A magyar mezőgazdaságra váró kihívásokra a termőföld védelmével, a mezőgazdaság versenyképességének növelésével, megfelelő beruházási támogatásokkal és az élelmezésbiztonság előtérbe helyezésével kell felkészülni – hangsúlyozta az agrárminiszter-jelölt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán csütörtökön. Nagy István kiemelte, hogy a háború komoly éhezési válságot okozhat, de Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőven megtermeli a szükséges élelmiszert, több mint 20 millió ember ellátására képes.
Kihívásokkal teli időszak után és előtt vagyunk, erőnket megfeszítve oldjuk meg ezeket
– fogalmazott Nagy István, aki szerint a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz–ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz.
Az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron
– emelte ki. Közölte, hogy a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a fogyasztásban és a kiskereskedelemben. Ennek megfelelően jelentősen bővült a tárca portfóliója, az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem is ide került, ezzel a teljes élelmiszerelőállítás.
Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni
– jelentette ki. Fontosnak nevezte a termelői együttműködések erősítését, ezért minden támogatást megadnak majd a méretkülönbségek miatti versenyhátrány kiküszöböléséhez. Hangsúlyozta: a tárca is felelős azért, hogy egészséges ételek kerülhessenek a magyar fogyasztók asztalára, és célnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetbarát legyen. Nagy István szerint a következő négy év feladatai az elmúlt időszak eredményeire épülnek; ezek között a közös osztatlan tulajdon felszámolását, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, a családi gazdaságok adózásáról szóló törvény megalkotását emelte ki.
Az öntözött területek nagyságát ki kell terjeszteni, fel kell gyorsítani az ütemet az éghajlatváltozás miatt és az ivóvízbázis védelme érdekében
– mondta. Hozzátette: több mint 120 ezer hektár területre kértek és kaptak vízügyi létesítési engedélyt az öntözési szabályozás bevezetése óta. A háború véleménye szerint komoly éhezési válságot okozhat, de megjegyezte: Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőven megtermeli a szükséges élelmiszert, több mint 20 millió ember ellátására képes.
Ugyanakkor a gabonakiviteli bejelentési kötelezettség az ország ellátásának védelmét szolgálja, hogy ezt a világban kieső mennyiség ne veszélyeztesse
– húzta alá. Kiemelte: a következő hétéves közös agrárpolitikai (KAP) irányelvek meghatározásakor látható volt, hogy minden egyes forint 1,5 forintnyi kapacitásbővítést fog eredményezni, így további kapacitásbővülés várható a magyar agráriumban. A vidékfejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat – emlékeztetett.
A mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van, senki nem maradhat ki a támogatásból, még azok sem, akiknek nincsen önrészük
– hangsúlyozta. A feladatok közé sorolta, hogy a Megújuló vidék – megújuló agrárium keretében megerősítsék a magyar mezőgazdaságot; a program technológiai modernizációt tesz lehetővé. Célnak nevezte a generációváltás támogatását, a természeti erőforrások megőrzését, az innovációt, a vidéki infrastruktúra megújítását.
Első feladat az Európai Bizottsággal a stratégiai terv elfogadtatása
– jelezte. Ebben első az érdekvédelem, majd a stratégia lehető legszélesebb megismertetése és intézményrendszer felépítése következik. Terveik szerint 2023. január elsejétől már az új rend szerint működhet a gazdatársadalom; az ágazatnak 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyságát történelmi léptékűnek nevezte, mert háromszorosa a korábbi hétéves ciklus forrásainak. Meghatározónak nevezte a vidékfejlesztési támogatásokban az élelmiszeripari vállalkozások támogatását, az egy hektárra vetített termelékenység növelését és a digitális átállás támogatását. Nagy István rámutatott, hogy a háború kiváltotta energiaár-növekedés nehezíti a termelést, amivel foglalkozni kell, mert befolyásolja a magyar agrárium társadalmi megítélését is.
Nem véletlen, hogy a kormány egyes élelmiszerekre árstopot vezetett be
– jegyezte meg. A tárca előtt álló kihívások között említette, hogy a háború következtében kieső termékeket hogyan tudják pótolni.
Az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emeléséről is beszélni kell
– folytatta, jelezve, hogy százmilliárdos károkat okoz a madárinfluenza a termelőknek.
Horváth István (Fidesz) gratulált a miniszternek eddigi munkájához, és kérte a minisztérium segítségét abban, hogy legyen termeléshez kötött támogatás az állattartóknak is. Bencze János (Jobbik) reálisnak nevezte a miniszter beszámolóját, és támogatását fejezte ki a munkájához; szerinte is szükséges az állattartás pályázati támogatása. Dócs Dávid (Mi Hazánk) szintén azt mondta, hogy a jelölt beszámolója megállja a helyét, a szemléletváltás reményei szerint valóra válik. Győrffy Balázs fideszes alelnök, agrárkamarai elnök szerint az öntözés fontos kérdés lesz; ebben az országnak sikereket kell elérnie, ami közös felelősség. Tavaly 300 milliárd forint kárt okozott a csapadék hiánya vagy nem megfelelő eloszlása – jelezte. Nagy István felvetésre közölte: bevezetik júniustól a méhészetek állatjóléti támogatását; ez 7,5 euró támogatást jelent erre az évre időarányosan, méhcsaládonként. A jelölt kinevezését 10 igen és 1 nem ellenében támogatta a testület.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
Orientál
2022-05-20 at 15:40
Soroséknak von der Leyenéknek Gyurcsányéknak ez a valóságos céljuk.
Namond
2022-05-20 at 03:43
Huh, rémes mellébeszélés és valódi hazugság a gabona exporttal kapcsolatban.
A méhész elintézte az állatjóléti támogatást a méhészeknek, ami elvileg nem baj, de mi lesz a liba és kacsa tenyésztőkkel?
Miért a vágó strucc, pulyka és csirke tartók kapják a támogatások oroszlán részét?
Vajon milyen hátsógondolatokat takargat ez a hazug pojáca?
Ha a locsolástól szikesedni(lúgosodni) fog a szántóföld ez a nyomoronc fogja a talajt javítani?
A locsolás helyett miért nem a talaj víz tárolóképesség és a több mint 50 éve folytatott mélyszántás által 2 cm-re csökkentett humuszréteg vastagság javítása a célja?
Hazai fogyasztásra miért Németországból hozunk be sertés tőkehúst, Argentínából marhahúst?
Ez a barom Nagy István, nem tudja segíteni és támogatni az olcsó, hagyományos rideg sertés, marha és juh tartást, háztáji baromfitartást?
Ami talajjavító hatású?
Mit tesz a talaj elsavanyodás és tömörödés ellen?
Betiltja a mélyszántást, egyes műtrágyákat, egyes területeken a locsolást?
Például 5 t-ás súlykorlátozást vezet be a mezőgazdasági gépek esetében, tiltva a súlyosabbak importját és kereskedelmét?
Kötelezi a pl: 150 hektár feletti gazdálkodókat savanyú és lúgos talajaik keverésére, vetés és aratás között talajtakaró ill mulcs alkalmazására?
A szántóföldi talajművelési szokások megváltoztatására?
Ebben a kulcs a mélyszántás teljes elhagyása mellett a kíméletes, sekély talajművelés alkalmazása, amely a szerves anyagot az aerob rétegben hagyja.
A vetés és aratás köztes időszakában pedig takarónövényeket, úgynevezett zöldtrágyát kell vetni, netán az erdei avarból készített mulcsot kiszórni?
“A talajsavanyodás a legkiterjedtebb degradációs folyamat hazánkban.
Egy talajt akkor nevezünk savanyúnak, ha a kémhatása 6,8 pH alatt van.
Magyarországon a javításra szoruló mezőgazdasági terület mintegy 2,8 millió hektár, ezen belül a talajsavanyúság kb. 2,2 millió hektárt érint. Magyarországon a talajok 43%-a gyengén savanyú, 13%-a erősen savanyú, és ez a részarány folyamatos növekedést mutat.
A talajsavanyúság kialakulásának alapvető emberi oka a betakarított terméssel kivont kalcium, a műtrágyázás és túl locsolás hatása.
A befolyásoló tényezők közül jelentős a mezőgazdasági tevékenységek, azon belül pedig az egyes műtrágyák savanyító hatása. Bár nagy adagú műtrágyázás nélkül magas termések nem érhetők el, mégis a legtöbb műtrágya közvetlen vagy közvetett módon talajt savanyító hatású. Ezek közül is a nitrogénműtrágyák savanyítanak a legintenzívebben.”
Nagy István egy gondolat és ötlet nélküli, agrároligarcháhakat kiszolgáló báb, szavai hazug labirintusa mögött egy közepes képességű (vám?) adminisztrátor, hobbi méhész.
Naprózsa
2022-05-20 at 01:39
Pontosan ezt mondjuk itt már régóta: visszaállítani a hazai feldolgozást, s sokmindent rosszul csináltak a Kádár korban, de az öntözéses gazdálkodást például nem. Most a hatalmas őszi-téli-koratavaszi csapadékhiányt valamennyire pótolja ez a májusi aranyat érő eső amiért intenzíven imádkoztunk, de most alig látok öntözött földeket. Nálunk nemhogy megtiltani nem szabad a kiskertekben a házi szárnyas, sertés nevelést, és a családi zöldségellátást mint Észak-Amerikában így készülnek kiéheztetni a lakosságot (a módszeresen felgyújtogatott élelmiszer raktárak, élelmiszer gyártó üzemek és szándékos akadályozással a fuvarosoknak, a szárnyasállomány leöletésével, stb.), hanem biztatni kell. A műtrágya gyártást pedig vissza kell venni, és állami irányítással stratégiai ágazatnak kell kezelni.
Nem lenne ördögtől való a házilagos komposztálás segítése is, nálunk szinte semmi nem megy szemétbe, mert még a krumplihéjat, káposztatorzsát is kivisszük a a kerti komposztálóba.
A fásítás remek irány, de már ezen a fórumon többször írtam, hogy elsősorban gyümölcsfával fásítsunk, főleg olyannal ami nem igényel permetezést, kezelést, mert még a vadszilva is ad vitamint ellentétben a díszfákkal. Lám, igazam lett, tessék itt a háború, és a megjósolt szándékos éhínség keltése.
Ha nyugaton a polgár jobban szeret buzulni és jóembert játszva éhezni, oroszok bosszantása céljából éhen halni, az az ő dolga, a magyar tudja, hogy a földművelés maga az élet alapja, és nem műjóemberkedés eszköze.
ZOZO
2022-05-19 at 22:28
Tehát az atv -én lévő rémhír keltő műsorok valótlan 800ft kenyérrel riogatnak!
Mivel kétszer annyi búzával rendelkezünk mint amire szükségünk van!
Tudományos libsizmus
2022-05-19 at 21:31
Ebből kifolyólag ha okosak vagyunk, ebből a műbalhéból nagyon jól jöhetünk ki.
Krisz
2022-05-19 at 20:36
Sajnos a mai fiatalok a legnehezebb mezőgazdasági munkákat már nem vállalják be. Ezért (is) a sok import bizonyos terményekből, termékekből.
Pedig volnának olyanok, akiknek ez kitörési lehetőség lenne a szegénységből. Csak az nem fér a fejükbe a döntéshozóknak, hogy ehhez szükséges volna annyi alaptőke, amellyel bele lehetne ilyesmibe fogni. Nem banki hitelre gondolok, mert az elérhetetlen.