A médiatanács négy állampolgári bejelentés vizsgálatában döntést hozott, és eljárást indított a Rádió 1 Balázsék című műsorának július 2-ai és a Klubrádió Megbeszéljük elnevezésű műsorának szeptember 24-ei adása miatt – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága szerdán.
A közlemény szerint az egyik bejelentő a Rádió 1 Balázsék című műsor szeptember 15-ei adásának túl enyhe korhatár-besorolását kifogásolta, arra hivatkozva, hogy a műsorban többek között egy biztosítási csalást tárgyaltak. A testület megállapította, hogy a beszélgetés negatív színben, kerülendő példaként tüntette fel a csalást, a műsorvezetők a részleteket nem emelték ki, kétszer is közvetlenül felhívták a hallgatók figyelmét arra, hogy ilyen módon ne próbálkozzanak pénzhez jutni, a szarkasztikus humort pedig az érintett 12-16 éves korosztály is képes helyesen értelmezni, ezért a testület nem indított eljárást az ügyben. Egy másik, a műsor július 2-ai adását kifogásoló bejelentés alapján viszont eljárást indít a médiatanács, mert a 12 éven aluliaknak nem ajánlottként besorolt műsorban direkt szexuális utalások hangzottak el, és azok torz magatartásmintát és kapcsolati modellt közvetítettek.
Közölték azt is: vizsgálta a tanács az RTL Klub A Konyhafőnök című műsorának szeptember 10-ei esti adását is, amelyben a bejelentő azt kifogásolta, hogy egy-egy feszült helyzetben elhangzott a “megöllek” szó. A médiatanács megállapította, hogy veszélyeztető vagy valóságos tartalom nem állt a kijelentés mögött, ezt pedig a kiskorú nézők is megérthették, így nem volt szükség a 12-esnél magasabb korhatár-besorolásra.
A grémium szintén bejelentésre foglalkozott a Klubrádió Megbeszéljük című, szeptember 24-ei műsorával. A bejelentő szerint gyűlöletkeltők és kirekesztők voltak az egyik betelefonáló kijelentései a székelyekről és Vidnyánszky Attiláról, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökéről. A Médiatanács az ügy kivizsgálására eljárást indított és nyilatkozattételre hívta fel a rádió szolgáltatóját.
Forrás: MTI
Asperrimus
2020-10-15 at 20:28
Nem vagyok sem médiaszakember, sem jogász, így nem tudom, hogy a Médiatanácsnak mire terjed ki a hatásköre és mire nem. Néhány észrevételem azonban volna, úgy általánosságban. Egy bármilyen felügyeleti testület akkor nem nevezhető gittegyletnek, amennyiben valódi súlya van a döntéseinek. Ha egy fiktív esetben, egy médiaszolgáltató meg nem engedhető dolgot tesz, kizárólag akkor van értelme szankcionálni, ha az átlépi az ingerküszöböt. Úgy gondolom, hogy egy helyreigazítás, vagy egy pár órás műsorszünet nem fáj annyira, mint amekkora kárt okozhat a társadalomnak egy szándékosan a határokat feszegető médiamogul. A szólásszabadság, a véleményszabadság állampolgári jog, nem pedig eszköz a fennálló társadalmi, kulturális illetve politikai rend törvénytelen megdöntésére. A hazugság nem jóhiszemű tévedés, hanem rosszindulatú kísérlet a jóhiszemű emberek rossz irányba való befolyásolására aljas indokból. Ezt csalásnak nevezzük. Egy kellő hangerővel és sávszélességgel kimondott hazugság olyan, mint azok az évtizedes hoaxok, amelyek már hosszú évekkel ezelőtt meg voltak cáfolva, de még mindig aratnak a naivitás mezőin. Talán a Médiatanácsnak nem az a feladata, hogy ezt megakadályozza, azt azonban nem látom be, hogy ha mondjuk ez idő szerint nincs törvényes eszköz, a médiahazugságok, tiltott határátlépések súlyának megfelelő szankcionálására, miért ne lehetne tíz évre visszamenőleg összegezni, hogy adott médiaszolgáltató százalékos aránybán hányszor mond igazat, és hányszor nem. Ahogyan a Vaterán, az Ebay-en, és más hasonló helyeken is mindenkinek van egy indexe, hogy hány esetből hány pozitív, és hány negatív visszajelzés jött vele kapcsolatban? Arra is lenne lehetőség, hogy ezeket a visszamenőlegesen felkutatott hazugságokat és a hazugságok cáfolatait kattintással elérhetővé tegyék egy internetes felületen, feketén-fehéren.
Dr Okos
2020-10-15 at 11:10
Ezek magyar adók?