Az egy évvel korábbinál intenzívebb, de kritikusabb nemzetközi médiafigyelmet kapott tavaly Magyarország; a növekedés magyarázata a bevándorlási válság volt, erre mutat, hogy a tudósítások kétharmada 2015 második felében látott napvilágot – elemezte a Nézőpont Intézet 14 ország 99 orgánumának cikkeit. Nem volt egyszerű dolga a külügy vezetőjének sem – vélhetőleg azért meglepődött az „Európa vakbele” kifejezésen – az elmúlt időszakban, nem csak a sajtóban, de a külpolitikai színtéren is szokásossá vált a folyamatos bírálat és kritika, amely azonban jól láthatóan politikai célok miatt fogalmazódik meg.
Tavalyelőtt 7462, tavaly 12 503 cikk foglalkozott a vizsgált orgánumokban Magyarországgal. A kedvező hangvételű írások aránya továbbra is 4 százalék, a semlegeseké 71-ről 66, a kedvezőtleneké 25-ről 30 százalékra változott; utóbbiak 46 százalékát a bevándorlással kapcsolatos cikkek adták. A cikkek hangvétele ismerős, azonban célszerűnek láttuk, hogy konkrétan is idézzünk a politikai támadásokból.
Bírálat, amiből mások is kapnak?
„A kormány megsérti az emberi jogokat, nem tartja be a törvényeket és megszegi a nemzetközi jogot is.”
Bírálta a kormányt az Amnesty. Aki a kormány tagjaként
“ilyen mértékben megkérdőjelezi az alapvető játékszabályokat és nevetségesnek, valamint jelentéktelennek bélyegzi azokat, az magát a jogállamiságot vonja kétségbe”.
Már várjuk, hogy a magyar külügy majd helyreigazítja a megszólalót,
ám az ismert szólamok ezúttal nem nekünk, hanem az osztrák kormánynak szóltak. A szinte szó szerint megismétlődő bírálatok hallatán az osztrák belügyminiszter utasította vissza a vádakat.
Szijjártó se pihenhet
Magyarországon ilyet nem először láttak, sőt, a magyar külügyminiszternek mára 2015. augusztus 30-a és 2016. február 26-e, tehát durván 7 hónap, tehát körülbelül 210 nap alatt 49-szer kellett reagálnia vezető európai politikusok Magyarországot illető nyilatkozatai miatt.
Vagyis átlagosan az elmúlt több, mint fél évben négynaponta hangoztak el súlyos bírálatok Magyarországgal kapcsolatban. Ezek között épp a mostanra szintén össztűz alá került Faymann kancellár a fasizmust, Európa legsötétebb korszakát emlegette a magyar intézkedésekkel kapcsolatban, ám ez történt Victor Ponta – azóta megbukott román kormányfő – emlékezetes nyilatkozatában és az olasz szociálliberális EP képviselő Pitella is bedobta a fasizmuskártyát.
Európa vakbele
Magyarország kapott hideget-meleget, ám igazán „költői” bírálatot Aurescu, volt román külügyminiszter – Victor Ponta kormányából – fogalmazott meg, amikor is az „Európa vakbele” megtisztelő kategóriát kapta meg tőle Magyarország.
Hazánkat 20 alkalommal kritizálták az alapján, hogy nem megfelelően bánunk az illegális bevándorlókkal és 8 alkalommal bírálták a kerítés miatt.
Szijjártó Péter külügyminiszter 49-szer magyarázta el a bírálóknak, hogy a magyar intézkedések teljes mértékben összhangban vannak a nemzetközi és a magyar szabályozással. A magyar külügyminiszter mindig felhívta a kritizálók figyelmét arra, hogy vannak érvényben lévő európai előírások, ilyen a schengeni határok védelme, Magyarország a schengeni határ megvédésével az európai előírásokból fakadó feladatát teljesíti.
Szijjártó arra is mindig felhívta a figyelmet, hogy az az álláspont, amit a Magyarországot bírálók képviselnek, növeli a terrorveszélyt, és csökkenti a közbiztonságot. Valamint a magyar miniszter mindig javaslatot tett arra nézve, hogy Európa külső határait meg kell védeni, és ezzel párhuzamosan a bajban lévőknek a válságrégiókban kell segíteni, hogy a konfliktus lezárása után folytatni tudják az életüket a szülőföldjükön.
A nyilatkozatháború azóta se szünetel
Szijjártó legutóbb Macedónia kapcsán kellett, hogy megszólaljon, mint mondta: nagyra becsülik Macedónia erőfeszítéseit a bevándorlási nyomás csökkentésére, és képmutató az a magatartás, amely úgy állítja be a helyzetet, mintha a macedón rendőrség “megtámadta volna az ártatlan menekülteket”.
khm
2016-02-28 at 12:37
2011 Haraszti Miklós, politikus, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője
2005 Gergényi Péter vezérőrnagy
2007 Hónig Péter, a Malév Zrt. elnöke, a Ganz Transelektro Villamossági Rt. vezérigazgatója
2005 Szili Katalin házelnök
2005 Zilahy Péter, az MTA főosztályvezetője
2004 Mandur László politikus
2004 Medgyessy Péter miniszterelnök
2003 Dávid Ibolya ügyvéd, politikus
1997 Göncz Árpád köztársasági elnök
1997 Kende Péter szociológus
1997 Mécs Imre politikus
khm
2016-02-28 at 12:36
Na! kakis kis kedveském,valami ebszármazék.
Idézek a kend kedvéért a zsidó barátai által kitüntetettek névsorából. Ízlés szerint válogathat ott az ember.
Katakana
2016-02-27 at 00:43
A kutya elásva, természetesen.
Katakana
2016-02-27 at 00:42
Ott a pont, kedves khm, avagy ott van a kutatása elásva.
khm
2016-02-26 at 19:52
A felmérésből hiányolom,hogy mennyi volt a zsé média terméke?
Tudom,hogy ilyen felmérés NEM készülhet,hiszen egyrészt szólás,másrészt média szabadság van. Van? Tudom,hogy azonnal nácinak tűnök ezekkel a kérdéseimmel. Akkor azt is megkérdezem,hogy ezek a szervezetek. Vajon nem arra vannak fenntartva és kitenyésztve,hogy Belőlünk nácit csináljon? Akkor ugyanis nagyon nagyon sértik az őseik emlékét.
khm
2016-02-26 at 16:33
A bírálók,azóta áttértek a Magyar receptet alkalmazzák. A szövegük ugyan,azóta sem változott semmit. Ezért vagyok nagy gondban. Amikor meghívtak Minket az eu-ba ,azt nem gondolták komolyan? Számtalan egyeztetés, törvénymódosítás történt miattuk nálunk.
Egyet ne gondoljanak komolyan. Pláne ne Márciusban,vagy Októberben. Hogy önként magunkra vesszük a hülye liburnyákok brüsszeli uralmát. Talán nyáron a nagy melegben esetleg némi nem odafigyelés lehet,de akkor sem ajánlom,ámbátor kendek akkoriban nyaralni szoktak,míg más dolgozik. Akár 42 fok melegben is. (ami a röhej ehhez nem kell öntödei munkásnak lenni.)