Nyár elején limitált példányszámban már kihozta új feldolgozásokból álló albumát a Kerekes Band, tegnap óta viszont már online platformokon is elérhető a ReWind, amelyen olyan előadók dalainak “kerekesbandes” átirataival találkozhatunk, mint Jimi Hendrix, a The Beatles, a Kraftwerk, Deák Bill Gyula, vagy a Beatrice. A jövőre 25. születésnapját ünneplő zenekar két tagjával, Fehér Viktorral és Fehér Zsomborral beszélgettünk, az interjúból az is kiderül, hogyan kapcsolódik a zenekar Peter Gabrielhez.

MÉNES MÁRTA – 061.hu

Kedd óta online is elérhető ReWind című, különleges feldolgozás albumotok, honnan jött az ötlet, hogy már ismert dalokhoz nyúljatok?

Fehér Viktor: Az első “feldolgozást” nagyjából 1999-ben készítettük, amikor még javában táncházi zenekar voltunk. Az egyik táncdallamot már halálra untuk, úgyhogy Jimi Hendrix Gypsy Eyes című dalával helyettesítettük. A táncházas közönség megőrült érte. Akkor éreztük meg, milyen jótékony hatásai vannak, ha egy zenekar új hangulatokat tud becsempészni egy koncertbe. Azóta nagyjából 40-50 feldolgozást készítettünk. Volt, amit egyetlen egyszer adtunk elő, volt, ami beépült a koncertrepertoárba. Olyan ez, mint egy jó vadhúshoz meginni egy pohár Kadarkát. Segíti az emésztést.

Fehér Zsombor: Imádjuk, ahogy ezek a feldolgozások szinte átdolgozzák magukat a Kerekes Band egyedi hangszerelésének köszönhetően. Hihetetlennek tűnik, de akár még egy Kraftwerk-dal is meg tud szólalni a fadarabjainkon. A Daft Punk szerzeményében pedig az ismert univerzumban először hallható a magyar dudaszintetizátor által meghajtott vokálkódoló.

A feldolgozott előadók vonatkozásában is nagyon színes a lemez – AC/DC, Jimi Hendrix, The Beatles, Faithless, Daft Punk, és több magyar előadóval is találkozunk – Deák Bill Gyula, Waszlavik Gazember László, Beatrice. Milyen koncepció alapján válogattatok?

F. Zs.: A magyar számokat mindenképpen a dalok előadóival szerettük volna rögzíteni, míg a külföldieknél sajnos, a földrajzi távolságok mellett bizonyos előre nem látható rocktörténeti események is közbeszóltak. A feldolgozásokat egy kivétellel már mind előadtuk koncerten, így azok a számok kerültek lemezre, amelyek jól működtek koncertkörülmények között is. A kivétel a The Beatles Because című szerzeménye, amelyet 11 furulya szólaltat meg. Ennyi feje még a magyar népmesék legádázabb sárkányának sincs meg egyszerre.

A lemez formátum szempontjából is rendhagyó, egy limitált példányszámú vinyl lemezről van szó. Sokan újra a vinylre voksolnak, hétről hétre jelennek meg régi albumok újrakiadásai is ebben a hagyományos formátumban. Ilyen megfontolásból is esett a választás erre a hordozóra?

F. Zs.: Még a nagy vinyl-revival előtt kezdtem a lemezgyűjtést, így nekem ez maga A formátum. Odafigyelést és megbecsülést igényel, abból az időből amikor még értéke és mértéke volt a zenének. Ma olyan tömegtermelés van zenei téren, hogy az már a káros anyag kibocsátás kategóriájába esik.

Egy feldolgozás album mindig dupla kockázat, hiszen a hallgatóban már berögződött dallamok, stílusok, hangulatok fogalmazódnak újra. A dalok “kerekesbandesen” szólnak, a rajongóitok valószínűleg hamar megbarátkoznak velük, de az album által nyithattok mások felé is, akik esetleg azelőtt nem ismerték a Kerekes Band-et? Ez is cél volt?

F. Zs.: A formátumnak köszönhetően egy nagyon széles érdeklődésű, ám borzasztó szűk réteghez jut el a lemez. Akadt olyan gyűjtő, akik csak azért vette meg, hogy kirakja a polcra. Ezzel sincs semmi baj, mert a bakelitlemez a kialakításának köszönhetően egy kortárs művészeti alkotás. A Kerekes Band ReWind lemeze a két színkomponensű préselés miatt pedig minden esetben egyedi mintázatú.

Ha a Kerekes Band zenéjének műfajmeghatározásáról van szó, általában az ethno funk és a csángó boogie besorolást kapja. A “folkrendőrségtől” kaptok még támadást az autentikus népzene effajta újraértelmezése miatt?

F. V.: Nem jellemző. Gyakran megfordulok táncházakban, sőt én vagyok a Folkkocsmák világa című mini-dokfilmsorozat producere. Egyszer sem találkoztam negatív visszajelzéssel. Volt egy hosszabb beszélgetésem az egyik prímással, aki csak annyit mondott, hogy “ti ilyen popzenét játszotok, ha jól tudom”. Ez azért vicces, mert ez egy elég viszonylagos dolog: a népzenéhez képest popzene, de egy Halott Pénzhez képest iszonyú-réteg zene, amit csinálunk. Mindenesetre én szeretem a népzenét is, azt is, amit mi csinálunk, és Halott Pénz koncerten is voltam már. Megférnek világok egymás mellett.

F. Zs.: Az elején azért kaptuk az ívet rendesen. Hogy kerülnek blues hangok, szűkített, ám baromi jól csengő akkordok a zenénkbe… De minket csak a kísérletezés izgatott, ahogy a mai napig is: mi az, ami megmozdítja az emberek szívét és lelkét. Ez lehet nyálasan hangzik, de ahogy megteremjük, az már nem az.

Nemrég egy könyv is megjelent a zenekarról. Miért tartottátok fontosnak, hogy a banda története könyv formájában is napvilágot lásson?

F. V.: A könyv Ákos szerelemgyermeke. Ő járta ki, szerkesztette, vitte végig a projektet. Jó sok munkája volt benne. 1995-ben alakult a zenekar, azóta eltelt 24 év, ami azért elég sok idő. 28 országban zenéltünk, és persze Magyarországot is bejártuk keresztül kasul. Szerencsére ismét a történetmesélés korát éljük, úgy érzetük, mi is elmondjuk a miénket.

F. Zs.: Nagy ajándék számomra az a könyv. Az első olvasókkal egyszerre olvastam el, és éltem át a történeteket először egy másik nézőpontból.

Legközelebb október 25-én léptek fel az A38-on, utána hol találkozhatunk veletek? Külföldi turné lesz-e a közeljövőben?

F.V.: A jövő év jubileumi év. 25 éves lesz a zenekar. Nagy öröm, hogy a Művészetek Palotájában kezdhetünk január 12-én, ahol a Trans-Nomad Express című műsorunkat adjuk elő. Ezt követően, ha minden jól megy, elmegyünk egy kicsit napozni. Meghívást kaptunk a Peter Gabriel által alapított Womadra, amit Chilében rendeznek meg.

Fotók: Barócsi Dia