Nagy többséggel elutasították a Franciaországtól való elszakadást a szavazók vasárnap az új-kaledóniai függetlenségi népszavazáson, az eredményt Emmanuel Macron francia elnök “a köztársaságba vetett bizalom jeleként” értékelte.
A referendum végeredménye szerint a szavazók közül 56,4 százalék mondott nemet a függetlenségre, míg 43,6 százalékuk igennel szavazott. A Franciaország számára stratégiai fontosságú csendes-óceáni szigetcsoport 174 ezer szavazásra jogosult lakosa közül 80,63 százalék ment el szavazni – jelentette a helyi közszolgálati média, a La1ere Nouvelle Caledonie. Emmanuel Macron első reagálásában “hatalmas büszkeségét” fejezte ki, amiért – mint mondta – sikerült együtt túllépni ezen a történelmi szakaszon. A párizsi Elysée-palotából sugárzott televíziós üzenetében az elnök kijelentette, hogy az eredmény “a Francia Köztársaságba vetett bizalmat jelzi”. Egyúttal úgy vélte, “nincs más út, mint a párbeszéd útja”.
Édouard Philippe francia miniszterelnök hétfőn a helyszínre érkezik, hogy tárgyaljon a további lépésekről. A Franciaország tengeren túli területének számító, több, mint 280 ezer lakosú szigetcsoport függetlenségét leginkább a népesség mintegy 40 százalékát kitevő őslakos kanak népcsoport támogatja, amely már több, mint három évtizede várt a népszavazásra. Bár a függetlenséget elutasítók győzedelmeskedtek, a függetlenségpárti politikusok szintén sikerként könyvelték el az eredményt, miután az előzetes felmérések a nem szavazatok sokkal nagyobb, 63-75 százalékos győzelmét jósolták. A területileg részletezett eredmények ráadásul jelentős különbségeket mutattak: néhány kanakok lakta térségben több, mint 90 százalékos volt az igen voksok aránya, míg másutt, a többségében európai bevándorlók leszármazottaiból álló lakosság nagy arányban elutasította a függetlenséget.
A függetlenségpárti vezetők a várakozásaikat meghaladó eredmény láttán vasárnap megerősítették azt a szándékukat, hogy végigviszik az 1998-as, úgynevezett Nouméa-egyezményben foglaltakat, és követelni fogják, hogy annak megfelelően további két referendumot tartsanak a következő négy évben. Az egyezmény annak idején elismerte a kanak őslakosokkal szemben történelmileg elkövetett igazságtalanságokat, kiterjesztette a terület autonómiáját, és előrevetítette, hogy Új-Kaledónia fokozatosan elválik Franciaországtól. Bevezették a helyi állampolgárságot, az identitás megerősítésére nemzeti szimbólumokat fogadtak el, de húsz évvel, 2018-ra halasztották a teljes függetlenségről tartandó népszavazást.
Forrás: MTI; Vezető kép: radionz.co.nz
plantag
2018-11-04 at 20:42
mikron most meg örül. de a törtenelem megismetli önmagat, ha az ö orszagaban leszznek többsegben a bevandorloi, az öslakos franciaknak meg majd kuss lesz, a migirk fognak majd ott is mindent iranyitani..De akkor mar kesö lesz
Fehér Anna
2018-11-04 at 20:30
Basszus, én meg azt hittem, hogy Ő az új asszonyka!
Logikus
2018-11-04 at 18:16
Tehát az őslakosság akart függetlenséget a bevándorlók meg nem. Sajnos utóbbiak vannak többségben…
sanyi
2018-11-04 at 17:57
40% őslakostöbbszáz év gyarmatosítás után. 43% igen szavazat az elszakadásra. Tűzzel játszanak ezek a lusta franciák. Erdélyben 20%, a Felvidéken 10% az őslakosok aránya. Igaz, hogy ott nagyobb volt a megszállók betelepülése, mert az öslakos magyarok sokkal magasabb életszínvonalat teremtettek.
TS
2018-11-04 at 17:24
Nemsokára arra lesznek büszkék a franciák, hogy a lakosságuk 54%-a nemmel szavazott a Marokkóval és Algériával közös konföderációra! Addig meg örülhetnek Karembeu-nek és Pogbának.
olszal
2018-11-04 at 16:55
Valahogy így gondolom magam is.
pufff
2018-11-04 at 16:29
60% a telepes , nincsen mit csodálkozni , Macron mint a balliberális élősködő örült az eredménynek . Ennyit Macronnak a szabadság értelmezéséről.