Felelősek vagyunk a szavainkért; a szeretet nemcsak érzelem, hanem gondolatban, szóban és cselekedetben is meg kell nyilvánulnia – mondta Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nagypénteken.
A bíboros hangsúlyozta: annak is a javát kell akarnunk, akivel nem értünk egyet, és nyitottnak kell lenni arra, hogy befogadjuk a gondolatait. Ehhez persze türelemre és önfegyelemre is szükség van, de enélkül aligha jöhet létre párbeszéd. Erdő Péter szerint Magyarországon az elmúlt 30 évben nem javult a vitakultúra, a szólásszabadsággal együtt a beszólás is szabaddá vált, és olyan stílusú megnyilatkozások hallhatók, amelyek korábban alig.
A bíboros arra a kérdésre, hogyan alakul a vallásukat gyakorlók száma, azt felelte: a történelem folyamán óriási hullámzás figyelhető meg ebben akár Budapesten is. Az első világháború előtti nagyon alacsony szintről a két világháború között jelentősen nőtt a hívek száma, majd a ’70-es, ’80-as évektől megint csökkenő tendencia rajzolódik ki, és az utóbbi pár évben még inkább érzékelhető a csökkenés. Rámutatott: a vallásgyakorlat nemcsak a vasárnapi templomba járást jelenti, és a kérdésfeltevés, hogy gyakorolja-e a vallását, a katolikusoknál rosszabb statisztikát eredményez, mint egy olyan vallásnál, amelyik nem írja elő a vasárnapi templomba járást. Ők vallásgyakorlónak nevezhetik azt is, aki egy évben egyszer, vagy egyszer sem megy el a templomba, ezzel szemben “nálunk arról, aki harmincszor megy el”, mondhatják, hogy nem gyakorolja eléggé a vallását. Hozzátette: nagy ünnepek táján, karácsonykor, a húsvéti időben az is eljön, aki máskor nem szokott, ezért fontos, hogy úgy fogadjuk az embereket és úgy végezzük a liturgiát, hogy érezzék: “itt életünk legmélyebb kérdéseiről van szó”. Erdő Péter a fiatalok megszólítási lehetőségéről szólva ismertette: csak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében 450 hittanár dolgozik az iskolákban, akik “csakis a fiatalokkal vannak kapcsolatban”. Ugyanakkor az iskolai hitoktatás jelenlegi rendszere azt eredményezte, hogy kevesebben járnak el a templomi foglalkozásokra. Ebben természetesen nagy a szülők felelőssége is, hiszen egy hétéves gyerek egyedül nem fog elmenni a templomba – jegyezte meg. Lehet arról vitatkozni, hogy előnyös-e ez a rendszer, de a számokat nézve biztos, hogy most többen vannak beíratva katolikus hittanra, mint ahányan húsz éve jártak templomi hitoktatásra – mondta a főpásztor. Hozzátette: igyekeznek más ifjúsági foglalkozásokkal, kórussal, nyári hittantáborokkal elérni, hogy a fiatalok “odataláljanak” a templomba.
A bíboros a magyarországi templomok állapotáról szólva felidézte: a katolikus egyház épületállománya az évszázadok során egy, a maitól teljesen eltérő társadalmi-gazdasági rendszerben alakult ki. Részben egyházi birtokokra terhelték rá az épületek fenntartási költségeit, részben pedig a városok, helyi földbirtokosok, kegyurak vállalták ezt a terhet. Ez azt is jelentette, hogy sokszor ők határozták meg, milyen, illetve mekkora legyen egy-egy templom. Kifejtette: ez a felelősségvállalás a második világháború után, de legkésőbb 1951-ben megszűnt. Az egyháznál maradt tehát az épületállomány a fenntartás fedezete nélkül.
Azóta igyekszünk mindig a legsürgősebb javításokat elvégezni, és természetesen a városok és az állam is segített már korábban is olykor-olykor
– mondta. A rendszerváltozás után újra előkerült ez a kérdés, és valamelyik szentszéki egyezménybe is belekerült, hogy az állam hozzájárul az épített örökség fenntartásához. Elmondta: jelentős állami támogatásokat kapott az egyház, emellett az úgynevezett hitéleti forrásokból, tehát az adó 1 százalékából és a járadékból, amit az egyházak évente kapnak, szintén sokat használnak fel épületeik fenntartására. Így lassanként megújulnak a székesegyházak és a forgalmasabb helyeken lévő templomok.
Erdő Péter beszélt a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő munkálatairól is. Mint mondta, nagy lendülettel haladnak a találkozó előkészítő munkái: már zajlik az előregisztráció, konkretizálódnak a hét programjai, felkérték az előadókat és a szentmisék főcelebránsait, elkészült a kongresszus monstranciája (úrmutató, szentségmutató), és zeneművek is születtek a rendezvényre. Május elején a világ püspöki karainak küldöttei találkoznak Budapesten, hogy tájékozódjanak a kongresszus előkészületeiről és végigjárják a tervezett események helyszíneit – mondta Erdő Péter.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Vinczer S.Péter
2019-04-20 at 04:48
Hol lapít a pápa? Neki nem fáj, és nincs véleménye a Norte Dame felgyujtásához? Vagy tudott róla, és megbeszélte Macronnal amikor fogadta?
Az eretnektől minden kitelik, még a cipócsók is….
Logikus
2019-04-19 at 21:12
Nílván az általa elmondottak miatt ennyire hierarchikus a katolikus egyház 😀
##
2019-04-19 at 20:07
László Atyától, a templomépítőtől azt tanultam: “Csak annak lehet megbocsátani, aki bocsánatot kér! Mert hülyék azért nem vagyunk! ”
Ezt azoknak a kommunistáknak, hitetleneknek szánta, akik a keresztény hitben élőkön a szeretetet és a megbocsátást kérték számon. Sajnos az Atya elment már…
Önfeladást hirdet a katolikus egyház is! Inkább nagyobb kiállás kellene a keresztény testvéreinkért a vezető főpapok részéről és kevesebb az ellenség befogadását szajkózni, amikor átgyalogolnak hitünkön, lányainkon, gyermekeinken a befogadott hadsereg. Nem azok közüli bűnözők lábait kellene csókolgatni, hanem a meggyilkolt keresztény testvéreink családját támogatni, kiállni értük bárhol is éljenek a világon.
Akkor sokkal többen tódulnának a még hitben élők, de a templomokat elkerülők is a gyülekezetekbe….
Kellene egy újabb Luther a nyugati keresztény egyházaknak…
bl
2019-04-19 at 17:47
Arról nem is beszélve, hogyha nem lehetek büszke arra, hogy ha mégoly bűnösen is, mégis érzem, hogy fontos nekem, akkor az mi? Önfeladás? A büszkeség, vagy csak a megélt méltóság automatikusan ellenérzést szül. Tehát a béke érdekében rejtsem el magam? Nehéz kérdések ezek.
Nyilván ezekre is választ kell adnia egyszer valakinek.
bl
2019-04-19 at 17:32
Nem lehet PC-be csomagolva mondani a mondanivalót. Mert olyan, hogy PC nincs. Valakit úgyis sérteni fog a legártatlanabb, legjóindulatúbb, szeretettel teljes mondat is.
Nem lehet kiforgatni, eredeti súlyánál nagyobb súllyal erőltetni bizonyos dolgokat sem. Mert így átmegyünk részlegességbe, elvész a teljesség.
bl
2019-04-19 at 17:23
A gyerekek (a jövő) miatt kellenének új hitvallók, új szerzetesek, új módszerek, megújult lelkület. A keresztény vallásnak olyan alapjai vannak, hogy bármikor képes szárba szökkenni, ha megtalálják hozzá a megfelelő formát. A tartalmat nem kell keresni. Lehetnének új gyalog-zarándokutak, pihenőhelyekkel kialakítva, új formájú összejövetelek stb. Csat ötletelni kell, kipróbálni és ha nem működik váltani. Például egy kihangosítatlan, gyertyával megvilágított templomnak egészen más az üzenete. Előjönnek a templom eredeti hangjai, fényei, misztikuma.
túródóra
2019-04-19 at 11:14
Milyen szeretetről beszél Érsek Úr?A gyűlöletet nem mi adjuk,minket gyűlölnek a bolsevik,komcsi libsik!Magyarországon is,meg az Európai-Únióba is!feketegyőrök,gyurcsánynék,újhelyik,verhofstadtok,pitellák,stb.,…….,!!!!!!