A Fudan egyetemmel kapcsolatban annyit tudunk, hogy a világ 34. legjobb egyeteme valamelyik tekintélyes rangsorban, és nagyjából 450 milliárdos kínai hitelből kínai cégek építenék fel a budapesti kampuszt. A kormány szerint az egész magyar felsőoktatás színvonalát fogja emelni. Mint a kormány híve és Fidesz-szavazó, ennyivel nem tudok megelégedni.
1998 és 2019 között Budafok-Tétényben voltam önkormányzati képviselő. Egy önkormányzatot a legkülönfélébb jól hangzó ötletekkel bombáznak: az egyik legemlékezetesebb volt közülük, hogy az önkormányzat fizesse ki a területén élő, serdülőkorba lépő lányok HPV (humán papillomavírus) elleni oltását. Ez kb. 60 millió forintba került volna évente, nem kis összeg! Kicsit utánanézve a dolgoknak, a külföldi vitákat és tudományos közleményeket is szondázva arra a meggyőződésre jutottam, hogy itt a gyógyszergyárak reklámkampányáról van szó, amivel először a szülőket, majd a közpénzek fölött rendelkező politikusokat vették célba. A szülőket ijesztgették a HPV-vírus okozta méhnyakrák halálos kockázatával, a politikusokat pedig minden politikus vágyálmával, hogy közpénzből jót tehetnek, életet menthetnek, népszerű ügy mögé állhatnak.
Ez a cikk nem erről fog szólni, ezért nem térek ki a kételyekre az oltás hatásosságával kapcsolatban, csak a legfontosabb ellenérvemet ismertetem: ha van 60 millió forintunk, akkor biztos, hogy az önkormányzati hatáskörű egészségügyben vannak a legsürgetőbb, legtöbb embert érintő problémák? Ha erre a kérdésre igen a válasz, akkor a méhnyakrák szedi a legtöbb áldozatot? A válasz egyértelműen nem. Ha nem, akkor mivel tudjuk a lehető legtöbb ember életkilátásait javítani, egészségben töltött éveit meghosszabbítani? Terápiával? Szűréssel? Megelőzéssel? Mely betegségeket illetően? Na, ehhez már komoly statisztikák kellenek, a beavatkozások költségeinek összehasonlítása, az egészségügyiek felkészítése, együttműködés a háziorvosokkal és a fekvőbeteg-ellátással… Nem mindegy, hogy két embert mentünk-e meg 60 millió forintból, vagy húszat, vagy kétszázat!
A probléma aztán magától „megoldódott”, mert az állam magára vállalta az oltások költségeit – szerintem anélkül, hogy ezeket a kérdéseket feltették és megválaszolták volna.
A Fudan egyetem ügyét is csak hasonló módszerrel tudom megközelíteni: ha van 450 milliárd forintunk a magyar felsőoktatás fejlesztésére, biztos, hogy ezzel a beruházással emeljük a legtöbb magyar diák és oktató számára a színvonalat? Minden más lehetőséget kimerítettünk már? Mi a garancia arra, hogy a magyarországi Fudan nem maradna sziget az országban – külföldi diákokkal, külföldi oktatókkal, akik alig dugják ki az orrukat a Diákvárosból? Milyen ösztöndíjrendszer segítené a tehetséges magyar diákok bekerülését?
Mitől lehet jobb a felsőoktatás?
A felsőoktatás színvonala – ha nem is vagyok szakértő – egészen biztosan függ az azt megelőző oktatás színvonalától, a bekerülő diákok felkészültségétől. Függ a motiváltságuktól, függ az oktatói kar színvonalától, kiválasztásának vagy kiválasztódásának mechanizmusától. Függ ezen kívül a tárgyi feltételektől (számítástechnikai ellátottság, a könyvtár ellátottsága, természettudományos szakokon a műszerállománytól, a laborok felszereltségétől). Ezekkel már minden rendben?
Pokol Béla egyetemi tanár, jogtudós, a szociológia doktora, jelenleg alkotmánybíró már több tanulmányban bizonyította, hogy a magyar tudományos minősítés és ezen belül az egyetemi előmenetel nem függ eléggé a tudományos teljesítménytől, magyarán nagy a kontraszelekció. Az ő szavaival: egyetemi bárók hűbérbirtokai a tanszékek.
A mérésnélküliség és teljesítményre ösztökélés hiánya jórészt változtatás nélkül fennmaradt egy sor társadalmi alrendszerben az elmúlt évtizedekben is. Ugyanúgy a hivatali hatalomban lévők általi kooptálás jellemző az egyetemeken és az akadémiai szférában, mint a színházi-filmszektorban is, annyi súlyosbítással, hogy a teljesítményre nem kényszerített és kimozdíthatatlan belső irányítási lobbik a szellemi életben domináns politikai áramlatok szerint a legmélyebben átpolitizálódtak.
Ez pedig nagyjából az egész nyugati világban az elmúlt félévszázadban domináns balliberális politikai szellemi tábort jelenti, és ahol a kormánypolitika erősebben a nemzeti-konzervatív irányba csúszik el, ott lényegében a teljes szellemi szférával, az akadémiai-egyetemi szektor, filmvilág és a színházi világ irányító lobbi rendszerével kerül szembe. (…) Hogy történik ez az értékelés? A tudósközösség a tudományos alkotások megidézésével és kritikájával értékeli egyes tagjait, és kinek mekkora az idézettségi mutatója, akkora a tudósteljesítménye. Akit nem idéznek az nulla, az tudósként nem teljesít.
Ez a világban már bevetté vált a természettudományokban és a műszaki tudományokban, de itthon a társadalomtudományokban, jogtudományban és a művészeti szférában ez teljesen idegen maradt. Így a rendszerváltás óta ezek az egyetemi szektorok az államhatalomtól már függetlenedve élik egyetemi autonómiájukat, de sajnálatos módon ugyanígy az alapul fekvő tudósközösségeiktől is. Miközben, mint már jeleztem, ez az autonómia a legkevésbé sem érvényesül a nyugati világ szellemi életében dominanciát elért balliberális politikai táborral szemben.
Ez a politikai kötöttség a mai helyzetben csak úgy szüntethető meg, ha az egyetemi és akadémiai vezetést kiragadják törvényi úton a beltenyészeti egyetemi lobbik kezéből, másrészt az így a lobbiktól megszabadított egyetemi-akadémiai közösségeket alávetik a teljes tudósközösség értékelési mérésének.
Példaként utalni lehet, hogy a német kulturális térségben – így Ausztriában is – a spontán módon kialakuló beltenyészet és belső lobbik elfojtására már generációk óta bevetté vált, hogy a professzori kinevezéshez szükséges tudományos minősítés, a habilitációs disszertáció megvédése után csak más egyetemre lehet kinevezni professzornak, és ehhez ott kell hagynia a felnevelő egyetemet. Az egyetemi karok belső lobbiképződése így már a kiindulópontjaiban megtörik
– írta például Facebook-bejegyzésében.
Nem kellene először ezen a téren rendet tenni?! Ha már a magyar egyetemek belső értékelési rendszere megfelel az elvárhatónak, a felszereltségüket az ország teljesítőképességének megfelelő szintre hoztuk, és az új egyetem nem szervetlen sziget lenne az országban, ám legyen, jöjjön a Fudan!
Gulyás Gergely éppen a cikk írása közben adott interjút a Mandinernek. Fontos megállapítása, hogy
A Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik.
Talán hozzájárulna a közéleti vitához, ha az általam feltett kérdésekre választ kapnánk. Gulyás Gergely azt is felvetette, hogy a budapestiek szavazhatnának az egyetemről. Ezzel viszont nem értek egyet. Budapest a nemzet fővárosa, nem a budapestieké, a felsőoktatás pedig nemzeti ügy!
Vezető kép: a Diákváros látványterve. Forrás: Snøhetta
Solaris
2021-06-08 at 21:36
Van egy új finom kis belső gyilkossági eset a Fudan anyaválkalatnál. Ekoora cégnél ez biztos belefér a demokráciaérzületbe.
Anna
2021-06-07 at 19:45
Erdemes lefordittatni:Die beliebtesten fünf Fachrichtungen sind in der Reihenfolge: Ingenieurwissenschaften, Betriebswissenschaften, Naturwissenschaften, Kunst und Medizin. 2015 waren laut chinesischem Bildungsministerium insgesamt mehr als 42 Millionen Studierende an chinesischen Hochschulen eingeschrieben, davon rund 13.207.000 Ingenieur- und 11.380.503 BA- sowie MBA-Absolventen. Die Anzahl der eingereichten Patente 2015 in Naturwissenschaft und Technik betrug 801.135.[23]
Azaz most mar legalabb 50 MILLIOAN tanultan egyetemen, a szam 6 evvel ezelötti. A kedvenc szakok között kivetel nelkül termeszettudomany , mernökkepzes, orvoskepzes, gazdasag van.
Több, mint 800.000 szabadalmat nyujtottak be.
A kinaiak NEM fognak Magyarorszagra jönni tanulni, de rengeteg europai, amerikai ausztral tanul kinai egyetemeken.
Ezek egy resze fog Pestre jönni, jo penzert. Bizonyosan lesz ösztöndij a külföldi es magyar kormanyoktol. Amit kutatnak, az meg az orszagon belül marad. Hülye ember az, aki a jövöbe nem invesztal, es a tudasba valo invesztalas megterül többszörösen.
Kivancsi lennek, hogy a ciganyok, akik a megkülönböztetes okan milliokat kaptak, mit csinaltak a penzzel? Csukott szemmel mondom, ha elfogadtak volna az allm ajanlatat a kepzesre, többet ertek volna vele.
Egyszerű Polgár
2021-06-07 at 17:22
Ha kellő részletességgel megismerkednek az emberek, hogy hogyan működik egy egyetem, milyen hasznot hoz az országnak, akkor a Fudan-t is nagy többséggel megszavazzák!
Az egyetemmel kapcsolatos dolgok nagyon hasonlítanak a keleti vakcinák lejáratásán munkálkodó ellenzéki politikához! Az igazság a végén úgy is kiderül!
Zia
2021-06-07 at 16:11
Nem kell népszavazás! A FUDAN-t és a diákvárost is el kell vinni Győrbe vagy Debrecenbe.
Magd@
2021-06-07 at 14:58
Naprózsa,
Egyetértünk
Naprózsa
2021-06-07 at 13:38
Bánom is, hát legyen népszavazás. Nem én leszek szegényebb ettől, hanem mennyibe is kerül? De ha leszavazzák a kínai egyetemet, mindenkitől aki most propagálja ezt a pénzpazarló fölösleges eljárást, – ami nem olyan horderejű, mint a bevándorlást ellenző tényleg életbevágó volt – elvárom a bocsánatkérést!
Ha e népszavazáskor még a Fidesz lesz hatalmon, az orbánfóbiás ellenzéki szavazók egyemberként fognak bosszúból ellene szavazni, az cca 45-48 %. A Fidesz szavazókból meg minimum 15-20 is ellenzi. Biztos a bukás.
Sokkal egyszerűbb, ha a kormány visszalép és téma megoldva.
Hazafi
2021-06-07 at 12:31
Naprózsa! A Kormány SOHA nem döntött az emberek véleményének megkérdezése nélkül. Csak a ballibsi okostojások gondolhatták azt, hogy egy ilyen fontos kérdésben nem lesz konzultáció vagy népszavazás. De úgy tűnik, hogy egyeseknek mindent a szájába kell rágni. Az pedig tény, hogy a józanul gondolkodó emberek többsége 2/3-os hatalommal ruházta fel a Fidesz-KDNP-t és ez a többség nem kételkedik abban, hogy csak előnyünk származhat abból, ha megépül a kínai egyetem.
Az Ön hozzászólása pedig nem több egyszerű okoskodásnál. Az ilyen okoskodás és kukacoskodás pedig csak elbizonytalanítja a kevésbé tájékozott kormánypártiakat. A mi erősségünk abban rejlik, hogy minden körülmények között megbízunk a vezetőinkben és nem kérdőjelezzük meg a döntéseiket és a kritikát magungban tartjuk. Lojalitás. Nem tudom, ismeri-e ezt a fogalmat.
Namond
2021-06-07 at 11:58
“Eleget tudunk a Fudan Egyetemről ahhoz, hogy támogassuk?”
Nem, nem tudunk eleget.
Mit tudunk?
– Kiváló, világszínvonalú képzést nyújt székhelyén, Kínában.
– A magyarországi telephely a magyar kormánynak nyújtott kínai kölcsönből, kínai cégek által épülne fel.
– Az egyetemet Budapestre tervezik építeni.
– A magyar állam kisebbségi tulajdonos lenne az egyetemben.
– Az egyetemi oktatásában részvétel költsége meghaladja az átlagos magyar család jövedelmi lehetőségeit.
– Vélhetőleg külföldi fizetős diákok oktatása a megcélzott piac.
– A magyar kormány máris létrehozta a FUDAN működés finanszírozására az egyetemi közalapítványt az állami (közös) vagyon terhére.
Nem tudjuk:
– Miért szükséges szeletelni a felsőoktatási piacot?
– Miért Budapest és nem Nyíregyháza, Székesfehérvár, Dorog vagy Romhány?
– Mekkora és milyen költsége lesz az egyetem és diákváros színvonalas ellátásához szükséges, építkezés megkezdése előtt elvégzendő közmű és közellátás (víz, csatorna, villamos betáplálás, kommunikáció, hőellátás, utak, közösségi közlekedés, parkoló hálózat, stb) bővítéseknek?
– Miért kormányzati hitelből épül, miért nem a FUDAN vagy a Kínai állam saját üzleti kockázatára?
– Mekkora nemzetbiztonsági kockázatot és belpolitikai kockázatot (helyhatósági választások) képviselnek a majdani hallgatók (és oktatók)?
– Kik lesznek az oktatók és mi a kiválasztás alapja és ki választja ki őket?
– Mi a garancia az oktatók színvonalas tudására és oktatási módszereik eredményességére?
– Mennyi magyar közpénzt, alapítványi támogatást fog évente felemészteni?
Nem tudom, nem lenne-e praktikusabb Nyíregyházán és Székesfehérváron nemzetközi légi járatok fogadására alkalmas repülőtereket létesíteni.
Esetleg a FUDAN vidékre telepítése, az SZFE bohócképzésével, az ELTE társadalom tudományi szakjaival együtt?
sündisznó
2021-06-07 at 11:39
Nem kell Fudan egyetem Budapestre ebben igazuk van, ide csak Muci egyetemet lehet meghívni. Nívós egyetemet pedig építsék meg vidékre pl. a Fudant Debrecenben.
Egyszerű Polgár
2021-06-07 at 11:11
Sok jó, nyomós érv le van itt írva pro és kontra, meg bizonytalan kételyek is! Jó lenne ha szakavatott tudósokkal, meg politikusokkal rendeznének rendszeres, nyilvános! vitákat és az után meg országos népszavazást. Persze itt nem valami Bangóné, Szabó-féle bekiabálós, agyalágyult, parlamentben látható, kocsmai stílusra gondolok, hanem jól moderált, időmérős fórumokra!