Egyelőre nem hoztak ítéletet kedden a Kúrián a darnózseli hentes, N. János ügyében, akit azzal vádolnak, hogy 2014-ben megölte és feldarabolta feleségét. A szabadlábon védekező vádlott a tárgyaláson nem vett részt, azonban a tárgyalás közben a bíró bejelentette, hogy N. János őrizetbe vételéről döntöttek. Az indokolás szerint olyan súlyú bűncselekménnyel vádolják a férfit, amelynek büntetési tétele miatt jogosan vetődhet fel, hogy megkísérel megszökni, elrejtőzni – írta a 444.hu.
Tavaly ősszel másodfokon a Győri Ítélőtáblán bűnösnek találták az emberölésben korábban felmentett N. Jánost a halált okozó testi sértés vádjában, akkor halmazati büntetésként hét év börtönt kapott. Az ügy azért folytatódott a Kúrián, mert a jogszabály értelmében az egymással ellentétes döntések esetében erre lehetőség van. Az ügy előzménye, hogy a gyógytornász sértett, és a hentes 1996-ban házasodtak össze, két gyermekük született. A család Darnózselin élt, a házában a férfi idővel kialakított egy profi húsfeldolgozó helyiséget gépekkel, füstölővel. Kapcsolatuk 2001-ben, egy féltékenységi vita miatt megromlott, az asszony végül beadta a válópert, de egy ideig még közös háztartásban éltek. Viszonyuk elmérgesedett, a férfi egyre erőszakosabb lett, végül bántalmazta feleségét. Egy ilyen eset miatt 2011 szeptemberében büntetőeljárás indult ellene, melyben bűnösnek találták, és próbaidőre bocsátották. A gyermekelhelyezési és vagyonmegosztási viták miatt a válás húzódott, és a nő, tartva attól, hogy férje újra bántalmazza, 2014-ben Győrbe költözött, de mivel a gyerekekről hosszú ideig nem született döntés, úgy határozott, a végleges ítéletig visszaköltözik Darnózselibe, a családi házba. Erre már nem került sor, néhány nappal azután, hogy döntéséről mindenkit tájékoztatott, eltűnt.
A bíróság annak ellenére mentette fel kétszer is N. Jánost, hogy azt bizonyítani lehetett: a gyilkosság napján a gyógytornászként dolgozó nő rendelőjénél több mint egy órán át várakozott, és úgy állt be a parkolóba, hogy az áldozat ne tudjon kihajtani az udvarból. A cellainformációk alapján szintén bizonyítást nyert, hogy mindkettejük telefonja ugyanazon az útvonalon haladt a rendelőtől a vádlott otthonáig, az asszony DNS-ét meg is találták a rendőrök a vádlott egyébként nagyon alaposan kitisztított autójának csomagtartójában. Két védett tanú is vallomást tett az ügyben: egyikük látta, hogy a gyilkosság éjszakáján a N. János egy testet vonszolt be a házban kialakított füstölőbe, egy másik pedig azt, hogy a férfi egy zsákból valamit kiszór a Zseli-rétre. Később ott találták meg a sértett holttestének maradványait. A férfi alibijéről is kiderült, hogy hazugság volt: a vádlott azt állította, a gyilkosság idején a nővérénél volt, ezt az asszony is igazolta. Később a cellainformációk alapján kiderült, hogy a vádlott biztosan máshol tartózkodott abban az időszakban.
Kedden a Kúrián a Legfőbb Ügyészség képviselője beszédét azzal kezdte, sajnálatos, hogy hazánkban ilyen gyakori a gyilkossággal végződő családon belüli erőszak. Szerinte a Győri Ítélőtáblán helyesen állapították meg, hogy a vádlott bűnös, és másodfokon a megfelelő logikai következtetéseket vonták le, ami korábban elmaradt. Az ügyész szerint nem tévedtek a minősítésben sem, azaz hogy N. Jánost emberölésért ítélték el. Törvénysértően enyhének tartotta viszont a büntetés mértékét, a hét év börtönt, amelybe beleszámítanák az előzetesben töltött huszonkilenc hónapot is. Az ügyész kiemelte, hogy a holttest megsemmisítésének módja rendkívül kegyeletsértő volt. A vádhatóság képviselője a másodfokú ítélet megváltoztatását kérte azzal, hogy a büntetés mértékét súlyosítsák.
Gál András sértetti védő szerint az ügy egy tettenért darabolós gyilkosság. Hangsúlyozta, a sértett családja számára elfogadhatatlanok az eddig hozott ítéletek. Szerinte nem kell videofelvétel ahhoz, hogy egy ilyen ügyben, ahol ilyen sok bizonyíték van, összerakja az ember, hogy a vádlott nem csak úgy valamilyen formában vett részt a gyilkosságban. Szerinte nemcsak azért logikus, hogy N. János követte el a bűncselekményt, mert a férfi az eljárás során többségében hallgatott, hanem mert arról a kevésről, amit elmondott, utóbb mindig kiderült, hogy egyszerűen nem igaz. Az ügyvéd szerint az áldozat családja számára nem érthető és nem elfogadható, hogy a bíróság szerint a tettes szándéka nem az volt, vagy legalábbis nem biztos, hogy az volt, hogy felesége halálát okozza.
A vádlott védője, Jován László sokat nem tett hozzá ahhoz, amit a Győri Ítélőtáblán elmondott. A másodfokon hozott ítéletről azt mondta, elhangzott, hogy elkövetési magatartás nem állapítható meg. Szerinte a Győri Ítélőtábla a közhangulat nyomására hozott szubjektív döntést N. János ügyében. Az ügyvéd az indítékot is megkérdőjelezte, mint mondta, rengeteg házasság végződik bontóperrel. A védő szerint az N. János és a felesége közötti vitát részben a sajtó igyekezett felnagyítani. Az ügyben várhatóan egy hét múlva hoz döntést a Kúria.
Forrás: 444.hu; Fotó: MTI
Naprózsa
2020-10-07 at 01:19
Aki fel tud darabolni egy emberi testet, ráadásul a gyerekei anyját, egykori hites társát, azzal nem kell kesztyűs kézzel bánni. Ha hirtelen haragból öl valaki, azzal én is tudok kicsit azonosulni, ha amúgy megbánta. Az ember tud csúnya dolgokat csinálni hirtelen vad indulatból. De darabolni és állatoknak a mezőn szétszórni…ahhoz már speciális lelki alkat kell. Ráadásul pont ezzel igazolta, hogy nem egyszerű, ellökte és beütötte a fejét – cselekmény volt, mert akkor ledermed és mentőt hív.
benzoli
2020-10-06 at 19:36
Professzionalis deformacio. A hentesnel is. A bironal is.
Vízöntő
2020-10-06 at 16:47
A cikk tényei alapján a szándékosságot érthetetlen hogy milyen alapon zárták ki. Hogy N.János szülei és tetvére milyen mértékben voltak a gyerekekkel kapcsolatban és miatt azt nem tudjuk, de elképzelésünk lehet, az viszont nálam nem azt feltételezi, hogy a békés válás és a gyerekek érdekében a megegyezés felé terelték N.Jánost.
Az ügyésznek igaza van, minimum 10 év még jár, a gyerekeket meg az anyai nagyszülőknél helyezzék el, a másik nagyszülő párnak és a testvérnek pedig még láthatást se engedélyezzenek, mert szerintem a gyerekek érdeke azt nem engedi.
Kálmán a mezőről
2020-10-06 at 14:53
Nem biztos, hogy megölte. Lehet, hogy megütötte, és nő úgy esett, hogy meghalt. De mert mindent tagad, ezt egyelőre nem tudhatjuk meg.
Aztán itt van Judit – nyugodjék békében -, aki elkövetett egy kívülálló számára nehezen követhető dupla döntést: a gyerekei nélkül Győrbe költözött, majd visszament a családi pokolba.
Még ha meg is ölte (akarattal vagy anélkül), egyáltalán nem fekete-fehér az ügy.
Remélem, a feminista kártya nem kerül elő a bíróságon.
Ventus
2020-10-06 at 14:37
Elváltak, és utána még több, mint 10 évig otthon kerülgették egymást? Ilyenkor mindig jön a gyerek-kártya. Egy csomó nő nem költözik külön, miután megromlik a viszony a férfivel, mindig a gyerek az ok, és mindig elcsattan minimum egy pofon. És olyankor a nő még olcsón megúszta. Ennyire lehetetlen egyszerűen csak otthagyni valakit?
Hesslerezredes
2020-10-06 at 14:20
Preponderance of the indirect evidences. Mondja az amerikai jog. Az indirekt bizonyítékok túlnyomó ereje, fordíthatnánk kicsit szabadabban. Ahogy olvasom kb. itt is ez a helyzet. Ezzel együtt ilyen esetben nem könnyű pálcát törni. Ismerve a magyar rendőrséget és ügyészséget, valamint emlékezve a “Mór-i ügy”-re még kevésbé.