Az örökbefogadás eljárási szabályozását, a határidők egyszerűsítését, az örökbefogadó szülők jogosultságainak bővítését, valamint az örökbefogadói tanfolyamot is érintő törvényjavaslatot várhatóan még júniusban elfogadja a parlament. A javaslat szigorítja a vér szerinti szülő kötelezettségeit, a korábbi hat helyett három hónap után örökbe fogadható lesz az a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermek, akivel egyáltalán nem tartják a kapcsolatot a szülők – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavencsellőn kedden.
Fülöp Attila helyi nevelőszülőknél tett családlátogatáson hangsúlyozta, ebben a kérdésben a “kristálytiszta és megkérdőjelezhetetlen” kiindulópont a gyermek érdeke, méghozzá azé a gyermeké, akinek nincs lehetősége a vér szerinti családjában felnőni. Az államtitkár kifejtette, hogy a javaslat alapvetően az örökbefogadás hatósági folyamatát rövidíti le és az eljárás párhuzamosságait szünteti meg, így a korábbi akár öt-hatszáz napnyi örökbefogadási ügyintézés optimális esetben körülbelül kilenc hónapra módosulna. Az örökbefogadó emellett igénybe vehet tíz nap úgynevezett munkavégzés alóli mentességet is, amelyet például az örökbefogadás kezdetekor a gyermek megismerésére, összebarátkozásukra használhat fel.
A törvényjavaslat ugyanakkor szigorítja a vér szerinti szülő kötelezettségeit, a korábbi hat helyett három hónap után örökbe fogadható lesz az a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermek, akivel egyáltalán nem tartják a kapcsolatot a szülők. Fülöp Attila az örökbefogadói tanfolyam kérdéséről szólva azt mondta, az oktatás eddig minden örökbefogadó számára kötelező és önköltséges volt, a törvényjavaslat azonban mindenki számára ingyenessé és választhatóvá teszi az eddig 40 órás, átlagosan körülbelül 140 ezer forintba kerülő képzést.
Nincs okunk azt feltételezni, hogy aki felelősen tud egy gyermek örökbefogadásáról dönteni, az ne tudná eldönteni, hogy az egyébként egy-két hétvége alatt elvégezhető tanfolyamra elmegy, vagy nem megy el
– fogalmazott Fülöp Attila, megjegyezve, vannak olyan élethelyzetek, amikor ez nem feltétlenül szükséges.
Forrás: MTI/Fotó: MTI/Balázs Attila
Tudományos libsizmus
2020-06-09 at 15:21
Ha 10 éven belül nem jutunk el odáig, hogy valamennyi cigánygyereket magyar szülőknek adunk örökbe, úgy vélem, nagyon nagy bajban leszünk.
pék
2020-06-09 at 16:08
Hihetetlenül rosszindulatú és gonosz vagy, szinte már sajnállak. Ha szükséged van egy jó pszichológusra, akkor szóljál és megoldjuk valahogy.
Tudod, egy kicsit elgondolkozhatnál/elgondolkozhatnánk azon, hogy a “mi fajtánk” miért nem képes szaporodni és sokasodni. Olyan nagyra vagyunk magunkkal, mégis a a “mi fajtánk” fogy már vagy 50 éve. Nem volt háború, a legtöbbünknek van munkája, viszonylag jó az egészségügy és a szociális rendszer, mégsem szaporodunk. Ha a magyar cigányok nem szülnének, akkor még ennél is kevesebb magyar állampolgár születne. Biztos sok baj van a magyar cigányokkal, de őket legalább nem éri az a szégyen, hogy rövidesen elfogynak. Mi szégyellhetjük magunkat! 200 év múlva senkit nem fog érdekelni, hogy milyen sokra tartottuk magunkat, ha egyszer kihaltunk.
Tudományos libsizmus
2020-06-09 at 19:05
Csak remélni tudom, hogy az 500 éves cigánykérdésnek kulturális okai vannak, nem pedig genetikai okai. Ez utóbbi esetben ugyanis az összes cigánygyerek magyar szülők általi örökbefogadása sem lesz megoldás.