A személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsának csökkentése különösen akkor hajtana számottevő gazdasági hasznot, ha a kulcs egyetlen lépésben csökkenne tíz százalék alá – nyilatkozta a Magyar Nemzet csütörtöki számában Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.
A változtatás egyszerre segítené a munkahelyteremtést, a befektetők Magyarországra csábítását és a feketefoglalkoztatás letörését
– vélekedett. A szakember kifejtette: manapság nagyjából negyedmillióra tehető azoknak a száma, akik minimálbér környéki összeget keresnek legálisan, ezenfelül azonban bizonyos summát zsebbe is kapnak.
A jelentős szja-csökkentés – kiegészülve célzott adóhivatali fellépéssel – érdemben tisztítaná a szürkezónát, ami azonnali adóbevételt is jelentene
– tette hozzá. Szerinte az szja 15 százalékos kulcsát még ebben a kormányzati ciklusban tíz százalék alá nyomhatnák a döntéshozók, és a feketegazdaság elleni hatékony hatósági fellépés ezután is elemi érdeke kell legyen a pénzügyi kormányzatnak.
Honyek Péter, a PwC Magyarország szja-tanácsadási csoportjának vezetője úgy véli: ha a személyi jövedelemadó kulcsát kilenc százalékra módosítaná a kormány, úgy az átlagos fizetést keresők havi juttatása 22 ezer forinttal nőne. Jelezte azt is, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalókat Magyarországon magasabb közterhek sújtják, mint a többi visegrádi országban vagy akár egyes nyugat-európai államokban, így a lépés könnyen indokolható is volna. Hozzátette: az idei számok alapján akár 175 milliárd forintba is kerülhetne egy százalékpontnyi szja-mérséklés, vagyis körülbelül ezermilliárd forint kiesést jelentene, ha a mostani 15 százalékos kulcs egy csapásra kilencszázalékosra változna.
Ehhez vagy az állami kiadások érdemi csökkentésére volna szükség, vagy más közterhek egyidejű megemelésére
– vélekedett az adótanácsadó.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere úgy véli, hogy az alacsony szja-nak rendkívül vonzó üzenete lenne a külföld felé. Elmondta: a külföldi befektetők – sok más szempont mellett – a munkabérre rakódó teljes közteher mértékét is vizsgálják, vagyis arra kíváncsiak, hogy az adókat, a járulékokat is beleszámítva száz forint nettó bér kifizetésének mennyi a teljes költsége. Ebből a szempontból mindegy, hogy a vállalkozások által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adót vagy a személyi jövedelemadót mérsékli a kormány. Hozzátette: a munkabér terhei jelentősen csökkentek az elmúlt néhány évben, az szja mérséklése pedig még tovább javítana a helyzeten, újabb munkahelyek létesítésére motiválva a befektetőket. A személyi jövedelemadó csökkentése tehát javítaná az ország adóversenybeli helyzetét. Az adóversenyben leginkább Szlovákia és Románia tekinthető konkurenciának, ahol – Magyarországhoz hasonlóan – szintén egykulcsos az adórendszer.
A Magyar Nemzetnek korábban Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: a kormány céljai között régóta szerepel, hogy legfeljebb kilenc százalék legyen a személyi jövedelemadó. Hozzátette: a lépéshez szükséges anyagi mozgásteret a már megszavazott jövő évi költségvetési törvény nem tartalmazza. A kérdés emiatt – a tárcavezető szerint szigorúan a gazdasági teljesítmény és a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett – leghamarabb 2021 környékén kerülhet újra napirendre.
Forrás: Magyar Nemzet/MTI; Fotó: MTVA
Klára
2019-11-28 at 18:28
Az ellenzék és szavazók pedig fizetik majd önként a magasabb adókat, járulékokat, tankönyvet és kaját a gyerekeiknek, vizitdíjat stb. Mert ez a kormány szerintük borzasztó és elnyomja az embereket. Az ellenzék beteg.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-11-28 at 08:27
A való élet ismerete nélkül, jól fizetett, felelősség nélküli állásban könnyű kitalálni mindenféle népboldogító ötletet azoknak, akik soha egy szalmaszálat se tettek keresztbe valós, kézzel fogható érték létrehozása terén. Nézzük át az adócsökkentések ügyét. Örök tanulság, hogy az eddigi adócsökkentéseket a “nép” mint magától értetődő jogot tudomásul vett, és semmire nem értékeli. Marad a hőbörgés a jövedelem emelésért, mintha az “állam” adná a magánszfére béreit. Mondjuk a soha elégedetté nem váló állami alkalmazottak bére viszont a termelő szférától beszedett adókból történik. Tehát csökkentsük minden határon túl az adókat, aztán a kevesebből fizessünk többet a követelőzőknek. Az adócsökkentések másik hátulütője figyelhető meg az ÁFA terén. Nagyléptékű ÁFA-csökkentés volt pl. a tejnél és húsnál. Mindkét esetben egy-két hónapig a csökkentés EGY RÉSZE megjelent a fogyasztói ár némi csökkenésében, aztán rohamléptekben visszaállt a régi fogyasztói ár, ma pedig ott tartunk, hogy ezeknél a termékeknél legalább 20% áremelkedés tapasztalható. Az ÁFA csökkentésből származó gazdasági előny nem tudom, kinél landolt, laikusként úgy érzékelem, hogy a kereskedők hasznát gyarapítja.
Helga
2019-11-28 at 07:45
Laikusként gondolkodva: nagyon át kell gondolni, mielőtt döntene a kormány az egy számjegyű szja mellett. Első nekifutásra lássuk kinek lenne jó? A dolgozónak, a befektetőknek, s talán még a munkáltatóknak is. S vajon az állam mit nyerne, merthogy az állam az adóforintokból működik. Ebből tudja biztosítani az ingyenes tankönyvellátást, a gyermekétkeztetés
minőségének javítását, a határvédelmet, a rezsicsökkentést, és még sorolhatnánk. De mi a biztosíték arra, hogy ezzel a lépéssel sikerülne az ún. szürkegazdaságot kifehéríteni? Mert úgy-e tudjuk, hogy a vállalkozók egy része minimálbéren foglalkoztatja a dolgozóit. De azt is tudjuk, hogy a minimálbérén kívűl közvetlenül is fizet, csak úgy zsebbe. Azt viszont nem tudjuk, csak sejtjük, hogy ez mekkora kiesést jelent a költségvetésnek. Mert ugye, a vállalkozó a minimálbér alapján fizeti a járulékokat, s a dolgozó is ez alapján adózik. Bár jól jön neki az a kis adózatlan mellékes, csakhogy hosszútávon ez visszaüt. Ugyanis a nyugdíjat is a minimálbér alapján fogja kapni, vagyis nem a kormány hibájából. Arról az esetről pedig még nem is tettünk említést, hogy mi van abban az esetben, ha a munkáltató be sem jelenti a dolgozót. S ha nincs bejelentve: nincs társadalombiztosítása, elesik egy csomó lehetőségtől, mivel nincs bejelentett munkahelye, s az ilyen embernek tényleg nem lesz nyugdíja, amivel most az ellenzék riogatja az nagyérdeműt. Pedig csak a miért is nem lesz (?) kérdésre kellene világos választ adni és még időben tudatosítani az emberekben. S az sem igaz, hogy azért foglalkoztatják a munkavállalókat minimálbéren, mert nem tudják kitermelni a normális bérüket, mert ha igaz lenne, akkor azt a “zsebbe adott” pluszt sem tudnák kifizetni. De mit is értünk minimálbéren? Igen, az az a bér…, de ahhoz mit szólnak, hogy a minimálbér nem más, mint olcsó munkaerő, ami a szegénység melegágya. Igen, még akkor is az, ha évről-évre emelik. De akkor hol kellene kezdeni, hogy egyszer tényleg egy számjegyű legyen a szja? Először is a vállalkozások körmére kellene nézni, vagyis az ellenőrzéseket rendszeressé kellene tenni, ami az ellenőrök létszámának emelésével járna. De volna értelme. Így talán a szemléletváltás is egycsapásra megoldódna, mert nem maradnának “kiskapuk”, amit ki lehetne játszani. Akkor pedig mielőbb, mert ez mindannyiunk érdeke lenne.