Az Erdélystat.ro statisztikai portál csütörtökön közzétett elemzése szerint az erdélyi magyar iskolák kevésbé zsúfoltak és jobban felszereltek, mint a romániai átlag. A portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) iskolai infrastruktúrára vonatkozó, a 2018–2019-es tanévben végzett felmérésének és a magyar iskolákban végzett saját, 2019-es felmérésének az adatait foglalta össze.
Az INS iskolai infrastruktúrára vonatkozó adatai alapján az erdélyi iskolákban átlagosan 19 diákra jut egy osztályterem, 211 diákra egy testnevelésóra tartására alkalmas helyiség, illetve nyolc diákra egy számítógép. A mért mutatók közül a számítógépes ellátottság jelzi a leginkább az iskolai infrastruktúra fejlettségét. E tekintetben az erdélyi régiók közül Székelyföld van a legkedvezőbb helyzetben: itt átlagosan hét diákra jut egy számítógép. Az Erdélystat ugyanakkor megállapította: az adatok részben a lakosság elöregedését, az iskolák kiürülését jelzik, ráadásul a számítógépes felszereltségbe az INS az iskolai adminisztráció és a tanárok által használt számítógépeket is beleszámította.
Az INS felmérése nem tért ki külön a magyar tannyelvű iskolák vagy a vegyes iskolák magyar tannyelvű osztályainak a helyzetére. Erre az Erdélystat 2019-ben elvégzett Tanügyi Barométer felmérése biztosít rálátást. A magyarul (is) oktató iskolákban az osztályteremmel, tornateremmel, illetve a számítógéppel való ellátottság is az erdélyi átlagnál kedvezőbb. Ezekben az intézményekben 17,7 diák jut egy osztályteremre, szemben a 18,8-as erdélyi átlaggal. A tornatermek/sportpályák esetében a magyar tannyelvű oktatási helyszíneken 166 diák használ egy tornatermet, míg az erdélyi átlag 211. Számítógépes ellátottságban az erdélyi magyar tannyelvű képzést (is) nyújtó oktatási helyszíneken átlagosan 12 diákra jut egy számítógép. Az Erdélystat adataiba nem számították bele az iskolai adminisztráció és a tanárok által használt számítógépeket.
A székelyföldi megyék számottevően jobb helyzetben vannak (10 diák/számítógép) Erdély többi régiójánál, hiszen a szórványrégiókban, például a Bánságban 13,8 vagy Észak-Erdélyben 13,5 ez a mutató. A magyarul (is) oktató iskolák számítástechnikai infrastruktúrájáról az is elmondható, hogy az oktatási helyszínek közel tíz százaléka nem rendelkezett internet-hozzáféréssel a 2018/2019-es tanévben, ami elsősorban a falusi (11,8 százalék) és kisvárosi (4,8 százalék) iskolákban a legszámottevőbb. Ez az összes erdélyi magyarul tanuló diák 1,4, ugyanakkor a falusi iskolákba járó diákok 3,5 százalékát érinti.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
khm
2021-05-06 at 16:41
Gondolom a felszereltség NEM A román államnak köszönhető.
Tudományos libsizmus
2021-05-06 at 15:14
1910-ben Magyarországon több román tannyelvű iskola volt mint Romániában.
Miután az 1878-as berlini kongresszus a Havasalföld-Moldova egyesült Királyságának, amelynek nevét Andrássy gróf javasolta Romániának, így még e nevüket is nekünk köszönhetik, ítélte Dobrudzsát, a románok e tartományt két generáció alatt elrománosították.
Az addig főleg török, bolgár és tatár lakosságú tartomány valamennyi iskoláját bezárták és román tannyelvű iskolákat nyitottak helyettük. Oláh tanárokat vezényeltek a helyszínre, akiknek arra is ügyelniük kellett, hogy a gyerekek a szünetben se beszélhessenek egymással az anyanyelvükön.
E program eredménye az lett, hogy az első világháború előtt Románia írástudás szerint legiskolázottabb tartománya volt Dobrudzsa.
Az első világháború előtt a román “értelmiség” Budapesten vagy Párizsban járt egyetemre, mert Romániában nem volt egy épkézláb felsőoktatási intézmény.
bölcsbagoly
2021-05-06 at 15:02
Ez mindig is így volt, amikor még a gyűjtemények, laboratóriumi felszerelések, stb. voltak összehasonlíthatók. Igényesség és igénytelenség alapon.