Lassult a hazai fogyasztói árak növekedése júliusban, de az inflációs nyomás továbbra is jelen van a gazdaságban az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden tette közzé, hogy júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt pedig átlagosan 0,5 százalékkal nőttek.
Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője közölte: a júliusi inflációs lassulás elsősorban bázishatások következménye, havi alapon továbbra is jelentős általános áremelkedést mért a KSH; a szakértő szerint az enyhülés ellenére továbbra is érdemi inflációs nyomás érzékelhető a magyar gazdaságban.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az infláció júliusban a várakozásoknak megfelelően lassult az előző hónapokhoz képest, bár így is a célsáv fölött maradt, az inflációs nyomás tehát továbbra is jelen van a gazdaságban, bár a korábbinál mérsékeltebben.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy látja, hogy az infláció enyhülése ellenére szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, valamint a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője jelezte, hogy a jegybank által figyelt inflációs adatok lassulást mutattak, de így is többéves csúcsuk közelében vannak; a szakértő szerint ezek alapján még nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy enyhült volna az inflációs nyomás a gazdaságban.
Forrás: MTI; Fotó: MTVA Bizományosi/Faludi Imre
Namond
2021-08-11 at 15:12
Zoltaiguszti 2021-08-10 at 23:57
Ahogy a Nemzeti Bank csökkentette a forint korlátlan pénzpiaci kibocsájtását és elkezdett harcolni a forint árfolyam erősítéséért, akkor jelent meg az infláció.
Ami a Pénzügyminisztérium eszköze az Állam Kincstár feltöltése nominálisan több, de kevesebbet érő fizetési eszközzel. A legkevésbé sem gazdasági, teljesen statisztika javító politikai presztízs okból.
Namond
2021-08-11 at 15:06
Zoltaiguszti 2021-08-10 at 23:57
Azért mert csinálva van.
Pl:
– túlhajtott állami presztízs építő beruházásokkal,
– a fogyasztási és beruházási javak ágazatai munkavállalói szolgáltatási ágazatokba terelésével,
– a budapesti kiemelt turisztika célponttá tételével összefüggően a lakosság vendéglátást-szállásnyújtást kiszolgáló célú növelésével,
– a ruhatár-büfé szakos felsőfokú képzések korlátlan létszámával,
és
– az ellentételezés nélküli kereslet felhajtó hatású költségvetési támogatások osztogatásával,
– a tisztességes ár meghatározásának hiányán, az árképzés ellenőrizetlenségén, nem költségeken és keresleten, hanem kapzsiságon alapuló árképzéssel
(pl.: termék, kapcsolódó szolgáltatás fejlesztés nélküli folyamatos áremelés, külföldi devizán alapuló díjszámítás)
Zoltaiguszti
2021-08-10 at 23:57
Miért nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ez az infláció csinálva van?
Ki halott már olyat, hogy pörög a kereslet, megy az export, újra növekvőben a bevétel erre infláció?
Azt már régen megtanultam 90-ben, hogyan zabálja fel a reálértékét a munkának. Azt nem tudom hogyan lehet ezt ilyen környezetben gerjeszteni?
Annyi sejtésem van hogy valahol az árképzésnél lehet a szopó. Pl az import ára nő, akkor a beszállítói láncon át ide is bejut az ő inflációjuk, például.
Girolamo
2021-08-10 at 15:40
Emlėkszem arra az időszakra,de inkább esetenkénti felvetésekre,mikor szóba került,hogy hazánknak kérni kellene az adósságának átütemezését.
Akkor úgy kezelte a hazai média ezeket a felvetėseket,mintha azon meditálnánk,kérjük vagy ne kérjük.
Ahhoz képest,hogy ûgysem egyeznek bele,nem engedik meg.
Gondolt rá akkor valaki,hogy hányaknak nem lenne ez érdeke?
Mert a jó előre csapdába csalt nemzet folyamatos fejése az érdeke?
Mert ez a struktúra a leg kényelmesebb számára.
Hogy más szempontjaikról ne is beszėljünk!
Látszólag nem tartozik ide.Csak mielőtt kóróhoz kötnénk Fülest.