Drámai áremelkedést hozott a nemzetközi kőolajpiacra az orosz-ukrán háború. Azonban az enyhén szólva is hibás szankciók miatt ezen leginkább az orosz vállalatok profitálnak.
Felbolygatta az energiahordozók, köztük a nyersolaj árát az orosz-ukrán háború kitörése, ám az európai piacon két meghatározó kőolajtípus jegyzése a konfliktus kirobbanás után ellentétes pályát írt le. Az északi-tengeri Brent típusú nyerskőolaj ára meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban, amíg a háború kitörése előtti napon még 96,6 dollár volt a hordónkénti ára, a legfrissebb, június 10-ei adatok szerint már 123,7 dollárnál járt a jegyzés, azaz közel 30 százalékkal drágult a két időpont között. Ráadásul az elmúlt 1 hónap trendje is emelkedő jellegű volt – írja a Világgazdaság.
Ezzel szemben az Ural típusú olaj hordónkénti ára ellentétes utat járt be: míg február 23-án még 95 dollár kértek egy hordóért, addig június 10-én már csak 89,3 dollárt. Ez 6 százalékos árcsökkentést csökkenést jelent. Igaz, az elmúlt hetekben itt is inkább egy emelkedő trend rajzolódott ki, bár kevésbé egyértelmű, mint a Brent esetében, hiszen például az utolsó 2-3 napban csökkent az árfolyam. A két típusú nyerskőolaj piacán tapasztalható árkülönbség jelentős mértékben nőtt, hiszen míg február 23-án a Brentet még alig 1,64 dollárral adták drágábban, addig június 10-ére az árkülönbség 34,4 dollárra hízott.
Ez közel 21-szeres növekedés, az árkülönbözet eléri az Ural nyerskőolaj árának harmadát, a Brent esetében pedig a negyedét. Ez teremtett lehetőséget arra, hogy egyes cégek extraprofitra tegyenek szert, hiszen az olajipari vállalatok egy része a finomított olajtermékeik árait a Brent nyersolaj jegyzéséhez kötik, annak ellenére is, hogy a termelésükhöz a Brent-nél olcsóbb nyersolajat is használhatnak. Erre példa a hazai Mol, ahol a finomításhoz nagyobbrészt az orosz Ural nyersolajat használják, így miután a békeidőkben jellemző hordónkénti 5 dollár Ural-Brent árkülönbség hirtelen 30-35 dollárra emelkedett, az jelentős extrabevételt generál.
Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Solaris
2022-06-30 at 09:06
Alles Klar, Ja, Ja.
Nem ez volt acél?
Gusztustalan.
Namond
2022-06-13 at 08:17
Thierry Bretonnak, a Belső piacért felelős Biztosnak, végre már intézkedni kellene, hogy a földgáz árának alapja ne a kőolaj piaci/tőzsdei ára legyen.
A legjobb az lenne ha a kőolaj és földgáz tőzsdei – spekulációs – kereskedelme tilos lenne.
Locksmith
2022-06-12 at 09:03
A kőolaj világpiaci ára 25-30 %-al magasabb(97-ről 124) a háború előttinél. A benzin akkor miért kerül duplájába(100 %-os drágulás)? Csak nem extra profit képződik?
UFF
Chiovini György
2022-06-12 at 07:12
Drága a kőolaj.
Vannak kőolajat exportáló, és vannak importáló országok. Ha a kőolaj ára elszakadva a tényleges termelési költségtől nagy, akkor az exportáló hatalmasat nyer, az importáló hatalmasat veszít.
(Zárójel. A multinacionális cégek, az olajcégek is, néhány bankház tulajdonában vannak – közvetlenül vagy közvetve. Tehát a nagy olajcégek viselkedését is ez a pénzügyi “központ” irányítja. A mesterségesen magasan tartott kőolaj ár végső oka ott kereshető.)
Kérdés: kik a jellegzetes kőolaj importálók? Európa és Kína.
Kik veszítenek? Európa és Kína.
Kik állnak támadás alatt? Európa és Kína.
Hova fut be a haszon? Az olajcégeken keresztül a végső tulajdonosokhoz.
Ki van ez találva…..
(Még egy zárójel. Nem véletlen, hogy móresre kellett tanítani azokat az országokat, ahol az olajgazdaság állami (nemzeti) kézben van. Pl. Kadhafi.)
Namond
2022-06-11 at 22:49
Proton 2022-06-11 at 17:30
Oroszország Irántól vesz leckéket szankciós ügyekben-Mandíner
https://makronom.mandiner.hu
“A Makronóm már áprilisban megírta, hogyan játszanak össze egymással a szankciókért leghangosabban kiabáló államok, a BRIT és a LETT hatóságok, hogy orosz olajat szerezhessenek.
A recept nem meglepő módon pontosan ugyanaz, amit Irán alkalmaz. Oroszország ismeretlen úticéllal indít olajjal telepakolt hajókat, amelynek szállítmányát a nyílt tengeren átrakják külföldi tankerekbe, és összekeverik a hajó rakományával, ezzel rejtve el a származási helyet.
A brit energiaóriás, a Shell például mesteri tervet alkalmaz arra, hogyan legyen képes a szankciós kőolajjal kereskedni.
Ahogy írtuk:
A Shell a kereskedők által lett keveréknek nevezett gázolajkeveréket készít, aminek lényege az, hogy olyan hordót hozzanak forgalomba, amelynek csak 49,99 százaléka származik Oroszországból; a Shell számára mindaddig, amíg a többi 50,01 százalék máshonnan származik, az olajszállítmány technikailag nem orosz eredetű.
Általában is elterjedtek azok a megoldások, amelyek az üzemanyagok keveréséről szólnak, hogy elleplezhető legyen az orosz eredet.
A nyugati cégek így népszerűségüket növelve elmondhatják, hogy nem szereznek be orosz energiát, miközben épp ezt teszik.”
na4
2022-06-11 at 21:07
Az orosz olaj Indiába megy. Ott finomítják, és most már mint indiai olajat adják el Európában és az USA-ban szép haszonnal. Az embargón mindig a csempészek kaszálnak. Ezt érték el vele. Bravo.
Namond
2022-06-11 at 20:33
Bezzeg az orosz és iráni kőolaj ára az orosz ellenes szankciók előtti ár alatti.
Nem csoda ha növekvő eladást produkálnak, hisz a britek, lettek, hollandok, na és a tolvaj jenkik – dömpingáron – veszik a tengeren átfejtett olajat.