Megszüntették a pécsi hajléktalannal szemben indított szabálysértési eljárást, számolt be róla a Szabad Pécs a Facebook-oldalán. Az indok, hogy a döntéshozó bírósági titkár szerint nem történt szabálysértés, és mivel a rendőrség nem fellebbezett a döntés ellen, az idős férfi szabadon távozhatott – írta meg az Index.
Dr. Sugár Katalin bírósági titkár a Szabad Pécs szerint azzal indokolta a döntést, hogy bár érthető a jogalkotó célja, de szerinte csak Budapesten tarthatatlan a helyzet, és
még kiforratlan a jogszabály alkalmazása, például az, hogy a rendőrség hogyan rögzíti az első három felszólítást, amely után a negyedik alkalommal el lehetett indítani az eljárást.
A Szabad Pécs azt írja, hogy a felmentett hajléktalan Belgiumban született. A rendőrségen nem tett vallomást, a bíróságon azonban igen. Azt mondta,
tudott az új szabályozásról, de a hajléktalanellátást nem szokta igénybe venni, mert szerinte nem jó a rendszer.
Azért az Uránvárosban él most, mert sokakat ismer, ötven évig élt ott korábban. Enyhe időben egy, a városon belüli kis erdőben, télen egy barátja picike faházában alszik. Augusztusban volt egy éve, hogy az utcán él, előtte a pécsi Hősök terén lakott. Elvált, egy felnőtt gyermeke van.
A pécsi férfi volt a negyedik olyan ember, akit az új hajléktalanrendelet alapján állított elő a rendőrség. Eddig Gödöllőn, Budapesten és Pécsen jártak el a rendőrök az új jogszabály alapján, amely megtiltja az utcán az életvitelszerű lakhatást.
A gödöllői és a budapesti ügyekben a bíróság elmarasztalta az előállítottakat, Budapesten ezen felül több tucat esetben figyelmeztették a rendőrök a hajléktalanokat, hogy hagyjanak fel az életvitelszerű utcán tartózkodásukkal. Érdekesség, hogy míg a fővárosban a tárgyalásra nem engedték be az érintettet, hanem tévén keresztül kapcsolták, itt a hajléktalan a bírósági titkárral szemben ülhetett.
Ugyanez történt Kaposváron is, hiszen a Kaposvári Járásbíróság egy 54 éves hajléktalan ügyében felfüggesztette az eljárást, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll-eljárását.
A bíróság arra hivatkozott, hogy az október 15-től élő új “hajléktalantörvény”, ami technikailag a szabálysértési törvény módosítása, a “jelen ügyben alkalmazandó szabályai az Alaptörvénybe ütköznek”.
A bíróság szerint a jogszabály ellentétes
- az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettségét kinyilvánító részével,
- az Alaptörvényben foglalt jogállamiság követelményével,
- az alapvető jogok korlátozására vonatkozó tilalommal,
- a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó rendelkezésével,
- a diszkrimináció tilalma követelményével,
- a tisztességes tárgyalás követelményével
- a jogorvoslathoz való jog követelményével.
A közlemény szerint a bíróság a fentiekre figyelemmel a szabálysértési eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróságnál egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Szabálysértési törvény hajléktalanokról szóló rendelkezésének Alaptörvénybe ütközését, azt visszamenőleges hatállyal semmisítse meg és rendelje el a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
A parlament a nyáron módosította az alaptörvényt, megtiltva az életvitelszerű tartózkodást közterületen, miután az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a hajléktalanellenes jogszabályokat. A hajléktalanság alkotmányos tilalma azonban nem jelenti azt, hogy a szabálysértési törvény a kaposvári bíróság által kifogásolt új szabályai ne lehetnének alkotmányellenesek.
Forrás: Index; Fotó: Facebook
vektortér
2018-10-27 at 10:49
Ha az abortusz bármilyen formája nem alkotmányellenes (élet védelme a fogantatástól), akkor semmi sem az. A jogászkodás csak hazugság, annak elhazudása, hogy minden “igazság” értékrend függő. Jellemtelen, érték nélküli senkiknek ad hivatkozási alapot arra, hogy ítélkezzenek mások fölött.
ómió
2018-10-27 at 10:49
“Döcög a történet”! Gyanús, “finomítani” kell!
Ragnar
2018-10-27 at 09:29
Hajléktalan úr túl liberális. Idézzünk: “tudott az új szabályozásról, de a hajléktalanellátást nem szokta igénybe venni, mert szerinte nem jó a rendszer.”
Nekem se tetszett anno, hogy iskolába kell járni, sőt az se, hogy dolgozni kell és nem tehettem meg, hogy állandóan horgászni járok. Nekem se tetszik mégis alkalmazkodom a közösségi normákhoz. Vannak nagyon nehéz élethelyzetek, melyekbe közölük sokan önhibájukon kívül kerültek. Azonban az életmód váltás elinditásához, bizony szigor kell. Az okos bíró Úrak és Hölgyek, akik zárt világukban éldegélnek millió közeli fizetésükkel szociális érzékenységről papolnak. Pont Ők lökik vissza döntéseikkel ezeket az embereket az utcára. Budapest is gyönyörű képeken csak kapualjba meg aluljáróba ne menjen az ember mert a húgyszag egyből leveri. Igaz a szag az nem jön át a képeken.
pufff
2018-10-26 at 22:56
Itt a kádári diktatura pénzelhető csicska birái itélkeztek ,itt aztán a balliberális bűnpártoló diktatura él és virágzik.
khm
2018-10-26 at 17:39
kismoszkvában a bíró kritizálhatja a törvényt?
Véletlenül nem az a dolga,hogy alkalmazza? Valahogy nem értem,mit is szeretnének,illetve értem,csak nem tűrne nyomdafestéket a mondanivalóm,ezekről a velejéig független törvénytiprókról.
Károly
2018-10-26 at 16:51
Bitosan a bírák hívták meg, arra tekintettel, hogy kormányunk milyen embertelen a hajléktalanokkal, bezzeg nyugaton.
Az itéletek bizonyítják, hogy egyes bírákat, csak a jogdogmatikai kérdések érdeklik. A tények, maga az EMBER, a SORSA nem fontos.
csepeli
2018-10-26 at 16:44
Ebben ismét a bírói “kifogás-keresést”, és nem a törvény alkalmazását vélem felfedezni,/bár nem szakmám, csak a jogérzékem szerint…, ami lehet hibás is./ Hogyan került a bíróságra? V: bizonyára közterületen élt. Itt azonban a lényeges kérdés: mióta véleményezhet ítéletében a bírósági titkár egy törvényt? Talán ezen a fronton is rendet kéne vágni. /Ha közter.-en él valaki, közegészségügyi kockázatot jelent még a Szabad Pécs olvasói számára is, és megnyugtatóbb, ha napi gondoskodásban részesül – ingyen./
Logikus
2018-10-26 at 16:08
Ha Belgiumban született, miért jött Magyarországra…?