Hatszázharminchattal nőtt az elmúlt egy nap alatt az új típusú koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma Olaszországban, amely a járvány helyi kitörése óta elérte a 16523-at – közölte hétfő esti tájékoztatóján az olasz polgári védelmi hatóság. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma mintegy ezerrel kevesebb volt, mint egy nappal korábban.
A halottak száma így ismét emelkedett a vasárnap jelzett 525-höz képest. Az elmúlt egy napban 1941 új fertőzöttet diagnosztizáltak a vasárnapi 2972-höz képest. A mostani volt az egymást követő harmadik nap, amikor egész Olaszországban nem került új beteg intenzív osztályra.
A március 30-tól számított utóbbi egy héten kilencven százalékkal csökkent a kórházba szállított fertőzöttek száma. A tájékoztatón elhangzott, hogy a napi több mint hatszáz halott és majdnem kétezer diagnosztizált fertőzött “kevesebb mint korábban, de nem a járványhelyzet végetértét mutatja”.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook hozzászólás
Orientál
2020-04-07 at 00:47
Elő kell venni tehát felelősségre kell vonni ezt az Olasz balos liberális kormányt a rengeteg elhalálozás miatt. Gyurcsány vezetésével a háttérből általa irányítva ezt csinálnák amit az Olasz kormány politikájával okoz.
moliere
2020-04-06 at 20:01
Jaj, már megint hullanak, “biztos jön a második hullám…”
Hát még mennyi halott lesz jövőre, meg az után! Olaszországban él hatvanmillió ember (plusz pár millióan a románok). És mind meghal. Jobb, ha mindenki felkészül lelkileg rá, hogy ennek sosem lesz vége. Mert közben – akármennyire is be vannak már idomítva, hogy ne az esküvőn (pláne templomin!) és véletlenül se a szülésen törjék a fejüket, hanem a nemátalakító műtéten, vagy valami hasonló szivárványos hőstetten – mégis időközönként megszületik egy kis bambino vagy bambina, vagy a harmadik, nem tudom, hogy mondják. És ugyan egyre kevesebb ilyen történik, de ők is a halál fiai, lányai, egy sem marad életben. Hogy fokozzuk, a meg nem született kicsik helyére bőségesen úszik partra, vagy vízitaxizik át Líbiából sok-sok nuovo italiano. Egyenesen az olasz kaszás elé, kalásznak, a teljes reménytelenségbe, hiszen mi más várna rájuk a végén, mint a zord halál. Ez ellen nem véd semmi, nincs oltás, nincs “ellenszer”, mint a pókcsípésre, és a reményt még maga Roberto Benigni sem tudná visszaadni. Mind meghalnak.
Egyetlen pislákoló fénypászma fut át ennek az apokalipszisnak az éjsötét végtelenjén: hogy valaki azért csak megmutatta, hogy mindaz, amire a fiatal milánói csitritől az vén palermói bácsin át a római pályaudvaron zavarodottan bóklászó bantuig mindenki vágyik, az igenis létezik. Az örök élet.
Csak figyeljünk! A héten ismét műsorra tűzik!