Biztatónak nevezte szerdai közleményében az Európai Bizottság megválasztott elnökével folytatott megbeszélését Trócsányi László biztosjelölt. “Konstruktiv megbeszélést folytattam második találkozónkon Ursula von der Leyen asszonnyal, az Európai Bizottság megválasztott elnökével. Úgy gondolom, Magyarország hozzájárulása értékes lesz Európa számára. Magyarország szempontjából is prioritás, hogy az európai intézmények és az európai politikák közelebb kerüljenek az EU tagállamaihoz és polgáraihoz. A következő öt évben magam is szeretnék ezen a kiemelt célon dolgozni” – közölte a magyar jelölt.
Ursula von der Leyen annak ellenére kezdte meg az egyeztetést a jelöltekkel, hogy Olaszország a belpolitikai válság miatt még mindig nem adta le delegáltja nevét. A november elején hivatalba lépő testületbe jelöltek személyéről nem adtak még ki hivatalos brüsszeli tájékoztatást, a nevek azonban ismertté váltak a tagállamok bejelentései alapján, még ha közülük egyeseket akár vissza is utasíthat a volt német védelmi miniszter. A jelenlegi bizottság nyolc tagját jelölték újra: az Európai Néppárt részéről a bolgár Marija Gabrielt, az ír Phil Hogant, a lett Valdis Dombrovskist, illetve az osztrák Johannes Hahnt, a szociáldemokraták részéről a holland Frans Timmermanst és a szlovák Maroš Šefčovičot, mellettük pedig a liberális dán Margrethe Vestagert és a cseh Věra Jourovát.
A jelenlegi állás szerint Belgium a liberális Didier Reynders-t, Ciprus a néppárti Sztella Kiriakidészt, Finnország a szociáldemokrata Jutta Urpilainent, Franciaország a liberális Sylvie Goulard-t, Görögország a néppárti Margarítisz Szkínászt, Horvátország a néppárti Dubravka Suicát, Litvánia a zöld Virginijus Sinkeviciust, Luxemburg a szociáldemokrata Nicolas Schmittet, Málta a szociáldemokrata Helena Dallit, Portugália a szociáldemokrata Elisa Ferreirát, Szlovénia a függetlenként politizáló Janez Lenarcicot, Svédország pedig a szociáldemokrata Ylva Johanssont jelölte. Németországot a néppárti Ursula von der Leyen, Spanyolországot pedig a szociáldemokrata Josep Borrell képviseli, aki már a magáénak tudhatja az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztját.
Az október végi kilépésre készülő Egyesült Királyság bejelentette, hogy nem delegál tagot az Európai Bizottságba, és ezért nem is nevez meg jelöltet. Szakemberek szerint ugyanakkor a határozott nyilatkozatok ellenére könnyen elképzelhető újabb halasztás, és ez esetben egyfajta jogi dilemma lép fel, amelyet esetleg Julian King mostani brit uniós biztos ideiglenes kinevezése oldhatna fel. Több meghallgatásra is volt a megbeszélések keddi kezdet óta, sajtóhírek alapján például a belga Didier Reynders-szel. Von der Leyen a nemek egyensúlyára törekszik, azaz ugyanannyi női tagot szeretne, mint férfit, ezért arra kérte a tagállamokat, hogy jelöljenek két-két személyt, akik közül majd választhat. Bennfentes források szerint ennek csak a román kormány tett eleget. Az eddig ismert jelöltek között tizenegy nő és tizenhárom férfi van, illetve a két román jelölt. Sokan ezért női jelöltre számítanak Róma részéről, mások azonban Roberto Gualtieri európai parlamenti képviselőt tartják esélyesnek. A jelölteket szeptember végén kezdik meghallgatni az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban, a végleges listáról pedig várhatóan októberben szavaz a képviselőtestület, azután a tagállami kormányokat tömörítő EU-tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
sorry
2019-08-29 at 12:21
Az ilyen helyeken mindig mi húzzuk a rövidebbet.
Betartjuk a törvényeket, – mások nem, hogy mást ne említsek lásd EU kerítéspénz – Várunk, várunk, aztán felszólalunk saját érdekünkben szépen halkan, csendben, – senki se figyel ránk-, aztán hangosabban is meg merünk szólalni,- még mindig senki figyelme-, aztán elkezdünk kiabálni, ekkor kiderül, hogy rég vége a műsornak, lement a függöny. Avagy ránk szólnak, hogy nem kocsmában vagyunk, mit ordibálunk? Hallottunk-e már arról, hogy diplomácia?
Annak vagyok a híve, – a hazámmal kapcsolatos esetekben -, hogy először lősz, aztán kérdezel.
Sajnos Trócsányi professor Úrtól sem lesz könnyebb vagy jobb az életünk. Nagy tisztelet a professzor uraknak. (Schöflin György, Navracsics Tibor, Trócsányi László), de idehaza is eltudóskodhatnának, az EU minden bizottságába Morvai Krisztinát kell beültetni. Ő hallatta a hangját, fel mert szólalni, mindenki tudta, hogy velünk van. A siker nem rajta múlott.
Ha mindőtök egy- egy Morvai Krisztina lenne, még veszíteni is öröm lenne.
Ragnar
2019-08-28 at 22:25
Minden tiszteletem Trócsányi úré, de úgy gondolom, Ő egy gyermekien naív lélek.
Klárika
2019-08-29 at 02:47
És addig fog elvben vitatkozni, tanárosan gyözködni, mialatt a többiek rég elintéztek mindent a soron(!) levö gyözködéseknek megfelelöen.
Aristo-féle “tudományos tudós”. Mire leveszi a szemüvegét s kinéz az ablakon, kezdheti elölröl az új helyzet tudományos felméresét. Nagyon fogják szeretni.
Trócsányi majd mesél a világnak mint igazi jogi szakértö, gondoskodik a minöségröl. Miközben az “életrevalók” elvégzik a “testi munkát”.
Mi volt Navracsiccsal?
kezdetben kissé félreállította az unió, N.nem osztotta elég meggyözöen az uniós értékeket. Aztán beleszokott a brüsszeli életbe, van annak egy varázsa. Hiszen aki otthon nem elég jó, Brüsszelböl mégis felülröl nézheti a dolgokat, az unió államfeletti fórum.
Ideje nagyrészét brüsszelben töltve, nemzetközi lesz a barati, ismerösei köre és szakmai szempontból érezheti magát Valakinek, elismertnek a létra egy magasabb fokán! Ez a fok ugyan csak társadalmi jellegü, de ez megvan.
Eltávolodik az otthoni ügyek kizárólagos képviseletétöl, ingadozó palló lesz belöle a “magassabbrendüség” az általánosabb értékek képviseletében, politikusként semleges. A hazájának nem használ, az uniós “értékeknek” nem árt. Elsörangú pecsovicsként, ez az, ez kell az unió elkötelezett személyzetének. Háborítatlanul dolgozhatnak tovább a céljaikon, profok és akadémikus háttérrel.
Nem kötelezö ez az alakulása a dolgoknak, de gyakori.
Egy interjút láttam Trócsányi úrral, beszélgetés az uniós tevékenységre való kilátása okán. Pazar, hosszas jogi fejtegetéseknek lehettünk a tanui. Anélkül, hogy abban nyoma lett volna a konkrét, politikai vetületekröl. De lehetett az diplomácia is. Ki tudja,..
Lecso
2019-08-28 at 22:22
Guszti!
Láthatóan nem ászt húzott a 19-re Salvini.
Lecso
2019-08-28 at 22:21
Remek a cikk, de személy szerint én a párt hovatartozáshoz képest jonkább a jszemély tisztségét említettem volna. Szerintem egy picit fontosabb és mellesleg tüntettem volna fel, hogy milyen pártboól jött.
zolatiguszti
2019-08-28 at 22:12
Bassza meg tudtam hogy Salvini hülye! Most beleállni a egy buktás kormány válságba amikor még jelöltet se küldtek az EP biztosnak! Édes istenem , eddig kibírták nem ugrálta volna ki addig míg legalább az EP-ben nem erősítjük meg a jobboldalt? Most a balosok alakítanak kormányt az M5S-el Salvini ha újra nyeregbe is kerül kaphat egy saját különbejáratú Dobrev Klárit mint mi a nyakába biztosként.
hozzaszolo
2019-08-29 at 08:15
Salvini úgy gondolta, hogy ha ezt a csatát el is veszti, a háborút ő nyeri. Ha őt/pártját félreállítva, a bal alig többség mégis beengedi a migránsokat, és szétveri a gazdaságot, akkor valószínűsíti a népharagot, amit a másik migránsellenes párt fog szítani. Hosszabb távon megéri neki.