Évezredek óta a klímaváltozás a legnagyobb fenyegetés az emberiségre nézve – jelentette ki David Attenborough brit természettudós Lengyelországban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén. Andrzej Duda lengyel elnök köszöntőjében arról beszélt, a klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, és fenntartható fejlődés helyett a kiegyensúlyozott fejlődés fontosságát hangsúlyozta.
A párizsi klímaegyezmény megvalósítását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését sürgették az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésének (COP24) résztvevői. A házigazda Lengyelország nevében felszólaló Andrzej Duda elnök átfogó klímavédelmi szemléletet szorgalmazott. A hétfőn megnyitott, december 14-ig tartó katowicei csúcstalálkozón a résztvevők a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás részletes szabályrendszeréről tárgyalnak.
Túl keveset tesznek a világ országai
A COP24 megnyitóján António Guterres, az ENSZ főtitkára hangsúlyozta, a világ túl keveset tesz a klímaváltozás megállításáért, a párizsi klímaegyezményt meg kell valósítani. Szerinte az ENSZ tagállamai közös felelősséget viselnek a “globális klímakáosz” elhárításáért, a Párizsban felvázolt pénzügyi vállalások megerősítéséért, a legsérülékenyebb nemzetek megsegítéséért. A főtitkár célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig “nettó nullával” legyen egyenértékű. A megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát kell biztosítani, a szénalapú energia pedig kevesebb, mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki. Kiiktatandó a fosszilis tüzelőanyagok támogatása, ezzel szemben be kell fektetni a “száz százalékosan tiszta” energiaforrásokba. Guterres a nap folyamán megtartott sajtókonferencián szükségesnek nevezte, hogy a COP24 megállapodással érjen véget, akár kompromisszumok árán.
Kiegyensúlyozott fejlődés kell
Andrzej Duda lengyel elnök úgy vélte, az ENSZ tagállamainak be kell bizonyítaniuk, hogy készen állnak a párizsi klímaegyezmény megvalósítására, ami esélyt adna a világ kiegyensúlyozott fejlődésére. Duda szerint a klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, ennek része nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása, hanem a sivatagosodás elleni védelem és a biodiverzitásra fordított figyelem is.
Az üvegházhatású gázok esetében az ENSZ országai ne csak a kibocsátásokra összpontosítsanak, az elérendő egyensúly egyrészt a kibocsátások csökkentéséből, másrészt a gázok megkötésének mértékéből adódik
– mondta. Aláhúzta azt is, hogy Lengyelország számára a szén stratégiai nyersanyagnak számít.
Évezredek óta ez a legnagyobb fenyegetés
A tanácskozáson az “emberek székét” elfoglaló David Attenborough brit természettudós az elmúlt évezredek legnagyobb fenyegetésének nevezte a klímaváltozást és azonnali cselekvésre szólította fel a világ vezetőit.
Jelenleg egy olyan, ember okozta katasztrófával nézünk szembe, amely globális méreteket öltött. Évezredek óta ez a legnagyobb fenyegetés az emberiségre nézve: a klímaváltozás
– mondta Attenborough, és bemutatott a küldötteknek egy videomontázst is, amelyet a klímaváltozásért aggódók üzeneteiből állított össze.
A Világbank megduplázza a forrásokat
A Világbank vezérigazgatója, Krisztalina Georgieva bejelentette, az általa képviselt intézmény megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást, így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre. A COP24 hétfői államfői ülésén jóváhagyták a lengyel kezdeményezésre bemutatott, az Igazságos transzformáció nevű, a klímavédelem és a biztonságos gazdasági fejlődés párhuzamos biztosítását szorgalmazó nyilatkozatot.
A párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez a megállapodás szerint többek között a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentésével, illetve a kibocsátott CO2 megkötésével és környezetbarát felhasználásával elérhető. Az egyezményt eddig 184 ország ratifikálta az ENSZ 193 tagállama közül. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly nyáron jelezte, az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.
Forrás/fotó: MTI
Károly
2018-12-04 at 12:50
Az USA 0.5 %-al csökkentette az éves szén-dioxid kibácsástást.
Európa 1.5%-al növelte a szén-dioxid kibocsátását?!
A világon Kína éa India bácstjaki a szén-dioxd 44%
(Ha igazat állít a tanulmány)
polizza
2018-12-04 at 12:12
Azt megtudtuk már, mennyire káros a marhák kipufogógáza.
De arról nem beszél senki, hogy az élőlény – nem hátul, hanem a száján – mit lélegez ki. Hát az pont az, amit csökkenteni akarnak.
Na de a földlakók létszáma folyamatosan megsokszorozódott, tehát a kilégzett mennyiség is megsokszorozódott, mint ahogy a ,,bármi,, fogyasztása is megsokszorozódott, így a ,,bármi,, előállításához szükséges dolgok mennyisége is megsokszorozódott és a ,,bármi,, használatával kapcsolatos káros dolgok is megsokszorozódtak.
Vagyis a kiindulópont az emberlétszám.
A víznél is. Mert a víz nem fogy el. Az körforog, igaz közben szennyeződhet. A vizet felhasználók száma viszont sokszorozódik.
Tehát az egy főre jutó víz mennyisége csökken.
A mostani trend szerint úgy akarnak megoldást, hogy bizonyos típusú lakosságot el fognak tüntetni másik, jó dolgokhoz még hozzá nem szokott tömegekkel.
Csakhogy akkor egy csomó dolgot kinek fognak tudni eladni? Az azoknak a dolgoknak a gyártására ráálltak bele fognak abba menni, hogy nekik meg kell szűnniük és csak a vacak, tömegdolgok, műélelmiszerek, stb. gyártói kapnak létezési engedélyt? Ja, meg egy szűk luxuscikkeket előállító kör, mert azok a termékek kellenek a diktálóknak, ők azok nélkül nem akarnak élni.
Csak a többit kényszerítik a minimumra.
Örülök, hogy nekem már jóval kevesebb van hátra a Földön, mint amennyi már eltelt. Nem kell majd ezt a várhatóan eljövendő világot végigélveznem. Vagy csak keveset belőle.
Mátyás
2018-12-04 at 11:51
Bár mi egyszerű polgárok is tehetünk a környezetszennyezés ellen, pl szelektíven gyűjtöm a szemetet, led világítást használok, elektromos autóval járos stb, de érdemi lépéseket az ipari szereplők tudnának tenni. Pl. mennyi energiát pazarolnak el, illetve mennyi károsanyagot bocsájtanak ki a tervezett elavulással. Ma már ha veszek egy “tartós” elektronikai berendezést, az 2 év múlva (általában a garancia lejárta után 1 hónappal) elromlik és dobhatom ki, vehetek egy másikat. Régen egy tv 20-30 évig működött, meg lehetett javíttatni, ma 2-3 évig és nem lehet javítani. Ugyanez a helyzet a gépjárművekkel, az ipari berendezésekkel, szinte mindennel. A másik nagyon környezetszennyező dolog, amikor az egyik kontinensről a másikra szállítanak olyan élelmiszert, ami ott is megtalálható. Vagy, amikor vonat helyett kamionokkal szállítják az árut. A gyárak környezetszennyezése kb. a 2/3-a az egésznek. Ez ellen mi mit tehetünk?
Kristóf
2018-12-04 at 09:12
Kamu éghajlatváltozás biznisz? Frászt. A mai civilizálódás és elődei mind a természetből „kiemelkedve”, a rájuk visszaható természeti szabályozókat módszeresen kiiktatva és a természet rovására építették fel magukat. Akkor jön a rossz világ, amikor a természet válaszreakciói olyan hevessé válnak, hogy a berendezkedés nem győzi vele a küzdelmet pénzzel és technikával. Ez az, ami rohamosan közeleg. Persze aki ki sem dugja az orrát a művilág saját kis buborék valóságából, az észre sem vesz semmit, amíg teli van a teszkó.
A veszély nem az, hogy kicsit melegebb van, hanem az, amikor jobb esetben a víz rosszabb esetben a tűz viszi magával az otthonokat. A legrosszabb pedig az, amikor nincs mit enni. Volt már ebből kóstoló éppen idén is. Tűzvészek Európa-szerte és Amerikában, tűzesetek itthon. Pusztító aszály Európa-szerte és itthon.
Ami kamu, az a környezetvédelem. Az ugyanis a „fenntartható fejlődés” nevű fából vaskarikára irányul. Vagyis hogyan lehet még jobban kimerészkedni a szakadék szélére. Hogyan lehet még tovább fújni a művilág buborékát, úgy, hogy a külső körülménynek (környezetnek) tekintett természet még megtűrje a hátán.
A természettel szembeni küzdelem pedig eleve eldőlt. A mai világ elődei is mind elvesztették. Nem véletlenül akart az a szerencsétlen Hawking más bolygóra költözni. Erre kéne gondolni, amikor mesterséges víztározók és öntözés építgetését tervezgetik. Ahol azt megcsinálták, ott most mindenhol sivatag van! És azt még meg is értem, ha az El Shaddai fiai és unokatestvéreik Allah fiai a sivatagba vágynak, de én itthon pont ugyanúgy nem vágyom a sivatagra, ahogy az ő társaságukra sem. Aki hittel hiszi a művi világ diadalát a természet felett, az nem mást tesz, mint lelkileg azonosul Jehova és Allah fiaival. (Allah™ = Jehova 2.0) Úgy, ahogy ezt Nyugat-Európa korábban már megtette.
Isten velünk, Jehova és Allah veletek!
sanyi
2018-12-04 at 07:38
“a szénalapú energia pedig kevesebb, mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki”
Piha, jön a napelemes vaskohó. Erre mondta a ghánai fejlesztési miniszter, mikor a világbankos nyugati szakértő próbálta rájuk tukmálni ezt a hülyeséget, hogy – “Ezt előbb próbáljátok ki otthon. Nekünk itt Afrikában a hagyományos vaskohó is új technológia.”
Julianna Jónás
2018-12-03 at 19:39
A természet a természetes anyagok használatát követeli és ez a követelése mindannyiunk haszba.
Julianna Jónás
2018-12-03 at 19:40
A természet a természetes anyagok használatát követeli és ez a követelése mindannyiunk haszna.
zord vazul
2018-12-03 at 19:29
Kell az évi 10 % profit a gazdáknak. Fizessenek a birka rabszolgák.
A világ legnagyobb szélhámossága !!!
Ki kényszerít dolgokat ebben a kérdésben kikre ???
Nem világos ???