Precedensértékű pert nyert első fokon B. Gábor a Facebookkal szemben. A berlini tartományi bíróság arra kötelezte a Facebookot, hogy ismét jelenítse meg a felhasználó törölt hozzászólását, és tegye újra elérhetővé a blokkolt fiókját. Az ítélet nem jogerős, de van végre egy kézzelfogható eszköz a cenzúrának áldozatul eső felhasználók kezében.
A Facebook jó szorosra csavarta az utóbbi időben a cenzúrát, a konzervatív tartalmak eltávolítását, valamint felhasználók blokkolását az önkényesen gyűlöletbeszédnek minősített bejegyzések miatt. Számos jobboldali médiumot és véleményformáló személyt érintenek a tiltások, de Lázár János, sőt Orbán Viktor Facebook-oldaláról is távolítottak már el videót. Az indok rendszerint tömör: a felhasználó megsértette a cég közösségi alapelveit. A több mint kétmilliárd Facebook-felhasználó hozzászólásait első körben mesterségesintelligencia-algoritmusok pásztázzák, amit a Mark Zuckerberg által is elismerten, elsöprő többségben baloldali moderátorok bírálata követ. A cenzúra felerősödésére rásegített a német közösségi média szabályozására született, sokak által bírált törvény, a NetzDG is, amely arra kötelezi az internetes portálokat, hogy a jogsértőnek minősülő hozzászólásokat 24 órán belül töröljék. Azt, hogy mi a jogsértő és mi nem az, maga a portál dönti el.
Ebből lett elege B. Gábornak, akinek a véleményét jogsértőnek ítélte a Facebook, ezért a hozzászólását törölte, illetve 30 napra letiltotta a felhasználói fiókját is. B. Gábor bírósághoz fordult, és első fokon pert nyert az óriáscéggel szemben. Most először fordult elő, hogy egy német bíróság arra kötelezte a Facebookot, hogy egy felhasználó korábban sértőnek minősített, ezért törölt hozzászólását újra jelenítse meg, valamint tegye ismét elérhetővé a felhasználó letiltott profilját. A precedensértékű pert egy hamburgi ügyvédi iroda, a versenyjog terén sztárnak számító Steinhöfel Ügyvédek nyerte meg a Facebookkal szemben a berlini tartományi bíróságon.
A felhasználókra is vonatkozik a szólásszabadság
Az ügy előzménye, hogy a Basler Zeitung 2018. január 8-án megosztotta egyik cikkét a saját Facebook-oldalán, idézve a magyar miniszterelnököt:
Orbán Viktor csodálkozik azon, hogy egy olyan országban, mint Németország, a káoszt, az anarchiát és a határok illegális átlépését jó dolognak tartják és ünneplik.
B. Gábor ehhez a cikkhez azt a véleményét fűzte, hogy
a németek egyre ostobábbak. Nem csoda, hisz a balos álhírgyártó média szakképzett munkaerővel, csökkenő munkanélküliséggel és Trumppal tömi tele a fejüket.
Nem sokkal később a Basler Zeitung bejegyzése alatt ez a hozzászólás kapta a legtöbb kedvelést, de a Facebook úgy ítélte meg, hogy a komment jogsértő, ezért jött a már említett törlés, illetve B. Gábor fiókjának felfüggesztése. Az ügyvéd, Joachim Steinhöfel azzal érvelt, hogy akár osztja valaki a hozzászóló álláspontját, akár nem, mindenképp megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága. A berlini tartományi bíróság elsőfokú ítélete szerint a Facebooknak 250 ezer eurós közigazgatási bírság terhe mellett megtiltják, hogy a hozzászólást törölje, illetve B. Gábor felhasználói fiókját zárolja. Az elsőfokú ítéleteket általában nem indokolják meg, ám most a bíróság kimondta, hogy a felhasználóknak nem kell eltűrniük, hogy jogszerű tartalmakat töröljenek a közösségi médiából, a konkrét esetben a törölt tartalom jogszerű és megengedett volt.
A bíróságot is felülbírálja a Facebook
A Facebook az elsőfokú ítéletet követően a felhasználói fiókot újra elérhetővé tette, de a hozzászólást nem. A cég ügyvédei azt közölték, hogy ismételt ellenőrzés után arra az eredményre jutottak, a közösségi alapelvek alkalmazása korrekt volt, és a tartalom továbbra sem jeleníthető meg. Az ítéletet a Steinhöfel Ügyvédek irodája 2018. április 6-án kapta kézhez, a Facebooknak bírósági végrehajtó kézbesíti. Mivel az ítélet nem jogerős, a cég fellebbezhet.
Ez egy iránymutató ítélet, az első ilyen bírósági ítélet Németországban. Végre van valami kézzelfogható a felhasználók kezében egy konszern átláthatatlan üzelmeivel szemben, amely úgy bánik a saját felelősségével, mintha használt kerékpárokkal kereskedne. Ez az eljárás alapvető jogot érint: a Facebook- vagy Twitter-szolgáltatók jogát arra, hogy szerződésszerűen és jogszerűen eljáró felhasználók hozzászólásait törölhesse, vagy ezen az alapon a felhasználói fiókokat zárolja
– nyilatkozta a német Presseportalnak Joachim Steinhöfel ügyvéd. Szerinte az ítélet a sajtószabadság fontos szakaszgyőzelme.
A cenzúratörvény evolúciója
Az ügyvéd ezzel megerősítést kapott az előző kormánykoalíció által elfogadott, 2018 januárjától hatályos közösségimédiatörvény (NetzDG) kritikája kapcsán is, amelyet alkotmányellenesnek, működésképtelennek tart, ráadásul – mint mondta – felgyorsítja az önkényes letiltásokat és törléseket. Steinhöfel felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezetben még az szerepelt, hogy
senki sem köteles eltűrni, hogy a legitim megnyilvánulásait eltávolítsák a közösségi médiából,
csakhogy a törvény előterjesztője, Heiko Maas nem tartotta szükségesnek ezt az alapelvet. A mostani ítélet alapjaiban kérdőjelezte meg az egyre inkább elharapódzó, egyoldalú cenzúrát. A felhasználók bírósághoz is fordulhatnak, ha a bejegyzésük miatt letiltaná őket a Facebook. Érdemes képernyőfotót készíteni, majd elmenteni, hogy a hozzászólás pontos szövege egy esetleges per során dokumentálható legyen.
Gáspár Anett
2018-04-30 at 09:17
Szerintem a megoldás egy V4-ek által gründolt virtuális közösségi háló lenne.
Más több ilyen háló létezik, de mindegyik ugyanazoknak a birtokában és ellenőrzése alatt áll.
Szükség van a nemzet államok által preferált virtuális közösségi hálóra, mely fölött nincs hatalmuk a globalista, liberálfasiszta cenzoroknak.
Dandy
2018-04-30 at 08:58
Gáspár Zsanett ma már remek szakemberek tudják gyógyítani bajodat, el kellene már látogatni egyhez. 🙂
Gáspár Anett
2018-04-30 at 09:14
Ne törődj vele. Ez egy elmebeteg troll.
Kiváncsi
2018-04-30 at 07:04
névbitorló
Helyezze beléd a nagy csődör a méteres kékerest!
tTt
2018-04-30 at 06:59
Megértem, hogy az fb nem engedte vissza a kommentet, egyetlen szó miatt, nem azt kellett volna írni.
Különbség van a leírt szó, a a gondolat vagy például nem nyílvánosan elhangzó szavak között, mivel ez utóbbiak (többnyire) magánügy.
Tehetős Totó
2018-04-30 at 06:20
De ezt azért nem a facebookon írod kisköcsög.;-)
Redneck
2018-04-30 at 04:14
Jó kezdet!
N
2018-04-29 at 23:41
HAJRÁ VÉLEMÉNYSZABADSÁG!! A MUSZLIM MIGRÁNSOK SZEMÉTSÉGEIRŐL, RÉMTETTEIRŐL IS MONDJANAK EL MINDENHOL MINDENT A LEGAPRÓBB RÉSZLETEKIG!! A NEOBOLSEVISTA, ZÖLD, SZOCDEM MIGRÁNSSIMOGATÓK MINDEN DISZNÓSÁGÁT TÁRJÁK FEL ; HIÁNYTALANUL!! MINDEN MUSZLIMELLENES VÉLEMÉNYT RAKJANAK FEL A FACEBOOKRA, ÉS SOSE TÖRÖLJÉK LE EZEKET, MERT EZEK A VÉLEMÉNYEK A VALÓSÁGOT TÜKRÖZIK!!
tTt
2018-04-30 at 06:53
Nemcsak muszlimok vesznek részt a migrációban.
Tudtommal a magyar kormány első sorban gazdasági okokból kerülné az intézményesített migráció elfogadását, valamint nem hisz abban, hogy az embereket jó dolog kiszakíani származási országukból.
alvito
2018-04-29 at 23:13
A liberálisok egyik kitalált szövege a “gyűlöletbeszéd” kifejezés. Ha őket kritizálja valaki vagy minősíti, akkor gyűlöletbeszédet sikoltoznak. Ha ők uszítanak, az kritika, meg vélemény szabadság. Miért gyűlöletbeszéd az, ha azt mondom, utállak. Hol van az még a gyűlölettől, főleg az arra való uszítástól. Ez csak ürügy, hogy belefojtsák a szót a más véleményen lévőkbe.
toth bela
2018-04-29 at 21:43
Na ehhez hol kapcsolodik Orban Viktor te szerencsetlen ?
Eszmeletlen primitivek vagytok . Nektek ez a velemenyetek mindenröl ?
Nemetorszagban egy nemet birosag döntött , te idiota !!!
Nagy Matyas
2018-04-30 at 08:20
Te nagy okos! Akkor maradj ott, ahol vagy és élj 100 évig a migránsaid között. Semmi dolgunk Veled. Willkommensland-ban söprögessél a NO-GO zónákban – akadna mit!
Egyébként is, Téged kellene kicenzúrázni az fb-ról a minősíthetetlen ócsárlásaid miatt. Ez olyan, mintha valaki egy szemétdomb tetejéről rikácsolná a takaros portáknak, hogy most már azért rend legyen! 🙂
Nagy Matyas
2018-04-30 at 08:24
Nem Neked (Tóth Béla) szólt, hanem a Zsanettnek, Bocs!
Fogó
2018-04-29 at 21:37
1. A cenzúra , a cenzorok világa, a gondolatrendőrség régi találmányok. A félelem mozgatja ezeket az “intézményeket”, a félelem attól, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy kellene.
2. A gyűlöletbűn egy nehezen definiálható dolog, mert szavaknak kell értelmet adni, szavak mögött kell látni a gondolatot. De ki látja a másik gondolatait? Senki. Tippek vannak, egyezések vannak, de a szavak leginkább egy álomhoz hasonlítanak addig, míg nem társul hozzájuk cselekvés. Többféleképpen is értelmezhetőek, értelmezésük függ az értelmező keretrendszerétől, ami biztosan nem lesz azonos…
3. A cenzúra fortélyos félelmet szül, azt a félelmet, hogy amit írok, nem lenne szabad leírni. Belső cenzúrára kényszerít, őszintétlenné válok, folyamatosan arra gondolok, hogy vajon meg fog-e ez felelni a világ és a cenzor elvárásainak.
4. Persze mindig tisztában kellene lennünk az elsődleges hatások mellett a másodlagos, harmadlagos hatásokkal is, párbeszéd nélkül nehéz rámutatni a további hatásokra. Persze lehet azt mondani, hogy védekezni se kellene, ha nem lenne aki a hülyeséget felveti, de valahol ez az igazi civilség, amikor leírjuk tévedéseinket, azért, hogy tovább gondolhassuk őket…
Szóval cenzorkodni lehet, de nagyon veszélyes!!!