Az év elején úgy tűnt, minden idők legjobb turisztikai éve elé néz Magyarország, ám az ágazat gyakorlatilag ötven nap alatt mélypontra került. A koronavírus-járvány elsőként a turizmust és a vendéglátást küldte padlóra: a veszélyhelyzet kihirdetése óta bizonytalan időre sorra húzzák le a rolót az éttermek és a szórakozóhelyek, ezzel együtt rengetegen váltak munkanélkülivé annak ellenére, hogy a kormány szinte azonnal segítő jobbot nyújtott az ágazat szereplőinek. – vázolta a helyzetet portálunknak Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. A vezetőt egyebek között arról kérdeztük, mikorra várható a hazai, illetve fővárosi turizmus és a vendéglátás éledezése, és miért okozhat ennél is nagyobb katasztrófát az ágazatban az, ha a vendéglátósok elküldik az alkalmazottaikat. Guller Zoltán arról is beszélt, milyen kampánnyal próbálják ösztönözni az embereket az ételrendelésre, hogy életben tartsák a vendéglátós egységeket, de megtudtuk azt is, hogy a veszély elmúltával hogyan igyekszik majd az ügynökség ismét utazásra bírni a magyarokat és a külföldieket.

LSZF- 061.HU

A járvány megjelenése előtt mit jósoltak 2020-ra a vidéki és a fővárosi turizmus és vendéglátás területén?

A koronavírus európai terjedése drámai helyzetet okozott a kontinens turizmusában, ezt a trendet Magyarország sem tudta elkerülni. Januárban még úgy tűnt, hogy minden idők legjobb turisztikai éve lesz 2020. Most januárban a vendégforgalom több mint tizenöt százalékkal , a külföldi vendégéjszakák száma tizenhét százalékkal nőtt, a bruttó szállásdíjbevétel pedig több mint huszonkét százalékkal emelkedett, de az ágazat gyakorlatilag ötven nap alatt teljes mélypontra került. A Magyar Turisztikai Ügynökség a Nemzeti Adatszolgáltató Központon keresztül online látja ezerhetven szálloda, ezerhétszáz panzió, és kétezer hétszáz magánszálláshely adatait, amelyek alapján március első hetében még a szálláshelyek töltöttsége hetven százalékos volt, a következő héten ötven százalékos, március közepén már harmincöt százalékos, Budapesten tizenegy százalékos, vidéken tizenöt százalékos volt az átlagos töltöttségi szint. Erre a hétre a hazai szállodák kilencvenöt százaléka átmeneti üzemszünetet rendelt el, tekintettel arra, hogy folyamatosan, napról napra emelkedik a visszamondások és csökken a foglalások száma.

A vidéki vagy a fővárosi turizmust és vendéglátást érinti majd érzékenyebben a járvány?

A főváros turizmusa az első perctől kezdve érzékenyebben reagált a koronavírus terjedésére, úgy gondolom, hogy ez a tendencia így is marad. A cél a főváros esetében az, hogy jövő márciusra elérje azt a szintet az ágazat, amelyet tavaly márciusban produkált. A belföldi turizmus esetében más a helyzet, itt azt remélem, hogy nyáron megindulhat a növekedés.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Melyik szektor van jelenleg a legrosszabb helyzetben ?

Magyarországon a turizmus-vendéglátás területén négyszázezer ember dolgozik közvetlenül, az iparág 2019. december 31-én a GDP 13,2 százalékát állította elő. Fontos, hogy nem csak az utazási irodákról és szálláshelyekről kell beszélnünk, hanem olyan kiegészítő szolgáltatásokról is, mint a transzfer, csoportos idegenvezetés, rendezvényszervezés. Ezen szektorok ugyanúgy érintettek és habár itt becslésekkel nem rendelkezünk, de ezek is fontos részei az ágazatnak. Ha nincs vendég, a szolgáltatásokat sincs kinek biztosítani.

Mit gondol a kormány által bevezetett mentőcsomagról, amely a turizmus-vendéglátást érinti?

Az Ügynökség folyamatosan egyeztet a megoldási lehetőségekről, elkészült egy akcióterv, és mentőövet kapott az ágazat a magyar kormánytól. Úgy gondolom, hogy a bejelentett intézkedések hozzájárulnak a két fontosabb cél eléréséhez, azaz a turizmus-vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások életben tartásához és a munkahelyek megmentéséhez. Nyomatékosan kérem a turisztikai vállalkozásokat, hogy ne küldjék el a munkavállalóikat, mert a helyzet normalizálódása után nem lesz kivel újjáépíteni a turizmust, ami az egész ágazat számára katasztrofális lehet.

Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója és Michael Ellis, a Michelin Guide nemzetközi igazgatója a Michelin Guide Díjátadó Ünnepségen (Fotó: Kovács Tamás/MTI)

Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a helyreállás nem képzelhető el valamennyi szerepelő összefogása nélkül, az önkormányzatok hozzájárulása is szükséges. A Magyar Turisztikai Ügynökség tisztában van a koronavírus turizmusra gyakorolt hatásával, tudjuk azt is, hogy a piac szereplői közül többen nehéz helyzetbe kerültek, néhányan írásban is jelezték ezt.

Milyen egyéb intézkedésekre lehet még szükség, ha a járvány elhúzódik?

Az ágazat szereplőinek egy kérdőívet juttattunk el, amelyben a javaslataikat is vártuk arra vonatkozóan, hogy számukra milyen kormányzati intézkedések lennének a leghasznosabbak, továbbá az ágazatot is érintő bejelentések is várhatóak. A koronavírus-járvány miatt szükséges további intézkedéseket a kormány ütemezetten, folyamatosan hirdeti ki.

A vírus lecsengése után ön szerint hogyan fest majd a főváros turisztikai, vendéglátós térképe?

Nem szeretnék jósolni. Abban bízunk, hogy júliustól javulhat a helyzet és a nyári időszakban a belföldi turizmus újraindulhat, de nem tudom eleget hangsúlyozni, hogy ez csak akkor valósulhat meg, ha addig a szektorban nem küldik el a munkavállalókat. Ebben a néhány, embert próbáló hónapban a vállalkozásokat életben kell tartani, hogy újra lehessen kezdeni az építkezést. Többek között ezt ösztönözve, a Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködésével elindult a Jót ettem! kampány, amellyel mindenkit arra biztatunk, hogy továbbra is fogyasszunk az éttermek kínálatából, akár elvitelre, akár házhoz szállítással, ezzel is támogatva a vendéglátásban dolgozókat. A lakosság azzal tud segíteni, ha nem lemondják, hanem későbbre teszik hazai foglalásaikat, valamint házhoz szállítást rendelnek az éttermekből. 

Fotó: Horváth Péter Gyula

Terveznek olyan intézkedést, amely a bajbajutott lokálokat segíti majd újraéleszteni, akár egy direkt segélycsomag formájában?

A kormány fontos lépéseket tett az ágazat megsegítéséért, de a megmaradáshoz a munkaadóknak és a munkavállalóknak is kell áldozatot hozni, elbocsátások helyett közösen kell megoldást találni a további foglalkoztatásra. Magyarország Kormánya az elsők között jelentette be a turizmus-vendéglátást segítő akciótervet, hogy a koronavírusos járvány tetőzése után a lehető leghamarabb talpra lehessen állítani az iparágat és addig is mérsékelje az ágazatban dolgozók terheit.

Milyen módszerekkel igyekeznek majd a járványügyi helyzet javulásával kampányolni a turizmus feltámasztása érdekében? És ami a legfontosabb, mennyi idő kell ezeknek a sikeréhez?

A nemzetközi tapasztalatok alapján legalább 10 hónap kell ahhoz, hogy a tavaly márciusi eredményeket tudja produkálni a magyar turizmus, amihez minden segítséget biztosítani fogunk. Az ágazat minden külső kockázati tényezőre, így a koronavírus-járványra is rendkívül gyorsan, talán az összes szektor közül a legérzékenyebben reagál, de az is igaz, hogy a leggyorsabban is fog majd helyreállni. Ahogy csökken a koronavírus okozta megbetegedések száma, a Magyar Turisztikai Ügynökség elindul a marketingaktivitásokkal, ehhez egy 20 milliárd forintos forrás rendelkezésre áll. Első lépésként egy erőteljes belföldi kampányt indítunk majd, a hazai turizmus újraépítéséhez, de párhuzamosan akciótervet dolgozunk ki azokra a küldőpiac-csoportokra, ahonnan könnyebben visszacsábíthatók a vendégek, ilyenek például a szomszédos országokból érkező turisták. Az újrainduláskor együtt fogunk a startvonalra állni a konkurens Ausztriával és Csehországgal, hiszen most mindenhol zuhannak a mutatók. Célunk, hogy Magyarország az elsők között állítsa helyre a turizmusát.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Mi lesz a tervezett fejlesztések és pályázatok sorsa, átmenetileg felfüggesztik például a strandok felújítását, a börgöndi nemzetközi repülőtér építését?

A Magyar Turisztikai Ügynökség a meghirdetett pályázatait nem függesztette fel, a fejlesztések a körülményekhez igazodva, jelenleg ütemezetten zajlanak.

Mit tanácsol azoknak a turizmusban és vendéglátásban dolgozó embereknek, akik egyik pillanatról a másikra elvesztették a munkájukat?

Az Ügynökség felháborító magatartásnak tartja, hogy sok munkáltató nem várta meg a kormány intézkedéseit, és utcára tette a munkavállalók jelentős részét. Ennek ellenére bízunk abban, hogy a munkáltatók többsége megtalálja majd a közös nevezőt a munkavállalókkal. Az elbocsátott munkavállalók a kormány segítségére számíthatnak.

Sok magyar honfitársunk dolgozik az ágazatban külföldön. Ön szerint ezek után visszamennek vagy a hazai ágazatban helyezkednek el újra? Megoldódhat így a munkaerőhiány, amelyről a vendéglátósok évek óta panaszkodnak?

A legjobb lenne itthon tartani őket. Bárcsak itt tartanánk!

Vezető kép: MTI Fotó Kallos Bea