Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, amelynek értelmében a kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is. A képviselők százharminchat igen, harminchat nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást.
A parlament ugyancsak elfogadta – százharminchat igen, negyvenöt nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Fontos változás az Alaptörvényben, hogy az orosz–ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta; ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.
A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból – például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt – kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít. Az indoklás hangsúlyozza: különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.
A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja. A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket – erre irányuló indítvány esetén – az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
O.L
2022-05-25 at 08:26
A bal oldallal mikor fog a kormány elszámolni végre??
Meddig tűrik ezt?
Kiss Róbert
2022-05-24 at 15:46
Valóban szükséges lett a törvényi beavatkozás,mivel bruxellesből szovjetmoszkva lett,ideológia vezérelt,
ahol soros azt csinál,amit akar⛔⛔⛔
K
2022-05-24 at 15:37
A kormány a magyarság érdekeit szolgálja, és ha jónak találta ezt az alaptörvény módosítást, akkor jól tette.
Hála a jó Istennek hogy nem az ellenzék van a kormányon, mert azok a külföldi gyarmatosítók és Brüsszel érdekeit képviselik, és közben lopnak.
aladin
2022-05-24 at 14:36
Europában a jelen nehéz helyzet ellenére is gazdaságilag és minden más területen a legbiztoságosabb élet itt Magyarországon van. Hiába mesélünk itt össze vissza, ezt a magyar kormánynak köszönthessük.
Judit
2022-05-24 at 14:20
Hála legyen a jó Istennek hogy a Fidesz-KDNP Magyarország Kormánya csakis a Magyar nép jólétét- javát szolgálja.!!! Köszönet érte.!!!