szevasztopol út, amit vonaton most 33 óra alatt lehet megtenni. Az orosz hírügynökségek szerint eddig 57 ezer jegyet adtak el a két metropoliszból a Krímbe induló vonatokra. A tervek szerint újabb útvonalakat is meg fognak nyitni. A vasúti teherforgalom a tervek szerint idén tavasszal indulhat meg a hídon.
Felhasznált források: NBC, MTI, EurAsia Times, Múlt-kor, CNN, BBC, UNIAN / Kiemelt fotó: MTI/EPA/Pool/Ria Novosztyi/Kreml/Alekszej Nikolszkij
olszal
2020-05-19 at 13:57
Max. egyetértek!
Még annyit, hogy amikor az amerikaiak megszállták (!) Ukrajnát, azt ígérték az oroszoknak, hogy nem léptetik be a NATO-ba.
Most mintha más szelek fújdogálnának.
Erről a “tisztességes” nyugati sajtó elfelejt tudósítani…
Helmut
2020-05-19 at 08:24
A cikk kihagyta a LEGFONTOSABB biztonságpolitikai szempontot:
Szevasztopol Oroszország egyetlen jégmentes kikötője.
Továbbá azt is, hogy Ukrajna fel kívánta mondani a bérleti szerződést, majd utána az USA részére szintén bérbe adni, mely következtében úgy nézne ki mint a guantanamoi szitu, soha nem vonulnának ki onnan, pontosabban az egész félszigetről.
Az oroszok rájöttek mire készülnek a korrupt ukránok és léptek.
És nagyon jól tették.
A Krím soha nem fog visszakerülni az ukránokhoz, maximum háború árán.
De abba bele is gebedünk, az orosz védelmi doktrína szerint ha támadás éri az ország területét a fegyveres erők bármilyen eszközzel megvédhetik azt. Beleértve ebbe a nukleáris csapást is.
Az egész 2014-es balhé Kijevben tulajdonképpen erre ment ki, nem is titkolva a belefeccölt dollármilliókat a kirobbantásba, az ukrán aranykészletet az amerikaiak elszállították és bizony hosszú távra kívántak berendezkedni.
Most hogy a Krímről lemaradtak, cserében a maradékot kifosztják, jön a génmódosított vetőmag az ukrán földbe, amit előtte persze eladnak a nyugati spekulánsoknak.
Schenkhyalfonz
2020-05-18 at 17:40
A dolog további előnye orosz szempontból, hogy meglévő konfliktussal nem szeret területet szerezni a NATO/EU.
Amúgy is érdekes és szórakoztató az oly “különböző” nyelvű szláv csoportok egymáshoz való mediatizált viszonya, mint a ráadásul azonos (bizánci) kultúrkörbe tartozó kisoroszok és nagyoroszok.
Lecso
2020-05-18 at 15:40
Így igaz!!
Lukács
2020-05-18 at 15:17
Beszéljünk nyíltan! Nem Oroszo. vette el a Krimet, hanem a birodalmi Amerika a CIA és az ukrán kollaboránsok segítségével Ukrajnát szakította ki természetes gazdasági-földrajzi és etnikai környezetéből. Ez már mindenki előtt világos. Oroszo. csupán “kimentette” a Krímet ebből, nyilván azért mert fontos számukra.
khm
2020-05-18 at 14:51
” katonai szempontból rendkívül támadható helyen van. ”
Valószínűleg az ukrán “haditengerészet” ezt próbálta demonstrálni a híd megközelítésével.
A ruszkik,rájuk lőttek,és a legénységet elfogták.
Amúgy pedig:
“https://oroszhirek.hu/2020/02/05/a-krim-elveszett-kozolte-az-ukranokkal-az-amerikai-kulugyminiszter/”
Gijutsushi
2020-05-18 at 11:41
Gyenge cikk, tele nyelvi hibával (is)!
SCs
2020-05-18 at 11:12
Kb 5-6 híd is drágább ennél a világon ( még több ha inflációval számolunk ) amiből a többség korábban épült, kár ennyire kihangsúlyozni, hogy sosem épült még ilyen drága híd (Pl Japán 2, Dánia 1, Kína 2+, USA 3+). A méterenkénti ára nem is elképesztően magas, érdemes lenne kicsit utánanézni a témának mikor írunk róla, nem biztos hogy a másik újságíró akitől átveszünk pontosan, objektíven és körültekintően írt.
Hesslerezredes
2020-05-18 at 10:23
El tudnék én képzelni egy ilyen “vitatott” népszavazást Erdély vonatkozásában, feltéve, hogy az eredménye az, hogy Erdély Magyarországhoz tartozik. :)))))))))))))) Egyébként meg a Krím esetében a népszavazás nagyonis tiszta volt.
sztalin
2020-05-18 at 14:06
Azért a népszavazáson kinyilvánított akarat megvalósításához kellet kb 2 hadosztálynyi orosz katona a Krímben és még kb 200 ezer készenlétben.
Ráadásul az ott állomásozó “ukrán” csapatok egyből átálltak a flottájukkal együtt!!
Igaz, a tisztek 3-szoros fizetéssel mentek át az orosz hadseregbe.
Neaddfel
2020-05-18 at 14:42
Arról sem esett sok szó, a NAGY NYUGATI “demokratikus” MÉDIÁBAN, hogy a krími nyugdíjasok apanázsa is egycsapásra meg háromszorozódott .
Úgy hogy azokra a putyini fiúkra a háttérben valóban azért volt szükség, hogy egy IGAZI nép szavazás lehessen.
Helmut
2020-05-19 at 08:13
Ott ilyen soha nem lesz, ez az egyik, a másik pedig ha figyelemmel kíséri az ember az etnikai arányokat akkor még szavazás esetén is nekünk a bukó. Közel 7 millió oláh mellett 1,5 m magyar-székely. Erre mindig is figyeltek Bukarestben és mindig mindenkor arra fognak törekedni, hogy a román populáció többszöröse legyen jelen Erdélyben. Ez egy szemmel látható törekvés, a királyi időktől kezdve Csau rémuralma alatt és 89 után is.
Hajdu János
2020-05-18 at 09:09
A kedves cikkíró eltrèfálkozik a nèpszavazás demokratikusságán. Nem ez a lènyeg. Ha az oroszok nem veszik vissza azt, ami mindig is az övèk volt, akkor ma a Soros-köcsög Ukrajna itt már règen amerikai támaszpontot èpitgetne, mint a románok. Így viszont már règ háború lenne, ami termèszetesen nagyon demokratikus lenne.