Egyedül vagyunk, rokonok nélkül, magányosan – valami hasonló a magyarok jelentős részének a meggyőződése, ha a nyelvünkről van szó. Sokan még arra is hajlamosak, hogy irigyeljék a germánokat, latinokat, szlávokat azért a testvéries közegért, amelybe magyarként hajlamosak vagyunk beleképzelni őket. Pedig a németek és az angolszászok két világháborút vívtak egymás ellen, a franciák és a szomszédaik barátságáról szóló könyv is elég rövid lenne, beleértve a nyelvrokonaikat, míg a jugoszlávok minden háborúban elkezdik az egymás elleni népirtásaikat. Mi ilyen testvérek nélkül Európa egyik legkülönlegesebb nyelvét beszéljük, amelyet nyelvi csúcstechnológiának is neveztek már. Ez pedig az észjárásunkban is nagy szabadságot ad.
Amit ma magyarság alatt értünk, az az országunkkal együtt Etelközben született, de az összetevőinek a korábbi története még nem követhető vissza teljesen. A nyelvünk is egy rejtély. Legközelebbi nyelvrokonainktól alig 1200 éve váltunk el, sőt, Julianus barát 800 évvel ezelőtt magyarul beszélgetett azokkal a Magna Hungariában maradt testvéreinkkel, akik akkor is a hantik és manysik szomszédságában éltek. A távolság mégis oly mértékű a magyarok, illetve a hantik, manysik nyelve között, hogy pusztán nyelvészeti kutatások alapján nem 800, hanem 3000 évvel ezelőttre tették a különválást.
Jelen van egyfajta magányosságérzet a magyarokban ezzel kapcsolatban, pedig éppen büszkeségre ad okot, hogy olyan egyedi nyelvünk van, amelyen bárhol megszólalunk, gyakorlatilag semmit nem értenek belőle. Ilyen nyelv birtokában lenni kiváltság, és akkor még nem beszéltünk a hatékonyságáról, kiforrottságáról. Az egyedi nyelvünk egyedi észjárással vértez fel minket, és mindkettőt bitang nehéz egy idegennek teljes mélységében megértenie. Azt pedig senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez hátrány számunkra.
Ritka kincs birtokában ne legyünk magányosak!
A ragozó magyar nyelvben gyakorlatilag végtelen számú új szót alkothatunk a meglévőkből a képzők segítségével, a ragokkal pedig akár egyetlen toldalékolt szóba belesűríthetünk annyi mondandót, amennyit egy indoeurópai nyelv csak több szóval tud kifejezni. Mindezt a kötetlen szórend koronázza meg.
Mátyás király 1485-ben elfoglalta Bécset.
Mátyás király 1485-ben foglalta el Bécset.
Mátyás király Bécset foglalta el 1485-ben.
Bécset Mátyás király foglalta el 1485-ben.
Bécset 1485-ben foglalta el Mátyás király.
1485-ben Bécset foglalta el Mátyás király.
Tovább is fűzhetnénk ezt, mert vannak még lehetőségek, de ennyiből is látszik, milyen gazdag finom árnyalatokban a nyelvünk. Az adott mondat szavait szinte bárhogy keverhetjük, mindig lesz értelme, és mindig egy kicsit más. Nem is könnyű ezeket az árnyalatokat lefordítani a kötött szórendű indoeurópai nyelvekre, ahogy a magyar költők verseit is gyakorlatilag lehetetlen visszaadni németül, franciául vagy angolul. Faludy György például ezért angolról magyarra boldogan vállalt fordítást, magyarról angolra viszont egyáltalán nem, még úgy sem, ha pénzt ajánlottak érte.
Teljesen más irányból, más logika mentén fogja meg ugyanis a mondanivalót a magyar, és máshogy az egymással ilyen-olyan rokonságban álló európai nyelvek. Ezért ritka bravúrt jelent azoknak a virtuóz finomságoknak az átültetése, amelyeket Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor és mások megalkottak. Ezt a maga teljességében csak mi élvezhetjük, és ettől nincs miért magányosnak érezni magunkat. Egy Maserati-tulajdonos aligha magányos, amiért csak kevesen részesülnek abban az élményben, mint ő.
Magyarul vagy latinul beszéltünk a középkorban?
A középkori Európában a latin volt a műveltség, a tudomány és a diplomácia nyelve, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar nyelv ne virágzott volna. Latinul csak a legműveltebb kevesek tudtak, így az uralkodó idehaza magyarul gyakorolta a hatalmát, a latinul nem is tudó nemes magyarul szólította meg a jobbágyot és a másik nemest, az emberek magyarul beszélgettek, a pap magyarul szólt a néphez a mise állandó, liturgikus részét kivéve. Jó példa erre legrégibb nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés címen ismert, latinból magyarra fordított temetési beszéd az 1190-es évekből, amelyet egy szláv anyanyelvű pap írhatott le a magyar hívek kedvéért.
A Halotti beszédnél nem sokkal későbbi nyelvemlékeink (Ómagyar Mária-siralom, königsbergi töredék) viszont jóval közelebb állnak a mai magyarhoz. Az első magyar nyelvemlékek olyan kiforrott nyelvről tanúskodnak, amelyet nem akkoriban kezdtek el használni, így nincs okunk a magyar nyelv háttérbe szorulását feltételezni Szent István idejében vagy később. Sőt, színvonalas késő középkori irodalmi emlékeink sem lehetnek előzmény nélküliek, csak azok elvesztek a tatárjárás és a törökvész során. A magyar nyelv a magyarság létrejötte óta megszakítás nélkül működik, meghatározza gondolkodási kereteinket, és közben az igényeink szerint változik is. Sőt, amilyen kis mértékben változott a középkor óta a többi európai nyelvhez képest, valószínűleg már akkor is régi nyelvnek számított.
A latin nyelv súlya a kora újkorban növekedett meg Magyarországon, amikor az ország így akadályozta a Habsburgok németesítő törekvéseit. A németek által lenézett parasztnyelvnek tekintett magyar nyelvnek nem a képessége, hanem a társadalmi elismertsége hiányzott ehhez. Különös egyébként, hogy miközben az ország elmaradottságaként értelmezik, hogy még a XIX. század elején is a latin volt a hivatalos nyelv Magyarországon, azt most mégis a haladás nevében szorgalmazzák sokan, hogy a hivatalos ügyintézés minél több része ne csak magyarul, hanem angolul is elérhető legyen, a magyar tudósok minél többet publikáljanak angolul, és ne szinkronizálják a külföldi, elsöprő többségben angol nyelvű filmeket.
A ravasz gondolat fél siker
Elképesztően gazdag nyelvi eszköztárban éljük az életünket, nekünk ez természetes. Ez az észjárásunk alapja, és ebből ered, hogy a magyarnak, aki könnyedén tudja áthelyezni a hangsúlyt a gondolat bármely részére, gyakran van egy váratlan megoldása, amire senki sem számított. Ahogy Puskás Ferenc a kapu torkában elhúzza a labdát a becsúszó Billy Wright mellett, majd mindezt megtoldja azzal, hogy a rövid felsőbe bombázza a labdát.
Felejtsük el azt a náci felfogást, hogy a származás befolyásolja az észbeli képességeket! Büszkék lehetünk a Nobel-díjasainkra meg azokra a tudósainkra, akik szintén megérdemelték volna, de nem kapták meg (pl. Kármán Tódor, Neumann János). Nem érdemes firtatni, hogy ki volt magyar, zsidó vagy német származású közülük, ennyi erővel ugyanis megkapirgálhatnánk bármely másik nép díjazottjainak a származását is. Ennél sokkal fontosabb, hogy ezeknek a Nobel-díjasainknak a magyar nyelv és az abból fakadó árnyalt gondolkodásmód volt a sikerük kulcsa. Ez a magyar nyelv pedig a magyar nép történelmi alkotása, elődeink érdeme és mindannyiunk tulajdona. A belőle fakadó észjárás miatt a magyar ember olyan sokoldalúan és sokszínűen tud megközelíteni egy problémát, mint a Rubik-kocka, de ha a helyzet megkívánja, a kockadobozon kívül is tud gondolkodni. És ez történelmi távlatban is hasznosnak bizonyult, ha jól forgattuk.
Andris
2019-03-01 at 01:27
Egy kis példa arra, hogy a görög és a magyar nyelv hogyan alakulhatott ki.
Például(ógörög/magyar): pür=pír (tűz, tűzfény), pürrosz=piros pürroszisz=pírozás (pirítás)”
„A szkita->ógörög/csángó->latin : pür [πυρ] pír: tűz prügo(l) [ϕρυγω] „pírgol” > pörköl: pirít, süt, kiéget (innen a latinos végű purgatórium szó) pürésszo(l) [πυρεσσω] parázsol vagy perzsel: lázas pürószisz [πυρωσις] pírozás (tüzezés, hevítés): főzés, égő fájdalom pürrikhosz [πυρριχος] „pirikés” (piroskás): rőt pürrósz [πυρρος] piros: tűz színű pürszódész [πυρσωδης] „pírzódós”, „pörzsődős”: vöröslő, lángoló, tüzes
Varga Csaba – egy ókori magyar tájnyelv
https://www.scribd.com/document/120520489/Varga-Csaba-egy-okori-magyar-tajnyelv
Varga Csaba – Ógörög nyelv: a Csángó régies formája
http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.401
dr. Felde István
2019-02-19 at 11:47
x !
Ne keverd össze ! TE ismersz több szót az angolból, mint a magyarból ! Lehet, hogy akár 300-at is !! Angolból !!
Általában az angolosok el vannak ájulva az angol nyelv nagyszerűségétől, ugyanakkor értetlenül állnak az (anya)nyelvükkel szemben. Hogy miért lett az angol világnyelv?? Nem azért mert a legkifejezőbb, nem azért mert a legdallamosabb ! Szimplán azért mert az angolok végig gyarmatosították a fél világot ! Azaz ! Erőszakból !
Azonban ha nyelvi finomságok kifejezésére volna szülség ( dolgok precíz megkülönböztetésére stb. ) az angol padlón van , a magyar meg nyargal ! Ennyi !
Hesslerezredes
2019-02-12 at 10:51
A chop csap jelentését és a taglebolt-ot nem találtam a szótárban.
Hesslerezredes
2019-02-11 at 12:26
E(z) magy(ar) ny(elv) egy ig(azán) kiv(áló) ny(elv). Sajn(álatos) h(ogy) e(zt) más nép(e)k csin(ál) ne(m) ig(azán) ism(er). Rég(en) é(n) tudott bírt volt ismerő e nyelv, de ma már én nem tud besz(élni). This Hungarian language is quite a good one. How pity it is that other nations do not know it. Long time ago I could have been speaking this language but as of today I don’t know it. Nem hülyültem meg: ha az angol nyelvet, nyelvi gondolkodást meg akarjuk érteni, akkor magyar szavakat használva kb. így beszélnek/gondolkodnak az angol anyanyelvűek. Nekem, mondom magyarul – for me, mondja az angol. Ugyanaz. Én megy be(lsejébe) enyém ház(nak). I go into my house. Az angol már nem használja a birtokviszonyt, az orosz még igen: Ja idú v mojevo domu = én megyek belsejébe enyémnek háznak (ami hímnemű, mármint a ház, hogy mitől?…). Ha prepozíciókkal beszélnénk, azt is megértenénk magyarul. De a magyar először denotál: megnevezi a tárgyat, mint a beszéd fő témáját. Utána nevezi, meg, hogy mi történik a tárggyal. Az ún indogermán nyelvek először jelzik, hogy mi fog történni utána megjelölik, hogy mivel fog történni, ami történik.
Füge
2019-02-11 at 17:19
10/10
amarna
2019-02-11 at 11:49
Nagyon rágcsálós,nem gördülékeny–DE MIÉNK–A MAGYAROKÉ!!!
VISZONT KIVÁLÓ A SZÜRKEÁLLOMÁNYUNK—-ÁM SAJNOS VAN SELEJT IS–AMI PEDIG NAGYON AZ !!!—hoznám a példát a hazaárulóinkról……..
Vulévu
2019-02-11 at 10:47
Kapcs.ford. Mar.ha.ba.rom! Ez újmagyarul volt a Mézga Géza rajzfilmsorozatból, jelentése: kapcsolj-fordíts, maradj haverom barátom. Az öndícséret kb. olyan, mint amikor a liba sül a sütőben, beleszagol a levegőbe és elrikkantja magát, hogy: “hú de jó szagom van!”. A jelek szerint jóformán minden modern nyelven kiválóan lehet gondolkodni, nagyot alkotni. Sokáig nyomtam én is a szöveget a magyar nyelv ilyen-olyan különlegességéről, aztán az angol után már nem annyira. Ha el vagyunk ájulva a ragozáson-toldalékoláson, akkor ezt az összes ural-altáji nyelv tudja, kezdve három hatalmas nyelvvel: japán, török, koreai.
Füge
2019-02-11 at 17:17
Bocsika, de a jelenlegi angol az egy összetákolt nyelv. pár száz éve a különböző angol “grófságok” sem értették meg egymást teljesen más nyelvet, NEM tájszólást beszéltek, de itt van a mássik a német, vagy osztrák… sorolhatnám. A magyart még a nyelvújítás előtti időben is megértették a különböző nyelvjárásokban szólók is! Nézz utána, megéri…
Vulévu
2019-02-12 at 10:48
Persze, ezt nem vitatom, hiszen a Halotti Beszédet, ha helyretesszük a leírás egyenetlenségeit, tökéletesen megértjük ma is. Én azt gondolom, hogy az ősök, 30-40 ezer évvel ezelőtt azon a nyelven beszéltek és gondolkodtak, amely nyelvből a magyar őrzött meg a legtöbbet. Tehát nem magyarul beszéltek, hanem mi, mai magyarok még mindig úgy beszélünk/gondolkodunk – nyilván a gondolkodásunkat ennek a nyelvnek a szerkezete és logikája alapvetően befolyásolva -, ahogy 30-40-50 ezer évvel ezelőtt a modern ember elkezdett komolyan gondolkodni. Ez azonban nem zárja ki, hogy más nyelvek is fejlődnek, alakulnak és az ezeken a nyelveken gondolkodó emberek társadalmi teljesítménye is egészen kiváló lehet. Az angolszászok nyelvük jelentős részének germán és latin eredete ellenére elhagyták a nemeket (egyedül a he, she, it-nél maradt meg, megjegyzem a magyarban sem lenne rossz, ha az egyes szám 3. személyben lehetne az ‘ő’-n belül megkülönböztetni a férfit és a nőt), elhagyták a tébolyult névelő ragozást (lásd: német), a jelzős szerkezetben nem kell mindent mindennel egyeztetni (lásd: orosz) tehát ilyen szempontból egy rendkívül praktikus és tömöríteni nagyon tudó nyelv lett. A magyar is fejlődik, pld. mára a használatban már csak két igeidő van: jelen és múlt. A jelen átvette a jövő idő szerepét is: Ma (majd) moziba (fogok) megyek (menni). A fogok menni szerkezetet akkor használjuk, ha nyomatékosítani akarjuk, hogy (ha a fene fenét eszik is, de én akkor is) elmegyek abba a k. moziba. :))))))
dr. Felde István
2019-02-19 at 12:19
Vulevu
Ha már sülő liba példa! Több neves külföldi író nyilatkozott úgy, hogy a magyar nyelv csodálatos és más nyelven képtelenség ugyanúgy megfogalmazni a mondanivalónkat. Volt, ki csak ezért tanult meg magyarul. EDgyszóval: nem a liba szagolgatja a saját illatát. A Te hozzáállásod viszont bűzlik kissé, nagyon hatott rád a gyarmatosító világnyelv “eccerűsége”. Azért persze nem az a baj, ha jól tudod az IDEGEN nyelvet, ez fontos ! Ugyanakkor az édes anyanyelvedet ilyen bunkó módon minősíteni …
Blanka
2019-02-11 at 10:04
Feledés borítja KABAY János gyógyszerészt,aki Nobel díj várományos volt,de idő előtti halála miatt kapta Szentgyörgyi.K J találmánya a morfium kinyerése ópium nélkül. Ma is ezt az eljárást használják világszerte. Néhány patikát elneveźhetnének róla.
Picur
2019-02-11 at 03:40
Meg karomkodni sem lehet olyan joizut mas nyelven mint magyarul.
Netta
2019-02-11 at 00:39
Kérve kérem a nemzeti oldalt támogató keresztény és/vagy konzervatív újságírókat, publicistákat, televíziós és rádiós személyiségeket, hogy legyenek sokkal igényesebbek, s mielőtt megnyomnák az enter billentyűt, olvassák át a dolgozatukat, s javítsák a nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.
Ingyen letölthető az MTA helyesírási szótára, szabálykönyve.
“Nyelvében él a nemzet.”
Egyetlen egy aprónak tűnő hiba is rontja az egész írásmű hitelét, s egyúttal a szerzőét is.
Magyarokról, magyaroknak, magyarul, tisztán, szabatosan, pontosan és helyesen!
🙂
Vulévu
2019-02-11 at 11:14
Nyelvében él a nemzet, bár nyelvével még senki sem nemzett!!! :)))))))))))))))))))))))
x
2019-02-11 at 11:41
Tökfilkó!
Vulévu
2019-02-11 at 13:20
csak hülyéskedtem, na, már ezt sem lehet nagynéha?
Benedek Károly
2019-02-11 at 00:26
A kreatív magyar nyelv kreatív gondolkodásra nevelt.
A nyelvi struktúra a gondolkodás struktúrájával összefügg.
Ahogy megtanulsz magyarul, s fejlődik általa az agyad,
a logikai és kreatív gondolkodási képességed fejlődik egészen másképpen,
mintha más nyelv lenne az anyanyelved.
A Szerző pontosan rámutatott: más a megközelítés, és nem egy, hanem
szinte végtelen számú.
Az hat szórend, amit felsorolt, mind mást emel ki mint lényeget.
A magyar nyelv szóteremtő és ez által a fogalomteremtő készsége végtelen.
Ábrányi Emil
Magyar nyelv
Ó szép magyar nyelv! Aki egyszer téged
Ajkára võn, többé nem dobhat el!
Szentség gyanánt hogy befogadja éked,
Õrzõ oltárrá válik a kebel.
Pajzán, derüs vagy, mint nõink szeme,
S erõs, szilárd, mint hõsök jelleme!
Gyöngéd vagy és lágy, mint mennybolti kék,
S dörögni úgy tudsz, mint villámos ég!
Minden, mi fejben, vagy szívben fakad,
Tõled nyer pompát, színdús szavakat.
Nagy eszme, érzés oly ragyogva hord,
Mint egy király az ünneplõ bíbort!
Bír-e más nyelv úgy epedni,
Annyi bájjal, annyi kéjjel?
Olvadóbb, mint lant zenéje
Holdvilágos langyos éjjel,
Mely virágot s dalt terem,
Mikor ébren semmi sincs más,
Csak a fák sötét bogán:
Hangos, boldog csalogány
S boldog, néma szerelem …
Hát a csapongó
Gyorsszavú tréfák
Játszi szökését
Festi-e más nyelv
Oly remekül?
Pattog a víg élc,
Ám sebe nem fáj,
Mert csak enyelgés,
Tarka bohóság
Volt az egész! …
Magasztos gyásznak bánat-dúlta hangja
Úgy zendül benne, mint egyház harangja,
Mely messze hinti mély, komor szavát.
Búg, mint a gyászdal, mint sír-fáklya lobban,
S mint súlyos léptek kripta-csarnokokban,
Úgy döng minden szó a kedélyen át! …
Ciklopsz pörölye, hogyha csatát fest,
Csatakürtök bõsz riadása!
Halld! Halld!
Száguldva, vihogva, kapálva
Dölyfös paripák robbannak elõ.
Százak keze vág, százak keze lõ.
Nem szárnyal a vér-ködös égre más,
Csak ágyudörej, szitok és zuhanás!
Rászkódik a föld, iszonyodva reng,
Amerre a kartács vad tánca kereng! …
Dúl a szilaj kéz, csattog a kard,
Sebet osztva süvölt: ne bántsd a magyart!
Hatalmas, szép, nyelv,
Magyarnak nyelve!
Maradj örökké
Nagy és virágzó!
Kísérjen áldás,
Amíg világ áll!
S legyen megáldott
Az is, ki téged
Ajkára vesz majd:
Elsõt rebegve,
Végsõt sóhajtva!
Blanka
2019-02-11 at 10:39
Igen – de közben ilyen műsorcímek vannak : latte,spájz,saller /vajon mit jelent ? /
Benedek Károly
2019-02-11 at 00:20
Teller Ede bár ő nem idegen, hiszen ,magyar világhírű tudós, figyelemreméltó, amit mondott a magyar nyelvről Pakson , bár 77 évet nem Magyarországon élt.
“… új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.”
(Mai Nap, Budapest, 1991.9.)
“ Amennyiben nem Ady teremtő nyelvén ismertem volna meg a világot, akkor aligha vittem volna többre egy átlagos középiskolai tanárnál.”
Benedek Elek
2019-02-10 at 22:32
Kezdjük azzal, hogy a magyar a legdemokratikusabb nyelv, mivel nem különbözteti meg a nemeket. Nem vagyok nyelvész, de engem gyönyörködtet a nyelvünk alkotóereje. Fontos, hogy a gyermekeinknek is megmutassuk ezeket a szépségeket. Mondjuk a képesség velük születik, hiszen minden gyermek az általa megismert szabályszerűségek és logika alapján szintén alkot szavakat. Egyszer egy óvodást kérdeztem -aki azzal büszkélkedett, hogy száznál is tovább tud számolni-, hogy mi következik 199 után? Gondolkodott, majd rákérdezett: dupla száz? Szóval, mindannyian ismerünk ehhez hasonló történeteket a “gyerekszájról”. Sajnos, azt látom, hogy a mai rohanásban kopik a nyelvünk, egyre több angol jövevényt használunk, stb. Ki emlékszik arra, hogy ki, vagy mi az az éjjeli bátor, vagy a padon villogó, mit csinál a bizserefa, vagy a villanyrendőr? Más. Egyszer egy ismerősöm lefordította németre, a német kollégájának -miközben kocsival mentek valahová – azt, hogy fekvőrendőr. A német majdnem kiesett az autóból a röhögéstől…
Netta
2019-02-11 at 00:28
A nyelvi logikai készség, a ragozás logikája.
A húgom mondta: “nem a tiem, hanem az enyéd!”
Van benne logika?! Nná?! Tisztán érthető a gondolkodásmódja? Naná! 😀
AG
2019-02-11 at 13:37
Gendarme couchee. Nem mi talaltuk ki. Nem kell tulzasokba esni
Ag
2019-02-11 at 13:39
3 eves fiam mondotta volt a kerdesre hogy kinek? Énnek. Nekem helyett
Naprózsa
2019-02-10 at 19:54
S ehhez még hozzátehetjük, hogy a magyar folyamatosan bővülő nyelv. Másoknak össze kell rakni saját szavaikat, hogy új kifejezést alkossanak egy új tárgyra, jelenségre, aztán a szövegkörnyezettől függően lehet csak megérteni, hogy mit mondott, ezért is a diplomácia jól csavarható nyelve az angol. Mi viszont átvesszük az idegen szavakat, idővel átírjuk (email, e-mail, E-mail) s magyar szó lesz belőle, s csak arra az egy tárgyra, fogalomra vonatkozik. Ezáltal a szókincsünk (s akkor még nem beszélünk a tolvajnyelvről) folyamatosan bővül. S pl.az idegen, német mesterek révén bányászatban, építőiparban, étkezésnél, számítástechnikában két szót is használhatunk ugyanarra (láfol=csille, malter=habarcs, lichthóf=világítóudvar, eszcájg=evőeszközkészlet, enter, pause…satöbbi.
S akkor még nem beszéltünk a szinonimákról! Egyszer kellett találnom megfelelő szót, hogy ne legyen szóismétlés a “férfi” kifejezésre. Találtam is vagy tucatnyit (fickó, pasi, krapek…) de csak egyetlen egy felelt meg mellékíz nélkül a szituációhoz.
A magyar nyelv ezáltal egyértelmű, mi mindig azt mondjuk, amit gondolunk, s ez a gerinces szókimondás nem éppen kedves mondjuk éppen a mai politikában. S akkor még nem is beszéltünk a nyelvtani nemekről, többféle múlt idővel, amivel nem keserítjük a csimotáinkat mikor elkezdenek szavakat gügyögni…
Miklós
2019-02-10 at 19:27
Csodaszép a nyelvünk, büszkék lehetünk rá. De ez ugyanakkor azt a nagy feladatot is ránk rója, hogy óvjuk, ápoljuk és igyekezzünk továbbadni úgy, ahogyan őseinktől kaptuk. Minden tiszteletem azoké. akik ezen munkálkodnak.
bl
2019-02-10 at 19:25
10/10
(A székely rovásírást is érdemes lenne vizsgálni. Van egy olyan érzésem, hogy a rovás azt tanítja, hogyan kell kiejteni a hangot, hogyan kell formálni, hová kell tenni a nyelvünket a hangképzés közben stb. Persze ez lehet egy téves vélemény is.)
x
2019-02-10 at 19:06
És a maga árúja? vagy csak maga árulja?
x
2019-02-10 at 19:11
Bocsánat! az előbb még volt itt egy mondat! Hova lett? arra válaszoltam.
TS
2019-02-10 at 19:23
Jó így is 😉
Füge
2019-02-10 at 18:14
Telitalálat a cikk. No tessék… telitalálat…vagy teli találat (?). Ezt más nyelv nem tudja így visszaadni. A mi gondolkodásunk számukra érthetetlen, hisz annyira sokoldalú!
lázár.
2019-02-10 at 18:31
Igy igaz.
Vica
2019-02-10 at 18:08
Lefogadom, hogy ha összehasonlítanák egy átlag magyar agytekervényét más nemzet fiának agyi gyűrődéseivel, – a magyaré lenne (van) a “csavarosabb”!
z
2019-02-10 at 18:01
Nincs mit gondolkodni, a világ LEGSZEBB NYELVE! Annyi árnyalat, annyi szépség, csűrés és csavarás, egyetlen angol vagy német szóra nekünk magyaroknak 10 és 10 szavunk van.
Iksz
2019-02-11 at 23:15
Tudományosan bizonyított tény hogy az angol nyelv szókincse számszerűleg a legnagyobb a világon.
Iksz
2019-02-11 at 23:21
Ja és még valami. A cikkben szereplő Mátyás király példamondattal kapcsolatban: pontosan ugyanezt meg lehet tenni a görög nyelvben is. Pedig a görög indo-európai nyelv. Mégsem akkor olyan kötött akkor a szórend a többi nyelvben mint ahogy a cikk sejteti.
Naprózsa
2019-02-12 at 04:52
Hát ez az amit erősen kétlünk. Az európai nyelvek közül nekik van inkább a legkisebb szókincsük.
Boszorkány
2019-02-15 at 07:14
Ha ugy merjuk fel a magyar nyelvet, ahogy az angolt felmertek, akkor mevint az angol marad alul. Különösen sokat veszítettek a gyarmatbirodalommal, ahol a nyelvi egységesítes miatt annak egyedi formái lassan elhaltak a nagy közös katyvaszban.
dr. Felde István
2019-02-19 at 11:42
x !
Ne keverd össze ! TE ismersz több szót az angolból, mint a magyarból ! Lehet, hogy akár 300-at is !! Angolból !!
Általában az angolosok el vannak ájulva az angol nyelv nagyszerűségétől, ugyanakkor értetlenül állnak az (anya)nyelvükkel szemben. Hogy miért lett az angol világnyelv?? Nem azért mert a legkifejezőbb, nem azért mert a legdallamosabb ! Szimplán azért mert az angolok végig gyarmatosították a fél világot ! Azaz ! Erőszakból !
Azonban ha nyelvi finomságok kifejezésére volna szülség ( dolgok precíz megkülönböztetésére stb. ) az angol padlón van , a magyar meg nyargal ! Ennyi !