Míg tizenöt évvel ezelőtt az egyház legfontosabb feladata a helyének újra megtalálása volt a szabaddá vált világban, ma intézményes feladatainak ellátása jelenti a legnagyobb kihívást számára – mondta Erdő Péter bíboros, prímás az MTI-nek. Az esztergom-budapesti érsek abból az alkalomból nyilatkozott a távirati irodának, hogy tizenöt évvel ezelőtt, 2003. január 11-en iktatták be hivatalába.
Erdő Péter felidézte, 2003-ban az egyházaknak, így a Magyar Katolikus Egyháznak is az előző évtizedekből hozott problémákkal kellett megküzdenie: a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszerzésével, a felszámolt szerzetesi közösségek újraszervezésével, a bezárt iskolák újraindításával. A korábbi, „óvatosan, rejtetten működő közösségek” helyett „lassan-lassan kezdett kirajzolódni a nyilvánosság elé is kilépő egyház képe”. A bíboros kiemelte:
miközben változatlanul a személyes hit átadása, Krisztus örömhírének hirdetése maradt az egyház legfőbb küldetése, a társadalomban betöltött szerepe és feladatai sokat változtak a rendszerváltás óta eltelt időszakban. E változások közül a legszembetűnőbb, hogy az egyháznak ma sokkal több intézménye és intézményes jellegű feladata van, a megnövekedett feladatok ellátását pedig egyre több világi munkatárs bevonásával végzi.”
Erdő Péter hangsúlyozta: az elmúlt tizenöt évben növekedett ugyan a paphiány – még ha nem is olyan drámaian, mint sokan gondolják -, ezzel párhuzamosan azonban látványosan nőtt, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében például megnégyszereződött a főállású világi munkatársak száma. Mára jóval többen vannak, mint a papság, és nemcsak adminisztrációs vagy műszaki feladatokat látnak el, hanem a lelkipásztori munkában, a hitoktatásban is részt vesznek. Hozzátette: a laikusok szerepe kulcsfontosságú, hiszen sok esetben csak rajtuk keresztül találkoznak az emberek a hittel.
Éppen ezért a felsőoktatási szintű teológiai képzésen túl mára felnőttképző intézet, akkreditált képzések, tanfolyamok segítik a laikusok felkészítését, illetve továbbképzését e munka méltó elvégzésére.
Erdő Péter azt is mondta: egyáltalán nem zár ki egy a kereszténység kezdeteihez visszatérő, a konkrét szolgálatokra nagyobb hangsúlyt helyező „nagy történelmi periódusváltást” a jövőben.
Az intézményes feladatok közül kitért az egyházi iskolák működtetésére is:
E feladatnak nagy a tétje, mert az egyházi iskolának akkor van értelme, ha valóban a hitünk szellemiségében tudjuk oktatni, nevelni a fiatalokat.”
A nem egyházi iskolákban a kötelező etikaoktatás helyett választható hit- és erkölcstanoktatást a bíboros „nagy missziós lehetőségnek” nevezte. Sok olyan szülő választja ugyanis a katolikus hittant, aki egyébként nem vallásos vagy nem gyakorolja a hitét. Ez tehát egy olyan találkozásra teremt lehetőséget, ami egyébként, a templomban nem történne meg. Ugyanakkor „az iskolától a templomig igen hosszú az út”. A katolikus iskolába vagy világi iskolába katolikus hittanra járók közül sokan nem jutnak el a templomba.
A híd megteremtésében nagy a felelőssége az iskolai hitoktatónak, és fontosak a gyerekeknek szervezett nyári programok, amelyeken az egyház közösségi és liturgikus életébe is bekapcsolódhatnak a fiatalok. Ez tehát egy hosszú út, amit meg kell próbálni végigjárni
– mondta a bíboros. Erdő Péter beszélt arról is, hogy tizenöt éve sokkal rendezetlenebb, feszültebb volt Magyarország viszonya a szomszéd népekkel, mára érezhetően jobb lett a hangulat, és ebben szerinte az egyháznak nagyon sok munkája van.
Az eredmények – például a szlovák-magyar kiengesztelődésről szóló dokumentum aláírása – nem feltétlenül szerepeltek az újságok címoldalán, de azért mi, függetlenül a külső körülményektől és a pillanatnyi politikától folyamatosan mentünk előre ebben az irányban.
A bíboros az elmúlt tizenöt év meghatározó eseményeként említette a főegyházmegye két vértanúja, Salkaházi Sára és Meszlényi Zoltán boldoggá avatását. Fontosnak nevezte a főegyházmegye irányításának átvétele után felújított plébániai misszió munkáját és az ezt követő városmissziót is, amelynek tapasztalatai útmutatást jelentenek a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülésben.
Forrás: MTI; fotó: PS
Gyzoltan
2018-01-11 at 15:47
“Erdő Péter: ma az egyháznak a legnagyobb kihívást az intézményes feladatok ellátása jelenti”
A híveknek meg az Erdő Péterek!
Kaktusz
2018-01-11 at 14:41
skizofrén mesemondó
Hm, miféle hazudozásra gondolsz, és miféle elvtelen kiszolgálásra? Jah igen, neked az a gondod, hogy vannak, akik az igazi értékek mellett teszik le a voksukat és nem a napi divatnak megfelelően.
Sanyika
2018-01-11 at 12:00
Ha a fenti mondatodban talaltal egy icuri picuri kis ervet is akkor azt a reszt jelold be szinessel mert en nem latom.
Ha mar irsz ide valami jo lenen ha tartlama is lenne es nem csak idebofogod ami pont felul jon ki es nem alol.
KARY
2018-01-11 at 11:49
Seuso a hozzád hasonló sorosisztikus ,gyurcsányisztikus balliberális MSZP-SZDSZ BANDÁB HAZUDVA AZ ORSZÁG SOK EMBERÉT TETTE HAJLÉKTALANNÁ ,MIKÖZBEN TE IS GENNYESRE HAZUDTAD MAGADAT ,HOGY AZ ORSZÁG GYURCSÁNYISZTIKUSAN DÜBÖRÖG ,KÖZBEN HAZUDVA ORSZÁGOT SZÉTLOPTÁTOK ,MIATTATOK AZ EGYHÁZAKNAK KELL AZOKRÓL A HAJLÉKTALANOKRÓL ÉS SZEGÉNYEKRŐL GONDOSKODNIUK AKIKET TE TETTETEK TÖNKRE.
Sanyika
2018-01-11 at 11:31
Ezek szerint hires tudosok orvosok akik elismerik egy felsobbrendu teremto ero letezeset… pl Einstein.. ok sem jarratjak eleg magas fordulatszammal az agyukat?
Egyet ertek Kaktuszal miert neveteges a Teremtoben es JEzusban hinni vagy (a hinduk az o Isteneikben stb) mint abban ,hogy
“No és abban ki hisz, hogy kezdetben volt a semmi, ami felrobbant és lett belőle valami, és azóta tágul?”
Nem beszlve arrol, hogy az osszes magas kulura vallasa kiveve a zsido es szilam vallasokat nem kirekeszto nem ismeri a kivalazstottsag foglamat es pont ezert tokeltes harmoniaban volt a vilag/teremszet teremtesevel annak mukodesevel mivel szakralizalta azt igyekezett beepulni abba mig a modern tudomanyos ember no az aztan ugyes volt a tudomany es technikai evolucio segitsegevel tonkretette es teszi a sajat elethejet kornyezetet is… mivel a tudasat nem fekezte es forditotta jo iranyba szakralizalva a vilagot es a teremtest stb
Kaktusz
2018-01-11 at 10:48
Tehát, akkor szerinted:
A föld 80% aki hisz valamilyen felsőbb hatalomban az nem más mint téveszmés, stb.(Köztük a legdemokratikusabb állam az USA is, ahol szintén a lakosság 80% gyülekezetbejáró gyakorló keresztyén)? Nos?
Kaktusz
2018-01-11 at 10:45
göre gábor
Egyáltalán nincs igazad. Nagyon mellébeszélsz. A vallásos embere önállóak, és nem megvezethetőek. Inkább azt mondanám, hogy pozitívan igyekeznek mindenki fele viszonyulni, viszont ezt nagyon sokan félreértik vagy kihasználják. Pontosan úgy ahogy te is.
A képmutatásról meg annyit, hogy ne a magad idiotizmusából indulj ki, mert fogalmad sincs arról, hogy miről beszélsz. Igazán kíváncsi lennék arra te felvilágosult nagyokos, hogy az egyház mivel hülyíti a népet. Eddig ugyanis a megélhetési néphülyítők, nem mások, mint a magukat olyan civil szervezeteknek vallók, akik A normalitás és a természetellenes gondolkodást helyezik előtérbe. Lásd, különböző LMBTQ stb nevű szervezetek….No ezek a néphülyítők és ezek élnek fejedelmi módon a tömeg ostobaságából és manipulálásából.
Kaktusz
2018-01-11 at 10:40
No és abban ki hisz, hogy kezdetben volt a semmi, ami felrobbant és lett belőle valami, és azóta tágul?