Az egyház elbújik a mikrofonok elől, miközben Európában egyre inkább teret hódít a nihilizmus kultúrája, ahol az is előfordulhat, hogy egy kereszténydemokrata vezető a legnagyobb természetességgel beszélhet arról, hogy Németországnak 2030-ra akár muszlim kancellárja is lehet – hangzott el a Századvég Alapítvány keddi konferenciáján. A Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? című rendezvény kerekasztal-beszélgetésén úgy vélték: Európa akkor tud szembenézni az iszlám térhódításával, ha visszatér alapvető értékeihez, amelyek azonban teológiai gyökerezettségűek.
A Századvég Alapítvány Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? címmel rendezett konferenciát kedden. A felszólalásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója, Juhász Hajnalka, Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, valamint Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke vitatta meg a kereszténység európai csökkenésével, a nihilizmus kultúrájának terjedésével, az iszlám térhódításával kapcsolatos kérdéseket.
Az egyház elbújik a mikrofonok elől
Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója kifejtette: általános tendencia az intézményes vallásosság folyamatos térvesztése, ugyanakkor nem feltétlenül a vallásosság teljes elhagyásáról van szó, hanem egyfajta individualizálódó vallásosság térnyeréséről. Arról is beszélt: tapasztalatai szerint a kereszténységtől való elfordulásban nagy szerepet játszik többek között az is, hogy elképesztő mennyiségű hamis sztereotípia él az emberek fejében, amelyeket részben az egyházellenes média közvetít, ugyanakkor a keresztény egyházak kommunikációja is erőtlen, a támadásokra adott válaszok már nem érik el az emberek ingerküszöbét. Úgy vélte, megfelelő válaszok hiányában – és azt látva, hogy az egyház elbújik a mikrofonok elől – az emberek elvesztik a bizalmukat. Gyorgyovich Miklós elmondta: a vallásossággal kapcsolatos szociológiai felmérések arra is rámutatnak, hogy sokan toporognak a vallásosság küszöbén, valójában sokan szeretnének vallásosak lenni, csak nem találják meg ennek a lehetőségét.
A terroristák hite erős, a mi hitünknek is annak kell lennie
Juhász Hajnalka, Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a beszélgetés során felidézte II. János Pál pápa 1979-ben elhangzott egyik beszédét, amelyben úgy fogalmazott: Európa nemzeteinek történelme értelmezhetetlen a keresztény kultúra nélkül. Ugyanakkor a Közel-Keleten, ahol az utóbbi időben drasztikusan lecsökkent a keresztények aránya, egy tradicionálisabb típusú keresztény gondolkodás uralkodik. Néhány működő keresztény intézmény elegendő ahhoz, hogy az emberek a megmaradás, az újrakezdés, a kulturális gyökereik megóvása és továbbhagyományozása mellett döntsenek. Juhász Hajnalka úgy vélte: ez a fajta gondolkodás, az európai kultúra szellemi bölcsője fog kiveszni a világból a közel-keleti keresztények eltűnésével. A miniszteri biztos kitért arra is: a nemzetközi szervezetek bár részt vesznek a humanitárius segítségnyújtásban, de nem hallatják hangjukat az üldözött keresztények védelmében, hatékonyságuk ezért erősen megkérdőjelezhető. Mint megjegyezte: az Európa Tanács 2011-ben foglalkozott utoljára kiemelt témaként a vallási identitással és a vallásközi párbeszéddel. Juhász Hajnalka úgy vélte, a terrorszervezetek geopolitikai érzékenysége rendkívül kifinomult; pontosan érzékelik, hol gyengültek meg, lazultak fel a vallási, kulturális gyökerek, és ott csapnak le. A terroristák hite erős, a mi hitünknek is annak kell lennie – hangsúlyozta.
A tolerancia is véges
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője ismertette: számos elemzés rámutat arra, hogy a közép-kelet-európai régió országai sokkal határozottabban kiállnak a keresztény értékek mellett, mint Európa más országai. Ennek oka pedig feltehetően az, hogy a kommunizmus évtizedeiben ebben a régióban nem volt szabad vallásgyakorlás, így jobban ragaszkodnak a kilencvenes években visszakapott vallási értékekhez. Úgy vélte, Európában jelenleg a nihilista kultúra térnyerése zajlik, amely kiüresíti a hagyományos értékeket. A szélsőséges liberalizmus olyan közeget teremtett, ahol egy kereszténydemokrata vezető a legnagyobb természetességgel beszélhet arról, hogy Németországnak 2030-ra akár muszlim kancellárja is lehet. Ugyanakkor úgy vélte, az iszlám közösségek zártak és erős identitással rendelkeznek, amelyek idővel a liberalizmust is ki fogják kezdeni, ha az már elvégezte pusztító munkáját. Szent Pál példabeszédeire utalva Lomnici Zoltán arról is beszélt: a testnek vannak végtagjai, de nem mindig a legerősebb szerv egyben a legfontosabb is. Van, hogy a leggyengébb a legértékesebb. Ilyen értéknek nevezte a család egységét, vagy a házasságot. Hangsúlyozta: a kereszténység a tolerancián alapszik, de ennek a toleranciának is végesnek kell lennie, különösen akkor, amikor a Korán egyes tanításait betűhíven megvalósítják egyes szélsőségesek.
Az ordas ideológiákat az istentelenség szülte
Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke a zsidó-keresztény civilizáció alapelveiről szólva kiemelte, hogy ez a civilizáció “az emberi élet védelmén alapuló” kultúra, szemben más, például a radikális iszlám felfogással, amelyben nem magától értetődő az emberi élet primátusa. A zsidó-keresztény kultúra emellett “cselekvés alapú civilizáció”, amely abból az eszményből indul ki, hogy a világnak van egy normatív állapota, amelyhez a megfelelő cselekedetekkel el lehet jutni. Bodnár Dániel arról is beszélt: a II. világháborút követően sokak számára az egyetlen racionális döntés az ateizmusba való menekülés volt, hiszen hogyan lehet hinni egy olyan Istenben, amely engedte megtörténni a borzalmakat. Ugyanakkor hozzátette: az ordas ideológiákat, a nácizmust és a kommunizmust az Isten hiánya szülte, az Isten nélküli tekintélyelvűség. Hozzátette: ezeknek az irányzatoknak a hatása ma is nagyon erős, például az amerikai akadémiai világban, az egyetemeken nagyfokú neomarxizmus uralkodik. Arról is beszélt: a radikális iszlámmal szembeszállni csak úgy lehet, ha megerősítjük a zsidó-keresztény gyökerű európai értékeket, de Isten nélkül ez nem lehetséges. Európa akkor tud szembenézni az iszlám térhódításával, ha visszatér alapvető értékeihez, amelyek azonban teológiai gyökerezettségűek.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Klárika
2019-03-28 at 20:57
A németo.-i evang egyház vizsgálatot vezetett be. Azokat a tagjait s azokat a presbitereket akik nem határolódnak el élesen a bevándorlás kritikájától, nos azok vagy “megjavulnak” rövidecske idön belül, vagy szedhetik a sátorfájukat. Zöldnek meg már régebb megzöldült.
Klárika
2019-03-28 at 20:47
Ecsedi Imre
2019-03-27 at 19:39
Ide írok, hogy ha engem kitörölnek, (mint már egy párszor), akkor ne essen áldozatul az is, akinek szól a válasz.
Tehát:”..hit, a vallás mindenkinek a legbensőbb magánügye.”
csak éppen az nem következetes, hogy a mózesi vallás meg az iszlám azok mindenki ügye. Azok közös ertékek, a kereszténység az magánügy.
Én
2019-03-28 at 10:30
Sabbathkőműves francseszkónak küldetése van. Csak azt sajnos nem az Úrtól kapta.
ómió
2019-03-28 at 09:42
Az egyház éppen “könyörül”! Csak saját magának nem! Pedig az Úr a szuicidokért sincs oda!
kbandi1
2019-03-28 at 09:36
A kereszténység fikázása helyett a szakadt demokraták életvonalával kellene foglalkozni a mostani nihilista liberalizmusig bezárólag. Honnan ered, kik voltak az őseik és miért érinthetetlenek a komcsik diadala közepette, majd azok bukása után. A névváltoztatásuk története is eléggé érdekes. A hagyományos liberalizmushoz pedig még annyi közük sincs, mint hajdúnak a harangöntéshez.
Vinczer S.Péter
2019-03-27 at 22:58
Franci lábmosoda. Ezt az üzleti láncot kellene megnyitni a Borgigliónak, és követőinek, a Püspöki konferencia püspökeinek akik minden városban elvégezhetnék a muzulmánok lábmosását.
A fejétől bűzlik a hal……
Klárika
2019-03-27 at 21:28
Hesslerezredes, kérem! Persze, hogy igen, gondolkodtam én is ezen, többedmagunkkal, már 2015 év végére. Egyébként megírta ezt Bayer Zsolt is, évekkel ezelött, szatíraként.
Pont azt lehetett elörelátni ami most van s még lesz. Csakhogy ezt az uniós politika elhatározta. Másképp akkor zárták volna le a sengeni határokat, amikor kellett volna. Nem lett volna annak semmi akadálya. De ha merkel-féle szelfik jártak körül mint meghívók; böségesen hagytak idöt az embercsempészö ipar kialakulásának; egyéb pénzkeresö lehetöségeknek, amelyek mind óriási pénzeket kasszíroztak be a különbözö tevékenységeik során… Most meg kimerülö félben vannak a rövidebb távú, gyors kereseti lehetöségek, több pénzbe kerülnek az abajgatottak, és föleg nö a hülye lakósok elégedetlensége. Akkor meg viszakoznak az ENSZ paktuma mögé, hogy onnan lehessen tovább csinálni.
És mit tud ez ellen egy 10 milliós, hét határral rendelkezö ország a bevándoroltató országok kellös közepében? A világ legbájosabb ellenzékével kiállítva; akár uniós tag, akár nem.
A hódmezövásárhelyi hivatalosság ellenöriz meg felfedezte a haladó, humánus létfelfogást,..
Puzsérke meg kontrázik a bölcseknek s a szargentinának; a tolvaj múzeumon töri azt az ellenállhatatlan, alja, gyalázatos fejecskéjét?em, ide írom, külön.
Ecsedi Imre
2019-03-27 at 19:39
Egy érdekes jelenségre szeretném ráirányítani a figyelmet: Liberális hírportálokon egyre gyakrabban olvasom, hogy a hit, a vallás mindenkinek a legbensőbb magánügye. Tehát, ha már hiszed valamelyik istent, maradj csendben, és ne hangoztasd! Pedig a “vallás” szó önmagában is a hit megvallását, kinyilatkoztatását kell jelentse! A “hitvallás” pedig a hűség kinyilatkoztatását jelenti. Nahát, ilyen kifinomult módja is van az agymosásnak!
Namond
2019-03-28 at 13:00
Magyarázzák el a muszlimoknak.
Nahát
2019-03-27 at 18:33
Erdő Péter bíboros nem nyilatkozik arról, hogy egyetért-e muszlim tömegek Európába való beáramlásával. A keresztények elleni merényletek kapcsán hallgat.
kbandi1
2019-03-28 at 09:54
A liberálisok pedig teljesen bedugultak ebben a témában, teljesen csendben vannak, csak a gerincük helyének nyikorgása hallatszik.
Zoltán Zoltán
2019-03-27 at 18:03
A keresztény egyházaknak ma annyi közük sincs a keresztény értékrendhez, mint egy új-fundlandi szakács bécsi szeletének Bécshez. Nálunk a faluban a református papot Rabbinak becézik a pénzéhsége miatt. Aminél már csak a hatalomvágya a nagyobb. A katolikus papnak meg mi vagyunk a tizenegyedik gyülekezete, nálunk még a vasárnapi mise is fél kettőkor van. Amíg az Isten szolgái is “lopnak és lopakodnak”, addig nem marad más nekünk, mint az individuális kereszténység.
Logikus
2019-03-27 at 18:30
Nos, így általánosítani, és ilyen szubjektíven nem lehet és nem is szabad nyilatkozni az egyházról/egyházakról! Ugyanis, ha ezek nem lettek volna, akkor nem lenne sem Európa, sem nyugati/modern világ. Az egyháznak igenis van létjogosultsága és politizálnia is kéne, mert amíg csendben van, addig a liberális agymosás gőzerővel folyik.
Namond
2019-03-28 at 12:59
Mindenki szubjektíven nyilatkozik Ön is, sőt az egyház is szubjektíven gondol és nyilatkozik magáról.
Az egyháznak valóban van létjogosultsága, a vallási mellett civil feladatokra van társadalmi igény, politizálni nem ajánlatos. Az egyháznak a polgárok felett hatalmat gyakorolni, tilos.
A világi és egyházi hatalom dualisztikus megosztása erősen az abban résztvevő személyek személyiségének függvénye, Buda-Atilla, Kurszán-Árpád, Pápaság-Császárság.
Hesslerezredes
2019-03-27 at 16:30
Azon már gondolkodott valaki – rajtam kívül! -, hogy mi lesz akkor, ha a németek és bűntársaik a most beözönlött patkányhadnak állampolgárságot adnak? És ezek, mint immár európai uniós állampolgárok megjelennek mondjuk nálunk és elkezdik felvásárolni a lakásainkat? Kérditek miből? Hát Soros (és a háttérhatalom) és a gazdag Öböl-menti államok által rendelkezésükre bocsátott pénzből/hitelből. Mert a jelenlegi katasztrofálisan szar társasházi törvényünk ezt nem tudja kivédeni. És tudjátok mi lesz? megmondom: az, mint amikor azt kérdik, hogyha egy hordó szarba egy csepp bort tesznek, mit kapunk? Szart. És ha egy hordó borba egy csepp szart tesznek, mit kapunk? Akkor is szart. Ha egy társasházba egy 30 tagú arab család beköltözik, akkor onnan garantáltan el fog mindenki menekülni, méghozzá szarér-húgyér’ eladott lakásokból! És akkor kiderül, hogy sajnos semmit nem ért az összes erőfeszítés kerítés, meg migránsbefogadási vétó ügyében! Ki leszünk vásárolva és bádogvárosokban fogjuk végezni, a muszlimok meg vér nélkül elfoglalták a hazánkat és betelepedtek! Ezt akarjuk?
Logikus
2019-03-27 at 16:03
Sajnos teljes mértékben igaz mindkét megállapítás!
bl
2019-03-27 at 14:07
II. János Pál pápa örökségét is fel kellene dolgozni, mert hatalmas szerepe volt abban, hogy az idejében még élhetőbb üzeneteket közvetített(ek), hogy látta azt, amit már alig lát valaki. Nagy baj lehet, ha későn válik láthatóvá. Az emberi méltóság, a szabadság, a függetlenség, az együttműködés, a bizalom, a szeretet és megbocsátás kérdéseinek tisztázása nélkül elvész minden, legfeljebb valami torz karikatúra marad, az élet pedig az 50 évvel ezelőtti szemmel nézve élhetetlenné válik.
Namond
2019-03-27 at 12:50
“a vallásossággal kapcsolatos szociológiai felmérések arra is rámutatnak, hogy sokan toporognak a vallásosság küszöbén, valójában sokan szeretnének vallásosak lenni, csak nem találják meg ennek lehetőségét”
Szomorú, hogy az egyházak, a Vatikán visszavonultak a civil tevékenységektől, nem mentik az elveszett lelkeket, így az elesett, lelki támasz nélküli emberek, ordas eszmék, a nyílt társadalom nihilista kultúrája áldozataivá válhatnak.
Meg kell hirdetni a történelmi egyházakkal közösen a kereszténység toleranciájának határait, védekezni kell az ennek határait feszegető, kitolni igyekvő provokátorokkal szemben.
Helytelen fogalmazás;
“az ordas ideológiákat, a nácizmust és a kommunizmust az Isten hiánya szülte, az Isten nélküli tekintélyelvűség”
Helyes megfogalmazás;
az ordas ideológiákat, a liberalizmust, melyben a személy lép Isten helyére, a szocializmust és irányzatait a nácizmust és a kommunizmust, melyekben a kollektíva lép Isten helyére, Isten hiánya, az Isten nélküli tekintélyelvűség szülte.