Súlyos energiaválság Nyugat-Európában címmel jelentetett meg elemzést a XXI. Század Intézet, amelyben arra keresik a választ, milyen elhibázott energiapolitikai lépések vezettek a nyugat-európai rezsiválsághoz. A tanulmány szerint míg az EU „zöldadó” címén az elhibázott energiapolitikai lépéseit a szennyező cégekkel szemben a lakossággal akarja megfizettetni, addig a magyarországi példa ugyanakkor arra világít rá: teljesíthetőek a klímacélok úgy is, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar lakosság az uniós árak töredékéért juthat elegendő gázhoz, vagy villamosenergiához.
Az elemzésben felidézik: az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ellátásbeli problémáknak – különösen a téli hónapokhoz közeledve – lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál.
A „zöldadó” nem a szennyezőket, hanem a lakosságot bünteti
A közleményben kifejtik: a nyugat-európai energiaválság kialakulásához több tényező vezetett, amelyhez hozzájárulnak az egyes tagállamok elhibázott lépései is, például az olyan átgondolatlan intézkedések révén, amelyek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény alapján vállalt széndioxidkibocsátás-csökkentéssel kapcsolatosak. Több nyugat-európai ország ugyanis egyik napról a másikra próbálta meg kiváltani a fosszilis energiahordozókat a megújuló energiát termelő szél- és naperőművekkel, amely a folyamatosan növekvő energiaigények mellett csökkentette az egyes országok energiatartalékait. Az energiaválságot előidéző másik tényező a koronavírus-járvánnyal összefüggésben kialakult termelés-csökkenéshez kapcsolódik, az energiaigény visszaesését ugyanis egy 2021-ben bekövetkezett gazdasági „visszapattanás” követte, amikor az ismét növekvő energiaigény kvázi energiaválságot idézett elő, amely Nyugat-Európában, a téli fűtésszezon közeledtével akár ellátásbeli kockázatokat is eredményezhet a következő hónapokban. Az elemzés szerint az EU által javasolt átgondolatlan klímavédelmi csomag tovább súlyosbíthatja a helyzetet, plusz terheket rakva a szennyezésért elsődlegesen felelőssé tehető ipari szereplők mellett vagy helyett a lakosságra is.
A „zöldadó” bevezetése további jelentős áremelkedést eredményezne a háztartások rezsiköltségeiben (Magyarország esetében például mintegy 45 százalékkal nőnének az energiaárak), az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne a tagállamokban, aminek negatív hatásai uniós szinten is megmutatkoznának
– fogalmaznak. Az elemzésben kitérnek a tagállamok helyzetére is, amellyel kapcsolatban elöljáróban megjegyzik: az Európai Bizottság adatai szerint 2021 első felében 16 tagállamban emelkedett meg a villamosenergia ára 2020 azonos időszakához képest. A legnagyobb áremelkedés Németországban volt tapasztalható,
míg uniós szinten a legolcsóbban jelenleg Magyarországon juthatnak az emberek elektromos áramhoz.
Németország az elhibázott energiapolitika orvosi lova
A Németországot sújtó energiaválságban az alternatív energiaforrások erőltetése mellett kétségkívül hatalmas szerepe van a zöldbaloldal által átideologizált atomerőműellenességnek – áll az elemzésben, amelyben kiemelik, hogy a Tagesschau hírcsatorna beszámolója szerint az áram díja az országban évről évre rekordmagasságokat dönt, a helyzet pedig már odáig eszkalálódott, hogy egy átlagos háztartás évente több mint 550 ezer forintnak megfelelő összeget kénytelen fizetni az áramért. A Verivox összehasonlító portál 2021. októberi elemzése szerint egy átlagos német háztartás összes energiaköltsége 2021-ben több mint 1,6 millió forintnak felel meg, ami körülbelül 400 ezer forinttal haladja meg a 2020-as, 1,2 millió forintos értéket. Mint a tanulmány megjegyzi, a gázfelhasználás terén is jelentősek a problémák, mivel a megnövekedett igényeket az ország gázkészleteinek felszabadításával próbálták ellensúlyozni, ahelyett, hogy télre tartalékoltak volna. Ennek következtében a németországi gáztárolók rekordalacsony, mindössze 68 százalékos telítettséggel rendelkeznek. Andreas Löschel német közgazdász, a Münsteri Alkalmazott Gazdaságkutatási Központ igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy
messzemenő következményei lehetnek Németországban a gázárak további növekedésének, amennyiben az országnak a piacról kellene pótolnia a kiesett készleteket.
Az elemzésben arra is kitérnek, hogy a jelenlegi európai krízishez a zöld ideológia erőltetése mellett egyes nyugati országok Oroszország-politikája is hozzájárult, a geopolitikai realitásokkal szemben ugyanis az EU igyekezett öncélúan rontani az orosz pozíciókat.
Teljesíthetőek a klímacélok a lakosság eladósítása nélkül is
Hogy Magyarországon a nyugat-európai energiaválság hatásaiból szinte semmit nem érezni, az az elemzők szerint annak köszönhető, hogy a kormány nemcsak pragmatikus alapokon nyugvó gazdasági kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, hanem több éve sikerrel folytatja a rezsicsökkentés politikáját is. Mint kifejtik, a második Orbán-kormány alatt, 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés értelmében – ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen – az energia- és közműszolgáltatók kötelesek a szabad áras díjszabás helyett a törvényben meghatározott hatósági árakhoz igazítani a lakossági villany és gáz árát.
Ennek köszönhetően 2013 óta a magyar családoknak mintegy 2162 milliárd forintot sikerült megtakarítaniuk, a jelenlegi világpiaci energiaárakkal számolva pedig éves szinten körülbelül 386 ezer forint többletkiadástól mentesülnek a háztartások a kormány intézkedéseinek köszönhetően
– hangsúlyozzák. Mint hozzáteszik, a magyar gáztározók kedvező teliítettsége miatt az egész téli zavartalan ellátást lehetővé teszi. Az elemzésben ugyanakkor arra is kitérnek: a kormány a klímacélok eléréséről ezzel párhuzamosan sem mondott le, hiszen a károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében vállalta, hogy 2030-ra a hazai villamosenergia-termelésének mintegy 90 százalékát széndioxidkibocsátás-mentes technológiák fogják biztosítani, illetve törvénybe foglalta a korábban vállalt 2050-es károsanyagkibocsátás-csökkentési célokat is, amiket várhatóan már 2030-ra túlteljesíthet.
Látható tehát, hogy amíg a Nyugat ideológiai elképzeléseket érvényesítve elhibázott energiapolitikát folytatott az elmúlt években, addig a magyar kormány a rezsiárak alacsonyan tartása mellett, a pragmatikus és hosszútávú energiastratégiának köszönhetően a következő években is biztosítani tudja majd az ország zavartalan energiaellátását, ezzel párhuzamosan pedig a zöldfejlesztéseknek köszönhetően, racionális és a lakosságot kevésbé megterhelő klímapolitikával tudja tartani magát a korábban vállalt károsanyag kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez
– összegez az intézet.
A teljes elemzést itt olvashatják.
Forrás: XXI. Század Intézet; Vezetőkép: MTI/Sóki Tamás
Orientál
2021-11-25 at 13:59
Hát az ilyeneken már a hazaszeretetük sem segít ,már az sincs bennük ,az sem fűtheti őket.
accept
2021-11-25 at 10:26
Az inzucht német zöldfasiszták most az új német kormányban tombolnak rombolnak!
Balodali extrem szélsöséges radikalis agyselejt banda
lacika
2021-11-25 at 10:20
Arról nem is beszélve, hogy áram nélkül a cirkó sem működik, szóval egy blackout esetén cseszhetjük a gázunkat.
lacika
2021-11-25 at 10:16
Azt mondani, hogy Magyarországon energiabiztonság van, egy kissé túlzás. Hiszen az áram is energia ugyebár. No és mi van, ha az idióta németek miatt egész Európára kiterjedő “blackout” lesz? Akkor hol lesz a biztonság?
Gottwald Zsolt
2021-11-25 at 09:43
A klimàrol csak annyit, hogy a déli féltekén idén az egyik leghidegebb telet mérték a feljegyzések ota. Olyannyira, hogy az antarktiszt körülvevö tengerjég kiterjedése az 5. legnagyobb volt amiota méréseket vezetnek!
De a téli àtlaghömérséklet is uj vilàgrekordot àllitott fel: minusz 61.1 fok volt, szemben az eddigi minusz 60.6 fokkal.
És ha ez sem lenne elég, szeptember végén minusz 79.3 fokot mértek a Vosztok àllomàson, ami majdnem elérte a – 80 fokos vilàgcsucsot is!
Persze ezek a hirek azért nem nagyon kapnak nagy nyilvànossàgot, mert nem igazàn passzol a balliberàlisok àltal propagàlt klimahisztibe!
hozzaszolo
2021-11-25 at 09:29
Nyugaton ha elmegy az áram, akkor tartható az energiacél, és ha tartósan, akkor az energiabiztonság is. Az egér Se sajt-se kolbász vicc ugye.