A nagyszámú sérülést és több áldozat halálát a környéket elöntő maró lúgos folyadék okozta – állítja a GreenPeace a vörösiszap katasztrófával kapcsolatban. Miközben a védelem a helyi lakosok és vezetők felelősségét firtatja, a zöld szervezet arra próbálja felhívni a döntéshozók figyelmét, az egymillió köbméter maró hatású zagy, amely a környékre zúdult, megkerülhetetlen tény. Márcsak azért is, mert elvileg a lúgos vizet a kezelőcég rendszeresen lecsapolta és ártalmatlanította, így kapott ugyanis engedélyt. Elvileg.
A 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófát megelőzően a MAL Zrt. számítások szerint közel 1 millió köbméternyi, veszélyes anyagnak számító folyékony lúgot tárolt a balesetet okozó X. kazettában – írja a GreenPeace közleményében. Mint fogalmaznak, a nagyszámú sérülést és több áldozat halálát a környéket elöntő maró, lúgos folyadék okozta, pedig a cég számára előírás volt a víz- és lúgtartalom csökkentésével járó technológia alkalmazása, és az engedélye nem veszélyes hulladék tárolására szólt. A vörösiszap-per másodfokú eljárása során a védelem ugyanakkor továbbra is kitart amellett, a katasztrófát talajtörés okozta, és a helyi vezetők felkészületlenségét hangsúlyozza.
Akkor mit keresett ott egymillió köbméternyi folyékony lúg?
Felidézik, 2006-ban a MAL Zrt. egységes környezethasználati engedélyt kapott (10897/05), amelyben a X. kazetta „nem veszélyeshulladék-tárolóként” lett besorolva, a Környezetvédelmi felügyelőség ugyanis egy szakvélemény alapján elfogadta, hogy a tárolt hulladék nem veszélyes hulladék, mert a vörösiszap és annak lúgossága „fiziko-kémiai mutatóit tekintve távol esik azoktól a mutatóktól, melyek egy veszélyes mintát jellemeznek.” A szakvélemény leírja, hogy az iszapokat „nátron- és víztartalom csökkentés” után kell tárolni. Az engedély szerint a vörösiszap mellett a nátronlúg semlegesítése után keletkezett szennyvíziszap kerülhet a tározóra. A szakvéleményben és a Környezetvédelmi Felügyelőség vonatkozó dokumentumában is szerepel, hogy a lúgot visszanyerik a tározóból. Ehhez képest a katasztrófa idején közel egymillió köbméter folyékony lúg volt a tározón, és a minták lúgossága két nagyságrenddel (legalább százszorosan) haladta meg a veszélyességi értéket. Az alacsony nedvességtartalmú vörösiszap tárolására engedéllyel rendelkező tározóban tehát nagy mennyiségű folyadékot és lúgot is tároltak.
Amennyiben a tározóban csak szilárd halmazállapotú anyag lett volna, a maró vörös ár nem hömpölyöghetett volna két méter magasan, kilométereken át, tíz ember halálát és sok tízmilliárdos kárt okozva
– hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A védelem a helyiek felelősségére koncentrál
Emlékezetes, január 23-án kezdte meg a másodfokú eljárást a Győri Ítélőtábla a vörösiszap katasztrófa ügyében. Az elsőfokú döntésben a Veszprémi Törvényszék bírói tanácsa korábban az összes vádlottat felmentette a büntetőjogi felelősség alól. Az ügyészség első fokon bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért nyújtott be fellebbezést, a másodfokon eljáró ügyészség eljárási hibákra, helytelen ítéleti tényállásra hivatkozva új első fokú tárgyalást indítványozott.
A másodrendű vádlott, Deák József védője a másodfokú eljárás során megdöbbentőnek és bántóan kimunkálatlannak nevezte a Győri Fellebbviteli Főügyészség fellebezését, hozzátéve, nem az elsőfokú ítélet megalapozatlan, hanem a vádhatóság fellebbezése alaptalan. A védőbeszéd kitért a katasztrófavédelmi tervre, és a települések, települési vezetők személyes felelősségére, mivel a cselekvési láncolatnak csupán az utolsó pontja a hatóságok riasztása. A Pál Helga védőügyvéd szerint, ha a települések vezetői a védelmi terveik szerint cselekedtek volna, az enyhíthette volna a katasztrófa eredményét. Pál Helga arról is beszélt, hogy a kazetta túl volt töltve, több folyadék volt rajta a megengedettnél, mivel a tározó tetején a maximális vízmennyiség a dokumentációkban, engedélyekben nem volt meghatározva. Hozzátette, szintén tévhit a tározó szerkezeti hibája, mert a katasztrófát talajtörés eredményezte, aminek semmilyen előjele nem volt.
Nem csapolták le, nem ártalmatlanították
Portálunk a közlemény és a védelem érvei kapcsán megkereste Simon Gergelyt, a GreenPeace regionális vegyianyag-szakértőjét, aki hangsúlyozta: alapvetően problémás, hogy már az elsőfokú ítélet is azt bizonygatta, nem a tározó gondatlan üzemeltetése, hanem talajtörés okozta a katasztrófát. Véleménye szerint teljesen mindegy, mi váltotta ki a katasztrófát, ha az a kérdés megválaszolatlan marad, mit keresett a tározóban 1 millió köbméter erősen lúgos, folyékony zagy. Hozzátette, a szakértői vélemények és engedélyek is többször hivatkoznak arra, a területen tárolt anyag úgy kaphatott nem veszélyes hulladék-besorolást, ha a tulajdonos folyamatosan gondoskodik arról, hogy a lúgos vizet lecsapolják és ártalmatlanítják.
Hogyan akarták befüvesíteni?
A védőügyvéd állításával kapcsolatban, miszerint tévhit, hogy a kazetta túl volt töltve, mivel a tározó a maximális vízmennyisége a dokumentációkban, engedélyekben nem volt meghatározva, Simon Gergely elmondta, igaz, hogy ilyen jellegű szabályozás nem volt meghatározva. A szakértő ugyanakkor visszautalt korábbi állítására, hogy a tárolóban lévő 1 millió köbméternyi anyag pH-ja 13,5 felett volt, ami 100-szor lúgosabb volt, mint amikortól veszélyesnek számít egy anyag. Hozzátette, feltehetően nem csapolták le és nem semlegesítették az erősen maró anyagot, és ez annak köszönhető, hogy a szakértői vélemények és az ez alapján született engedélyek is homályosan, vagy legalábbis szakmailag pontatlanul voltak kiállítva, nem pontosan definiálva a tárolás szabályait. A szakértő ismételten hangsúlyozta, a maximális vízmennyiség ugyan nem volt előírva, de a terület folyamatos lecsapolása és a lúg ártalmatlanítása viszont igen. Mivel ez nem történt meg, a később kiömlő, súlyosan maró hatású zagyot igen nagy bátorság nem veszélyes anyagnak nevezni. Azaz jogosan merül fel a kérdés, hogy a tározó mennyire az előírásoknak megfelelően üzemelt. A szakértő arról is beszélt, a tározó bezárását követően annak felszínét úgy alakították volna ki, hogy azon sétálni lehetett volna, sőt a terület növényekkel való beültetése is elő volt írva. Simon Gergely szerint alapvető kérdéseket vet föl a tározó kezelésével kapcsolatban, hogy ez hogyan valósult volna meg, mikor a katasztrófa előtt körülebelül 1 millió köbméter maró hatású zagy ömlött a környékbeli településekre.
Megkerülhetetlen az 1 millió köbméternyi lúg
Portálunk kérdésére, a GreenPeace bejelentése hogyan befolyásolhatja a másodfokú eljárást, Simon Gergely elmondta, kívülről csak annyi lehetőségük van, hogy a média nyilvánosságát felhasználva felhívják az illetékesek, az ügyészség, a bíróság és a szakértők figyelmét a jelzett visszásságokra. Hozzátette, az egymillió köbméter súlyosan maró hatású anyag ténye véleménye szerint megkerülhetetlen az eljárás során, különösen az emberi felelősség szempontjából. Hozzátette, a probléma felvetésével a hatóságok figyelmét is szeretnék felhívni a szabályozatlanságból adódó problémákra.
Abszurd a helyieket hibáztatni
A védőügyvéd a helyi vezetők felkészületlenségét firtató állításaival kapcsolatban Simon Gergely elmondta, abszurd felvetés a polgármesterek és a helyiek felelősségét hangsúlyozni, hiszen az előzetes vészhelyzeti forgatókönyv szerint maximum 400 ezer köbméternyi anyag ömölhetett volna ki a tározóból. Ez el sem érte volna a településeket, pusztán egy kisebb kifröccsenés lett volna az 1 millió köbméterhez képest. A védőügyvéd állítása ismételten fölveti a kérdést, az engedélyek és a szakértői vélemény szerint nem lehetett volna a megengedettnél 100-szorta lúgosabb kémhatású anyag a tározóban, hiszen azt elvileg le kellett volna csapolnia és semlegesítenie kellett volna tározó kezelőjének, mert ilyen feltételek mellett kapott engedélyt a vörösiszap tárolására.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. A 2012. szeptember 24-én kezdődött per vádirata szerint a 15 vádlott közül a cégvezetőt, a műszaki szolgáltatási igazgatót, a labor- és környezetvédelmi vezetőt, valamint a hidrátgyártás üzemvezetőjét halált előidéző gondatlan közveszély okozás vétségével, különösen nagy kárt okozó közveszély okozás bűntettével, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás vétségével, annak minősített esetével, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének bűntettével vádolták meg. További 7 vádlott esetében közveszély előidézése, 9 vádlott esetében a bekövetkezett közveszély elhárításának akadályozása, 5 vádlott ügyében pedig környezet- és természetkárosítás miatt módosította az ügyész a vádat.
Forrás: GreenPeace/MTI/PestiSrácok.hu; fotó: vorosiszap.info
khm
2017-01-31 at 17:48
Állatkínzásért is érdemes lenne perelni ezeket,hiszen sok állat is elpusztult ez ügyből kifolyólag.
Alex
2017-01-31 at 17:46
Alapjában ez a helyes hozzáállás! A katasztrófát és 10 ember halálát nem az ilyen-olyan talajmozgás (már ha volt egyáltalán) hanem a kifolyt lúgos zagy okozta. Nos erről kell nézni a dolgot és a MAL vezetői mellé az őket tisztára mosni akaró veszprémi bírákat is be kell zárni.
khm
2017-01-31 at 17:45
NEM maradt észrevétlen az egymillió köbméter maró lúg.
Rengetegen sérültek meg tőle. A halottakról,nem is szólva. Bár közülük,nem mindegyiküket marta szét. Volt aki “csak” belefulladt.
algohun
2017-01-31 at 16:00
Természetesen ha volna olyan túlélő akin égési marási sebek látszanak azokat az első sorokba kéne ültetni hangtalanul csendesen és a látványban gyönyörködhetnek a birák és az ügyvédek.
A vádlottak is dehát őket nem tartom az emberi faj tagjainak úgyhogy nincs bennük sem emberi érzelem sem értelem.
algohun
2017-01-31 at 15:48
Van még egy tippem a felvilágositáson kivül.
Hogy frissen a biróság emlékezetébe vésse a közönség hogy miről is van szó
azt ajánlom hogy mindenki vörös alféllel jelenjen meg. Az alacsonyak egészen a mellig vagy a nyakig hordjanak vörös piros bordó rőt tehát vörösiszap szinű ruhát.
Az ingjük mellényük kabátjuk sapkájuk kalapjuk sáluk meg legyen tetszőlegesen más szinű hogy eltérjen a vörös szintől.
Természetesen ez szimbolizálná a vörösiszap árba ragadt áldozatok helyzetét.
Nem kell tüntetni kiabálni tapsolni fütyülni sipolni a kettő egész más.
De bármilyen ruházat viselése nem tiltott és nem zavarja a per menetét és rendjét.
Persze még hatásosabb volna zombie vagy halál arc festéssel sőt égett bőrt szimuláló festéssel megjelenni de ezt lehet hogy a biróság betiltaná.
Viszont ahhoz nem szólhat semmit ki milyen szinű ruházatba öltözik.
algohun
2017-01-31 at 15:31
Mégegyszer a pHról. Csak most kaptam határozott adatot arról hogy milyen iszonyatos gaztett történt.
Hogy egy ügyvéd vagy politikus vagy biró vagy újságiró is fel tudja fogni a pH a savasság lúgosság logaritmikus skálája ami azt jelenti hogy egy számmal magasabb vagy alacsonyabb érték tizszeres erősséget tehát savasságot vagy lúgosságot jelent.
Ez a skála 1 től 14 ig terjed. A HCl a legerősebb sav pHja 1.
A NaOH a legerősebb lúg vagy alkali pHja 14. Ennél nem létezik erősebb lúg és a másiknál erősebb sav.
Tehát a skála 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1O 11 12 13 14.
A 7 a legfontosabb mivel a viz pHja mondhatjuk semleges mert a viz formulája amit mindenki ismer H2O még az olyanok is akik nem tanultak semmi kémiát vagy szerves kémiát.
Ezért helyesebb tudományosabb volna a viz formuláját H-OH nak irni mert ez érzékelteti hogy a viz tulajdonképpen egy sav és lúg de egymást semlegesitő
anyagokból áll.
Az ember és az állatok nagyrészének szervezete enyhén lúgos vérünk pHja 7.4. A legkisebb emelkedés vagy csökkenés életveszélyes és ha nagyobb mértékű halálos.
Tehát a 13.5 pH jú anyag nem veszélyes hanem halálos életveszélyes anyag.
Ezt illendő volna felfogni a biróságnak is.
Más.
A sav is veszélyes de az emberi és állati test bőre olyan hogy valamennyire kevésbé veszélyes mint a lúg.
A lúg sokkal veszélyesebb. Nekem is volt pár paciensem kis gyerekek akinél nyelőcső pótló műtétet kellett végbe vinni mert megitták a Liquid Plummer nevű
VéCé pucoló lúgot amit szüleik a kredenc aljában tároltak a kicsinyek kiszedték és megitták. Ebből aztán jól megtanultam mennyire és miért olyan veszélyes a lúg főként a folyékony lúg. Ha csak kristályos lúgot ittak volna legföljebb a szájukat ajkukat égették volna meg.
Természetesen belefulladni belélegezni a folyékony lúgot tehát 13.5 pHjú anyagot szintén halálos. Halálos amellett mint a busztragédiában is láthatjuk a mondjuk 5O%nál nagyobb bőrfelület harmadfokú ez azt jelenti mély égése le a csontig vagy az izomzatig. A lúgos marás nem áll meg a test bőr rétegeinél nem tudja a szervezetünk semlegesiteni hanem folyamatosan mélyül elpusztitva minden szövetet szervez sejtet.
Tehát ha a Kolontári áldozatok elég test vagyis bőr felülete lett lúgos marás égés áldozata akkor az halálos.
Ezért halt meg tiz ember csoda hogy nem több és rengeteg háziállat is.
A maró lúg a 13.5 pHs folyadék ölte meg őket.
Elég szégyene a ,magyar orvostársadalomnak hogy nem hozták nyilvánosságra a boncolási adatokat vagy legalább a halál okozásokat hiszen itt nem orvosi szakmai titokról van szó ami egyébként szerintem szintén egy aljas dolog miből tanulunk ha nem hibáinkból? hanem itt egy nemzeti tragédiáról és amint világos bűntényról gaztettről van szó.
Joga van a társadalomnak az egész igazságot megtudni.
A védő és a vádoló ügyvédek és mint láttuk a birók is hazudhatnak de az orvosok nem. Legalább is remélhető.
Én csak találgatok és általános tudásomat és tapasztalatomat tudom hozzáadni
amiben ez a kis adat hogy a pH 13.4 volt az már óriási fejlemény.
13.5 pH jú folyadék akárki tárolja akárki felelős érte akárki ereszti rá három falura az nem veszélyes hanem életveszélyes gyilkos maró méreg.
A szövetpusztitása is egyedi felismerhető egy patológus számára angolul
coagulation necrosis. Összeragadó sejtpusztulás sejthalál.
Összeolvadnak a szövetek a sejtek mélyrétegei ami nem lehet jó szórakozás.
Folyékony 13.5 pH jú folyadék? Ezzel számomra eldőlt minden. Tehát halálos
életveszélyes maró mérget tároltak nem vizet és nem aluminium zaccot vagy bauxit sárt.
Most már értik a birák hogy mit jelent a 13.5 pH?