A mongol hatóságok egy repülőgép feltartóztatásával kiszabadítottak egy elhurcolt török iskolaigazgatót az ulánbátori Dzsingisz Kán nemzetközi repülőtéren. Az emberrablást a török titkosszolgálathoz kötik, ahogyan a feltartóztatott repülőgép is a török légierőhöz tartozott. Sajtóhírek szerint hasonló esetek történtek a múlt héten Ukrajnában, Koszovóban, Azerbajdzsánban, Gabonban, Pakisztánban és Afganisztánban is. Az eseteket minden esetben hivatalos állami látogatás, vagy más magas szintű diplomácia kapcsolatfelvétel előzi meg, ezt követően az érintett országok az ankarai vezetés által keresett török állampolgárokat kiutasítják, vagy a hírszerzés “megszervezi” hazaszállításukat.
Veysel Akcayt értesülések szerint lakása előtt hurcolták el péntek reggel, sajtójelentések szerint a török hírszerzés emberei. A történteket járókelők videóra vették mobiltelefonjukkal. Az egyik felvételen látható, hogy öt ismeretlen férfi egy kisbuszba rángatja Akcayt. A felvétel birtokában feljelentést tettek a rendőrségen, amely körözést adott ki. Egyelőre nem világos, hogy a rendőrség miként talált rá Akcayra. Barátai egy rendőrőrsről kísérhették haza szombatra virradóra, és azóta rendőri védelem alatt áll. A török állampolgárságú férfi 24 éve él Mongóliában, és kapcsolatba hozható az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen mozgalmával, amelyet Ankara terrorszervezetnek tekint, és felelőssé tesz a 2016 júliusi puccskísérletért. Akcay egy olyan, török-mongol iskolákat működtető intézmény vezérigazgatója, amelyet 25 éve a Gülen-mozgalom alapított. Törökország 2016 óta akarja elérni, hogy Mongólia zárassa be ezeket az iskolákat. Akcay támogatói Törökországot vádolták, hogy közük volt a feltételezett emberrabláshoz. A mongol külügyminisztérium közleménye szerint az ulánbátori török nagykövetség visszautasította ezt az állítást. A Daily Mail brit lap azt írta, hogy Akcay kiszabadítása érdekében egy, a török légierő által üzemeltetett repülőgépet tartóztattak fel a mongol főváros repülőterén. A gép később – már Akcay nélkül – felszállhatott. Mongóliai jogvédők felszólították országuk vezetőit, hogy intézkedjenek a szerintük politikailag motivált ügyben.
A Sözcü című török ellenzéki kemalista napilap állítása szerint a török hírszerzés a mongol társszervekkel együttműködve fogta el Ulánbátorban az állam ellenségének nyilvánított férfit. Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy a mongol hatóságoknak tudomásuk volt-e az ügyről. Utóbbiak azt állítják, hogy nem tudtak az emberrablásról, és az ügyben vizsgálatot indítottak. Battszetszeg Batmunk külügyminiszter-helyettes a török nagykövetség egyik diplomatájával folytatott megbeszélésen hangsúlyozta: ha a gyanú beigazolódna, “az Mongólia szuverenitásának és függetlenségének elfogadhatatlan megsértését jelentené, amit Ulánbátor határozottan elutasít”.
Törökország a meghiúsult hatalomátvételi kísérlet óta feltételezett Gülen-hívek tízezreit börtönözte be, és nem riadt vissza attól sem, hogy külföldön fogja el őket. A dpa hírügynökség szerint a mostanihoz hasonló őrizetbe vételekről számoltak be sajtóforrások a múlt héten Ukrajnából, Koszovóból, Azerbajdzsánból, Gabonból, Pakisztánból és Afganisztánból is. A dpa megjegyzi, hogy ezek az esetek azonos mintát követnek. Először hivatalos állami látogatás, vagy más magas szintű diplomácia kapcsolatfelvétel történik, ezt követően az érintett országok az ankarai vezetés által keresett török állampolgárokat kiutasítják, vagy a hírszerzés “megszervezi” hazaszállításukat. Julian Dierkes német Mongólia-szakértő elmondta: egy Facebook-bejegyzés szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök fia meglátogatta júliusban az ulánbátori török nagykövetséget.
Mongóliában most az a nagy kérdés: ki tudott a dologról, és ki működött együtt mongol részről a török biztonsági szolgálatokkal?
– tette hozzá Dierkes.
Forrás/fotó: MTI
Naprózsa
2018-07-29 at 07:38
Orbán érthetően elmagyarázta, hogy “nem kell szeretni Erdogánt”, de az nagyobb baj, ha egy belső káosz ellenőrizetlen cunamit indítana felénk a muzulmánokból.
A sorra megdöntött diktátorok Irak, Líbia, és mint OV említette Egyiptom, de akárcsak a nálunk való – elefánt a porcelánboltban – viselkedésük mutatja, hogy a vallásuk vehemens önálló gondolkodás tiltása és a belterjesség miatt a muszlimokat csak diktatórikus parancsuralommal lehet féken tartani. Nekik nem való a demokrácia, nem értek meg rá szellemileg.
Zsolt
2018-07-28 at 13:01
Furcsa ép ezt a cikket éppen a PS oldalán olvasni. Idáig az volt az elvárás, hogy Erdogán a barátunk. Most akkor mi van ?
Logikus
2018-07-28 at 13:31
Az USA is a barátunk, és mégis sok helyen működtetnek Guantanamohóz hasonló intézményeket…szóval, mi is a gondod?
Dr. Horror
2018-07-28 at 13:39
A Guantanamo nagyon rossz dolog, de egy szükséges rossz. Mégis, hogyan és milyen körülmények között sziegetljék el- hallgassák ki a mohamedán extremistákat, vagy ezek segítőit, támogatóit?
Dr. Horror
2018-07-28 at 13:37
Zsolt, a PS nem mondta, hogy Erdogan “barát”, hanem arról szóltak a dolgok, hogy lehetőség szerint érdemes vele is konfliktusmentes viszonyban lenni. Ez megint csak az a téma, hogy az együttműködéshez nem kell “szeretni” senkit, meg az is, hogy azzal kell együttműködni, aki ott van.
Gondolom…
Logikus
2018-07-28 at 12:37
Hm, miért emlékeztet ez a módszer engem az egyik legnagyobb demokratikus ország módszereire, az USA-ra?