Elmarasztalta a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a románok hátrányos megkülönböztetése miatt a 99,8 százalékban magyarok által lakott Gyergyócsomafalva polgármesteri hivatalát, amiért csak magyar nyelven adja ki a község közlönyét. A határozatról a feljelentő Dan Tanasă blogger, a magyar feliratok és szimbólumok elleni pereskedéseiről elhíresült Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) alapító elnöke számolt be a blogján kedden.
A CNCD elmarasztalta a polgármesteri hivatalt, de nem rótt ki pénzbírságot ellene. A testületben öten támogatták, ketten ellenezték a határozatot. A 2011-ben rögzített népszámlálási adatok szerint Gyergyócsomafalván a magyar etnikumú lakosság aránya 99,8 százalék. A több, mint 4300 lakosú településen tíz román nemzetiségű személyt számoltak meg. Márton László Szilárd polgármester az MTI-nek elmondta: nem tudja pontosan, ki vallotta magát románnak a településen, de csak a helyi rendőrparancsnokot és családját ismerik románnak a községben; őket hivatalos levélben kérdezte meg, hogy igénylik-e a Csomafalvi Hírlap román nyelvű kiadását, és még nem kapott választ a kérdésre. Hozzátette azonban: a rendőr és felesége is beszélik a magyar nyelvet. Márton László Szilárd elmondta: a Csomafalvi Hírlapot havonta-kéthavonta adják ki, amikor elég közölni való közérdekű információ gyűlt össze. Ebben a község pénzügyi helyzetéről, az elhalálozásokról, születésekről, a helyi eseményekről számolnak be. A közérdekű helyi információkat tartalmazó lapot a község valamennyi portáján ingyenesen bedobják a postaládába. A polgármester közölte: nem kapott még tájékoztatást a diszkriminációellenes tanács határozatáról, és kíváncsian várja a határozat indoklását. Ez alapján döntenek majd arról, hogy megtámadják-e az elmarasztaló határozatot a bíróságon.
Nevetséges és felháborító az egész
– minősítette a helyzetet Márton László Szilárd polgármester.
Korábban a 99,2 százalékban magyarok által lakott Gyergyóremete polgármesterét marasztalta el hasonló okból a CNCD.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda
sorry
2019-08-20 at 15:48
Majd a székely atyafiak eldöntik, hogy mit szeretnének. Ennek megfelelően fog lépni a magyar kormány. Legalább is így ismerem a kormányunkat.
Lehet, hogy eszükbe sincs egyesülni velünk. Még nem régen volt 2004 csúfos eredménye. (Ne féljetek, nem megyünk haza)
Ba
2019-08-20 at 23:46
pedig milyen szép ajàndék lenne a romànoknak, hogy Erdélyèrt cserébe megkaphatnàk a hazai libsi-komcsi szivàrvànyos gender hazaàrulò szemetünket! A vàlasztàs jogàt meg valòban adjuk meg székely testvéreinknek!
Logikus
2019-08-20 at 15:23
a magyar kormány mikor csatolja vissza Erdélyt? már nagyon itt lenne az ideje.
zolatiguszti
2019-08-20 at 15:34
Mert úgy hiányzik vele az a 3-5 millió román meg 1-3 millió cigány, hogy újra együtt élhessünk azzal a max 1 millió Székellyel akik maguk se tudják inkább önálló erdélyt, autonomiát vagy MO-hoz csatlakozást akarnak-e?
Na jól néznének ki az országgyúlási választások meg az önkormányzatiak!Rögtön románok első dolga lenne hogy a romén legyen a második hivatalos nyelv….tessék már átgondolni ezt alaposan mivel járna ne csak tréképen a vonalakat nézni!
Erdély nem jöhet vissza addig míg az ottani románok nincsenek kontroll alatt.Értsd fel nem gyorsul a jelenlegi demográfiai trendjük, a mieinké meg meg éppen ellenkezőleg meg nem javul de a többszörösére.Trianon egyetlen pozitívuma , hogy megszabadította az országot évszázadok óta cincáló etnikai villongásoktól.Az átok a túl mohó utód államokra szállt és 100 éve ők kínlódnak azzal amivel minket szopattak.Tanulság: nem azé a föd akinek a határa van rajta hanem azé aki teleszüli.Szó szerint ki kell baszni onnan románokat.Valahoyg akérhogy, akár titokban is de Csok-ot a határon túlra!
lacika
2019-08-20 at 15:47
Egyetértek.
TS
2019-08-20 at 16:42
Nem egyszerű kérdés a magyar – nem-magyar etnikumközi kapcsolatok története. Magyarországot eléggé kevés etnikai villongás “cincálta” a régmúltban. Elég csak a lengyel-ukrán háborúkra gondolni. Pl. a Rákóczi-szabadságharcban a románokkal, ukránokkal, szlovákokkal nem volt gond. A szerbek ugráltak csak, de ők meg is adták az árát. Más kérdés,hogy nagy önvilágámításunkban ezt nem tanítjuk a történelemkönyvekben, de tudják a szerbek! A 17. század nagy kozák háborúiban hatalmas területeken irtották ki a lengyeleket.
Bár Európára az effajta konfliktus nemigen volt jellemző, más alapja volt a háborúknak. A 19. században már más nóta járta.
Más kérdés, hogy “mi lett volna, ha” 5-6 millió nem magyarral éljük meg a 20. század végét.
TS
2019-08-20 at 15:13
Folytatódik a magyarellenes hadjárat. Félek, e mögött valami több van, valami nagyobb van. A románok gyávák gyökérkedni egymaguk.
De lehet, hogy le vannak maradva egy brosurával.