A V4-országok legsikeresebb beruházási ügynöksége működik Magyarországon, évről-évre több és nagyobb értékű beruházásokat idecsábítva. Az ügynökség az elmúlt két évi eredményével állva hagyta a régiós versenytársait, miközben az új beruházások között egyre több kapcsolódik a kutatás-fejlesztéshez, informatikához és szolgáltatáshoz. Az „összeszerelőország” mítosza fokozatosan visszaszorul a balliberális fejekbe.
Már látszik a számszerűsíthető eredménye annak, hogy a kormány a külgazdaságot állította a külpolitikája gyújtópontjába. A többi V4-es ország beruházási ügynökségeivel összevetve igencsak kedvező a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency – HIPA) eredménye – tudta meg a PestiSrácok.hu. Nemcsak befektetési volumenben jelentős az előnyünk, hanem a létrehozott munkahelyek tekintetében is éllovas a magyar ügynökség a térségbeli versenytársaihoz képest. Amerikai szaklapok is a közép-kelet-európai térség legjobbjának minősítették az elmúlt két évben a HIPA-t, amely a beruházási összérték mintegy ötödét közvetíti az országba.
A létrehozott munkahelyek tekintetében 2015-ben még a CzechInvest mögé szorult a HIPA, az azt követő években viszont mindig meghaladta a 17 ezret az ügynökségen keresztül futó projektekkel létrehozott új munkahelyek száma Magyarországon. Ezt azóta csak a négyszer népesebb Lengyelország befektetési ügynöksége tudja megközelíteni. Még nagyobb a magyar előny a befektetési volumenben. Négy éve még a szlovákokhoz és a csehekhez is több külföldi működőtőke áramlott a befektetési ügynökségeiken keresztül, azóta viszont a HIPA mutatója igencsak megugrott. Eközben a CzechInvest minden évben nagyjából hasonlóan teljesít, a szlovák SARIO pedig igencsak visszaesett. A HIPA tavalyi 4,3 milliárd eurós összbefektetési eredménye több, mint kétszerese a visegrádi országok körében második legsikeresebb lengyel PAIH mutatójának.
Az idén jóváhagyott projektek döntő többsége vidéken valósul meg, csupán egytizedüket telepítik Budapestre. A beruházásokért nemcsak az országok közt van nagy verseny, hanem az adott országon belüli régiók közt is. A kormány igyekszik a munkahelyekre jobban rászoruló, szegényebb régiók felé irányítani a beruházásokat, ám a beruházó cég elvárásainak is meg kell felelnie a helyszínnek, így fontos szempont például az infrastruktúra, a közlekedési viszonyok, illetve a környéken fellelhető beszállítói kör. 2019 eddigi nagy nyertese Komárom-Esztergom megye, ahová a beruházások összértékének fele és a munkahelyek több, mint negyede érkezik.
Több munkahely és magasabb fizetések
Az ügynökség eredményessége évről-évre javult, és mostanra igencsak nagy a különbség a szocialista-szabaddemokrata időkhöz képest. Több, mint négyszer annyi összértékű projektet hozott 2018-ban Magyarországra a HIPA, mint a baloldali kormányok utolsó teljes évében az akkor működő ITD Hungary Zrt. A 17 ezret meghaladó új munkahely, amit évek óta el tud érni, háromszorosa a 2009-es adatnak. A növekedés folyamatos, hiszen 2019 első felének új beruházásai további 300 millió euróval meghaladják a tavaly ilyenkori adatot, és munkahelyből is csaknem háromszázzal több keletkezett. A legfeltűnőbb növekedést mégis a HIPA által Magyarországra hozott beruházásokhoz kapcsolódó bérezés mutatja: míg 2017-ben 304 ezer forint volt ezen projektekben az átlagfizetés, tavaly 425 ezer, idén pedig már 505 ezer forint.
A legtöbb projektet még mindig a németek hozzák ide, de az idei első félévben a koreaiak már a németekét meghaladó összegű befektetésről állapodtak meg, és több munkahelyet is teremtenek. A legnagyobb húzóerő az elektronikai ipar, amely 1 milliárd eurót meghaladó befektetést telepít Magyarországra; ennek fő részét az SK Innovation Komáromba telepítendő akkumulátorgyártása teszi ki. A járműipar valamivel félmilliárd euró alatti értékkel második, és szintén komoly befektetési volument képvisel a logisztika, a repülőgépipar, valamint az élelmiszeripar.
Megint szegényebb lesz egy mítosszal az ellenzék
A folyamatok egyértelműen cáfolják az ellenzék által előszeretettel hangoztatott „összeszerelőország” mítoszt is. A tavaly elfogadott 98 beruházásból immár 29 a kutatás-fejlesztési, informatikai vagy szolgáltatói szektorba tartozik, ami jóval több, mint egy évvel korábban. Nő a beruházások hozzáadott értéke, és ezzel a jól képzett munkavállalók iránti igény is erősödik.
Ezért a kormány is fokozatosan máshova helyezi a hangsúlyt a munkahelyteremtés helyett. A balliberális időszak 11,5 százalékos munkanélküliségi aránya mostanra 3,3 százalékra csökkent, az ország csaknem elérte a teljes foglalkoztatottságot, és ma már inkább a munkaerőhiány jelent gondot. A kormány eddig is támogatta az új munkahelyekkel nem járó, azonban technológiai fejlesztéssel, innovációval járó új beruházásokat, októbertől azonban a munkavállalók képzésének és tanműhelyek létrehozásának az ösztönzése kerül előtérbe az állami támogatások odaítélésénél.
Mátyás
2019-09-19 at 17:48
Ez nagyon jó hír, de ne felejtsük el, hogy a külföldi multik mellett nagyon fontos lenne a hazai kis és középvállalkozásokat szaporítani, erősíteni. Egyrészt azoknál a haszon is itthonmarad, másrészt kisebb a veszélye, hogy egyszer csak kivonulnak. Pl. a mezőgazdaságban lehetne egy állami kereskedőcég, aki megvásárolja a kis és közepes gazdák terményeit valami normális áron, majd értékesíti a nagybani piacokon. Ez a gazdáknak is előnyös lenne, én meg hozzájutnék magyar zöldséghez és gyümölcshöz. Jelenleg a nagyobb áruházakban francia krumplit, osztrák hagymát, lengyel almát, olasz szőlőt, görög dinnyét 🙂 és spanyol paradicsomot lehet kapni. Úgy kell nagyítóval keresni a magyar árut. Zöldségesnél is próbálkoztam, meg piacon is, de ott is egyre kevesebb a magyar, ráadsául ellenőrizni sem tudom, simán rámondja a zöldséges mindenre, hogy persze magyar, vedd csak meg.
Füge
2019-09-19 at 16:10
Békés megye délkeleti része, pl: Gyula- Sarkad-Zsadány-Komádi vonal mindig kimarad. Sarkadon volt egy jó cukorgyár ez volt a mezőgazdaság alapja vagy Komádi kenderfonó, ezeket lerombolták (tudatosan biztos) Gyula már fejlődik. A többi településsel mi lesz? Munkahely nélkül!?
Logikus
2019-09-19 at 17:14
nagyban kell nézni a helyzetet. Nagyban pedig az látszik, hogy valóban jó úton haladunk. Egyébként meg a helyi polgármestereknek lenne a dolga, hogy cégeket hozzanak a településükre és nem a kormánynak.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-09-19 at 18:24
Gyulára nemrégen jelentettek be egy komoly techológiát jelentő gyártóhelyet: az Airbus helikopterekhez fognak gyártani alkatrészeket. No de mivel tud csábítani befektetőt Gyula? Kellemes lakókörnyezet, kulturált városkép, és fel tud mutatni olyan komoly és sikeres cégeket, mint pl. a Lovász Kft. Ha bemegy a francia a Lovász Kft-be, találkozik a tulajdonossal és alkalmazottaival, meggyőződhet arról, hogy ebben a városban komoly, korrekt szakembereket talál. No de mit tud felmutatni mondjuk egy határment kis- vagy nagyközség? Bármennyire sajnálatos, nekik többnyire az ingázás jut, ha már a szarvasmarhatartás büdös és fárasztó, tejfeldolgozóba se vágnak bele. Persze fel lehetne támasztani pl. a sarkadi cukorgyárat is, ha a répatermesztők tömörülése hajlandó lenne befektetni – rengeteg állami ingyen támogatáshoz és kedvezményes hitelhez jutnának, és a haszonból visszajönne a befektetett pénz. Vagy ha valaki fantáziát lát a kenderfeldolgozásban, hát akkor rajta! De nem-akarásnak nyögés a vége. Évek óta erőlködtek a kapuvári répatermesztők a cukorgyár újraindításáért, de végül hamvába holt az is, nem voltak hajlandók kockázatot vállalni, mondván túl alacsony a világpiaci ár, sose térülne meg a répatermesztők szövetségének. Érdekes, azért azt elvárták volna, hogy az állam építse meg, úgy látszik, akkor megérné – NEKIK. Állítólag 30 éve azt követeltük, hogy legyen nálunk is kapitalizmus. Mindenki az ingyen sültgalambra vár.