Egy nép és egy civilizáció identitása leginkább a kultúrában tükröződik és összpontosul – mondta Orbán Viktor az OMRRK épületének átadásán, amely a Liget Projekt egyik legnagyobb mérföldköve. A kormányfő beszédében hangsúlyozta, hogy Európában csupán két ilyen intézmény van: az egyik a londoni British Museumhoz, a másik pedig a szentpétervári Ermitázshoz tartozik. A restaurálási központ létrehozása évtizedek óta a legnagyobb múzeumszakmai fejlesztés Magyarországon, az épületben több mint egymillió kulturális emléket tárolnak, gondoznak majd. Az esemény rangját emelte Renoir Fekvő női akt című festményének leleplezése. A remekművet, amelyet a Szépművészeti Múzeum számára a magyar állam vásárolt meg, május 24-től kamarakiállításon láthatja a közönség.

061.hu

Ilyen kulturális fejlesztésre csak a leggazdagabb európai nemzetek voltak képesek

“Büszkék vagyunk Európa több ezer éves görög, római, zsidó és keresztény örökségére és büszkék vagyunk arra, hogy a magyarok ezer esztendőn keresztül gazdagították ezt az örökséget” – hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor, majd kiemelte: amikor azt érezni, hogy ezt a kultúrát veszély fenyegeti, “azonnal kigyullad egy vörös fény a fejünkben, és azonnal akcióba is lépünk”. A magyarokkal nem fordulhat elő, hogy a saját nagyvárosaikban etnikai és kulturális értelemben kisebbségbe kerüljenek, mert amikor úgy érzik, kihívás éri a kulturális identitásukat, megszólal a “vészcsengő” – fogalmazott a kormányfő.  Az egymillió kulturális emlékkel kapcsolatban úgy fogalmazott: a baloldali, progresszív megközelítés szerint ezekben a halott fehér kultúra porosodó tárgyai láthatók, nemzeti szempontból nézve viszont ez az eleven kulturális örökségünk. A múlt talapzata nélkül ugyanis gyökértelenül sodródunk a történelem viharai közepette. 

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy tíz éve még gondolni sem lehetett Magyarországon nagy kulturális vállalkozásokra, 2011-re azonban megjött a bátorság, hosszú távú, nagy kulturális vállalkozások nélkül ugyanis a gazdaság rendbetétele is kevesebbet ér. Orbán Viktor szerint “ilyen léptékű kulturális fejlesztésre, mint a most átadott központ, csak a leggazdagabb, legerősebb európai nemzetek voltak képesek, Magyarország pedig az elmúlt években annyira megerősödött, hogy az elmúlt száz évben aligha voltunk mi ilyen jó bőrben”.

Az OMRRK sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémát old meg

„Egy olyan mű jött létre, amelyhez még csak hasonló sem létezett itt soha” – mondta el az OMRRK átadásán Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. 

A korábban bezárt Szabolcs utcai kórház területén, barnamezős beruházásként megvalósult OMRRK központi épülete a térszint alatt négy emeleten ad otthont a világszínvonalú múzeumi raktáraknak, a föld felett pedig három szinten a restaurátor-műhelyeknek és laboroknak. A 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesben világszínvonalú múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok és kutatószobák mellett itt működik majd a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és helyet kapott egy látogatóközpont is.  A csaknem 30.000 négyzetméteres központi épület a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű infrastruktúrát. A 20 milliárd forintos beruházás ezen nemzeti közgyűjtemények sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, megnyugtató megoldást.

Az épületegyüttesben több mint 3000 négyzetméteren kap otthont a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet is, ahol könyv- és iratarchívum is segíti majd a kutatók munkáját. A KEMKI az egyik legjelentősebb közép-európai művészettörténeti dokumentációs központtá válik, amelynek alapját a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint egy évszázad alatt szisztematikusan gyűjtött archív dokumentációs anyaga szolgáltatja. Ez az anyag kiegészült az Artpool és az egykori Képző- és Iparművészeti Lektorátus anyagával, így mintegy másfélmillió dokumentum lesz elérhető a kutatók számára. Az európai viszonylatban is egyedülálló intézménykomplexum területén egy, a nyitvatartási időben szabadon használható 13.000 négyzetméteres parkot is kialakítottak.

Az Ybl-díjas Vasáros Zsolt vezette Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján készülő fejlesztés a régi és új épületek összhangjára törekszik. A telek két értékes, Freund Vilmos által tervezett, régi épületét az örökségvédelmi szempontok figyelembe vételével újították fel. Az új épület tagoltságával és anyaghasználatával illeszkedik a 19. századi, kisebb volumenű kórházi pavilon-épületekhez, egyszerű szerkesztésével, klasszikus arányaival pedig az időtlenség, a stabilitás karakterét hivatott megidézni.

https://youtu.be/bvVh8oqqtMU

Az építkezésről videó is készült, amely a https://youtu.be/XCfpBD4Sr60 linken tekinthető meg.

A videót készítette: László Petra

Fotók: Horváth Péter Gyula- 061.HU