Még ebben a kormányzati ciklusban jónak látnák a döntéshozók a bolognai rendszer felülvizsgálatát, miután a felsőoktatás az EMMI-től a Palkovics László vezette innovációs tárcához került – írta kormányzati forrásokra hivatkozva az atv.hu. A szisztéma számos területen korrekcióra szorul, az alapképzés számos tudományterületen nem elégséges, ami összességében a magyar felsőoktatás színvonalának, versenyképességének a rovására mehet.
Cáfolta a Palkovics László vezette ITM azt a hétfőn megjelent hírt, hogy úgynevezett szuperegyetemmé olvasztaná össze a kormányzat az ELTE-t, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) és a Semmelweis Egyetemet. A kormány felsőoktatást érintő tervei megtalálhatók a kormányzati honlapon elérhető felsőoktatási stratégiában, amelyben egyetemi összevonások, intézményi bezárások nem szerepelnek. A kormány célja változatlanul a magyar gazdaság versenyképességének növelése, amelynek egyik eszköze a felsőoktatás teljesítményének erősítése. Ezt segítheti elő a magyar felsőoktatás bekapcsolódása az európai kutatási és innovációs térbe, amelyhez elengedhetetlen az együttműködés a hazai és nemzetközi egyetemek között. Jelenleg ennek kidolgozása van folyamatban – írta közleményében a tárca. Borhy László akadémikus, az ELTE rektora júliusban adott interjút a Magyar Hírlapnak, amelyben arról beszélt, hogy nemzetközi tendencia a tudásértékek összevonása, amire számos példa van.
Felülvizsgálatra szorul a képzési rendszer
Kormányzati források a múlt héten az atv.hu-nak is beszéltek a kérdésről; az akkor vázoltak arról szóltak, hogy egy nagy ernyőszervezet jön létre, a University of Budapest, amely alá kerülne a Corvinus, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Semmelweis Egyetem, az ELTE-ről ugyanakkor nem volt szó. Viszont a SZTAKI-t és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetet bevonnák a társulásba – írta meg nem nevezett forrásaira hivatkozva a portál. Az említett elképzelés révén a nemzetközi egyetemi rangsorokban a társulás meredeken felfelé ívelő, jobb értékelést kaphat, mint most külön-külön az egyetemek. Az atv.hu kormányzati forrása azt is elmondta: még ebben a ciklusban jónak látnák a bolognai rendszer felülvizsgálatát. Azzal, hogy Palkovics Lászlóhoz került a felsőoktatás területe, kinyílik ez a lehetőség is. A bolognai rendszert Magyar Bálint minisztersége alatt, 2005-től fokozatosan vezették be a felsőoktatásban: az addigi osztatlan négy éves főiskolai és öt éves egyetemi szisztéma helyett három egymásra épülő diplomával alap, illetve mesterképzésben lehet részt venni, valamint doktori fokozatot lehet szerezni. A rendszer alapja egy angolszász típusú BA-, illetve MA-képzés. Ezek most három-négy, vagy másfél-két, illetve három évet vesznek igénybe, az egyes szintek befejezése a megszerzendő kreditek számától függ, azonban hat szakon – orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész – jelenleg is indul osztatlan képzés. A 2016-os felsőoktatási stratégiában az szerepel: el kell ismerni, hogy a gazdaság és a társadalom által igényelt alapszintű tudás, készségek és képességek nem feltétlenül esnek egybe az alapképzés által nyújtottakkal. Ennek tartalma néha túl sok, néha viszont túl kevés, ezért felül kell vizsgálni a képzési struktúrát, és az elmúlt évtized tapasztalatainak fényében hozzá kell igazítani a valós igényekhez annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatás Közép-Európa legjobb felsőoktatásává váljon.
Elkezdődött már egyes területeken a visszarendeződés
Szintén elengedhetetlen, hogy a gazdaságpolitikában jól bevált, ágazati szemléletű megközelítést átültetéssék a felsőoktatásba is. A stratégiailag kiemelt képzési területek – orvos- és pedagógusképzés, műszaki, gazdasági és agrárterület – munkaerő-piaci és innovációs igényeire alapozva és azokra reagálva szükséges az átstrukturálást lebonyolítani. Ez annál is inkább fontos, mert az állami források jelentős részét arra a néhány területre célszerű fókuszálni, amelyek már bizonyítottak a nemzetközi megmérettetésben, és a felsőoktatás teljesítményének döntő százalékát biztosítják – tartalmazza a stratégia. Mára bizonyos folyamatok a visszarendeződés irányába hatnak: a korábban alap- és mesterképzésre tagolt tanári képzés a 2013/14-es tanévtől például újra osztatlanul működik, a hároméves alapképzés elvégzése a pedagógusi állások betöltéséhez nem igazán volt elegendő. A felülvizsgálatnál szükség lehet a munkáltatók igényeinek és a felsőoktatásban szerezhető képesítéseknek az összehangolására. Az atv.hu forrása jónak látna például egy négy, illetve négy plusz egy éves alapképzést, egy-kettő, illetve másfél éves mesterképzéssel, két-két éves doktorival, míg az orvosin a hat éves alapképzést követné egy négy éves rezidensi és két éves doktori szint. A rendszer hordoz ellentmondásokat; szakértőknek már korábban az volt a véleménye, hogy a BA-alapképzéseknél a korábbi főiskolai, egyetemi képzés első éveit kényszerűen össze kell olvasztani, egyebek mellett azért, mert az első három év a tudományterületeken nem biztosíthatta a megfelelő alapozást.
Forrás: atv.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Bakonyi Gábor.
2019-09-03 at 20:23
Az oktatás színvonalának növelésének alapfeltétele az EU-ból való kilépés, és a bolognai-rendszer megszűntetése lenne. Ha ezek megtörténtek, akkor már lehetne további lépéseket tenni…
Nahát
2019-09-03 at 19:27
A bolognai rendszert nem véletlenül az SZDSZ vezette be. Magyar Bálint és bandája nem szokott meggondolás nélkül változtatni. A bolognai rendszer kiválóan alkalmas a képzés színvonalának és a diplomások tudásának csökkentésére, a diplomás emberek családalapítási terveinek megtorpedózására. Mire valaki kikerül az egyetemről, és leteszi a szakvizsgáit is (amennyiben olyan szakmát választott), valamint elhelyezkedett valahol, és lehúzta a legalább két évét, hogy az önéletrajzában meglegyen a minimálisan szükséges szakmai tapasztalata állásváltoztatáshoz, addigra már a hamut is mamunak mondja, magyarán jól benne van a harmincas éveiben, jogászok, orvosok esetében közelít a 40-hez. Akkor kérdem én, mekkora esélye van egy nőnek, hogy gyorsan családot alapítson, és még a gyermekvállalási időkereten belül gyermekeket szüljön? Csekély. Ezért a magyar értelmiségi örül, ha egy gyereke van. Soknak nincs egy sem. A másik probléma az ön- és családi ellenőrzés ellehetetlenítése: azelőtt az egyetemeken is osztályzatokat adtak. 1-től 5-ig. Ez teljesen világos volt. Most a porhintés: ennyi meg annyi kreditpontot csinálj egy félévben, de ha nem jön össze, nem baj, mert majd mész keresztfélévre, meg halasztod a tárgyat. Igaz, hogy a tárgyhalasztás miatt a tanuló egy csomó arra épülő tárgyat már nem vehet fel a következő szemeszterben, de ez kit izgat? A tanulók ráadásul minden félévben új, idegen társak közt találják magukat, az egymást segítés ellehetetlenül, egymás számára idegenek bolyonganak az egyetemeken. Több egyetemen ráadásul írott tananyag sincs (BME informatika), az előadásokon egyszeri hallás után kellene mindent megtanulni, az előadások anyagát szigorúan tilos (!!!) felvenni. Ha valaki pl. az informatikán vagy az építészkaron egy előadás során nem ért meg valamit, elmarad, a többi magyarázat már értelmezhetetlen számára. A sok halasztás, a vizsgák során az osztályozás hiánya, a követhetetlen tananyag miatt a mai egyetemisták 8-9 évig járnak egyetemre, és teljesen leamortizálódva kerülnek ki a munka világába. PALKOVICS LÁSZLÓ MINISZTER ÚR REMÉLHETŐLEG RADIKÁLISAN VÁLTOZTATNI FOG, MERT ELÉG VOLT EBBŐL AZ SZDSZ-ES ÓCSKA BOLOGNAI RENDSZERBŐL!
zolatiguszti
2019-09-03 at 15:07
Iskolai és módszerváltáson túlig nyúló élményeim hatásra a következő megállapításokat tenném:
1 Az elmúlt 9 év messze nem reprezentálta a hazai munkaerő piaci sajátosságokat amúgy a világban.Az esetek zömében sikerül a munkaerőt úgy megversenyezteti a munkahelyért és a globalizált világban ez a munkahely olyannyira nem biztos, hogy kijelenthető az elhúzódó képzések maguk ellen a változó munkaerő piaci hatások erősítői nem csillapítói.
2 1 es pontból is adódóan nem értem a munkaválallásai korú fiatalok és levelező szakra járó felnőttek miért kell elhúzódó képzésekkel magasabb kockázatot vállalni, hogy a tudására már nem lesz vagy nem olyan áron lesz szükség a piacon mire végez? A gazdaságnak nem az lenne az érdeke hogy mihamarabb kapjon tapasztalt munkaerőt? Mikor tanulnak be ha iskolába járnak évekig?
Így aztán a legfontosabbnak tartott tartalmi reform mellett a második legfontosabbnak az időbeli reformot tartom. 4-7 évek képzésben? Ez egy vicc?
Hát ennyi idő alatt ma egy ország egy virágzó gazdaságból csődbe tud jutni!
Nem létező munkahelyekre meg nincs jó képzés!
Az összes hülye tanulmányi szünetet a főiskolákkal kezdve a teljes felsőoktatásban eltörölni! Folyamatos képzés!Minél hamarabb a piacra kipörgetni a tanulót!
Az iskoláknak a diákok érdekét kell elsősorban támogatni nem a tanárokét.
Ha veszek egy 5 éves képzést minden 2 félévben van 3 hónap szünidő, ami összesen 12 hónap szünet hiszen a végzősök már nem kapnak szünetet.
Emberek, egy teljes évet veszteni? Miközben meg pénzt kellene keresni, pörgetni a gazdaságot és gyakorlatot szerezni? Hát már így is a diákok nagy része dolgozik a szünetben. Nem az lenne célszerűbb minél hamarabb munkaképes állapotba kerüljenek?
Királytigris
2019-09-03 at 13:44
A bolognai rendszert azonnal megszüntetni!!!!
András
2019-09-03 at 13:03
Bolognai max spagettiben tudom elképzelni,…
A müködés akkor lehet jó ha a tanárok motiváltak, amihez elengedhetetlen a teljesítménymérés!!!
Egyébként a tandíj kérdésében pedig a szociális szempontokat mindenképp figuelembe kell venni!!!
Hesslerezredes
2019-09-03 at 12:33
Szerintem meg kell nézni, hogy milyen szakmák azok, amikre elengedhetetlen szükség van és melyek azok, amiket rá kell bízni a népre, hogy döntse el, megéri-e elvégezni? Orvosi, mérnöki = reál-szakmákra múlhatatlan szükség van. Bölcsészre, jogászra, közgazdászra – sokkal kevésbé. Tanító kell, általános iskolai tanár talán még, középiskolai nem biztos – mivel a középiskolát teljesen fizetőssé kell tenni. Minden egyetemet fizetőssé kell tenni, de a reáltudományok végzéséhez állami hitelt kell adni, a nem reál (irreál…) tudományokat (?) – bölcsész, művészeti, jogász, közgazdász, büfédiplomákat adókat – teljesen önköltségessé tenni, szerezzen rá onnan pénzt, ahonnan tud, aki ilyet akar végezni. A nyelvvizsga követelményt eltörölni: aki nem éri fel ésszel, hogy a lingva franca-t (angol) mindenképpen tudni kell, az ne tanulja, legfeljebb esélye nem lesz multinál, vagy külföldön dolgozni. De az államigazgatásba csak olyat szabad felvenni, akit ott letesztelnek, hogy tényleg tud-e angolul? Mindjárt lesz értéke a papírnak, ha megvolt az ár, amit meg kellett érte fizetni.
zolatiguszti
2019-09-03 at 14:49
Majdnem egyet értek a nyelvvizsgás résszel de miután épp Közigazgatásban dolgoztam főiskolai diplomával szeretnék reflektálni erre egy másik nézőponttal.
Az állam és közigazgatásban folyó eljárásokat eljárási törvények határozzák meg.
Van egy általános ami általában érvényes mindenütt, ahol nincsen speciális vagy a speciális külön nem rendelkezik róla hogy mit kell csinálni , nos akkor ezt kell elővenni. Ez a régi 1957 év IV-es ÁE az az Államigazgatási Eljárási törvény modernizált változata a 2004 éviCXL. KET az az Közigazgatási Törvény.
Hogy ne a levegőbe beszéljek citálok:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400140.TV×hift=20170101&txtreferer=A1100190.TV
Eljárás nyelvi részére vonatkozó részek:
1 állítása a törvénynek:
9§
(3) * A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott nemzetiség nyelvét. A nemzetiség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le kell fordítani.”
“4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga.”
“10. § (1) * Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz, a hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Törvény az e bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazását az itt nem szabályozott esetekben is kötelezővé teheti.
(2) * A 9. § (3) bekezdésében meghatározott ügyfél kivételével a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél – a fordítási és tolmácsolási költség viselése mellett – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.
(3) *
11. § (1) * Ha a közigazgatási hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni.
(2) A 9. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 10. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségeit az eljáró közigazgatási hatóság viseli.
(3) Jogszabály eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg a hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány kiállítására és a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés módjára.”
“29§.
(11) * A hatóság külön kérelem nélkül is az ügyfél anyanyelvére lefordított értesítést küld az eljárás megindításáról annak a magyar nyelvet nem beszélő ügyfélnek, akivel szemben az eljárást folytatja. Az értesítés az (5) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a nyelvhasználati és az ezzel járó költségviselési szabályokról szóló tájékoztatást.”
Eddig tehát valóban úgy néz ki az új eljárási törvény minden esetben támogatja az idegennyelv használatot az eljárásokban.Mindegy hogy külföldi, vagy nemzetiségi kisebbség tagja, még az értesítést is le kell fordítani, költségeit az állam állja etc…Van azért itt egy érdekes rész is ami kicsit kilóg:
“11. § (1) * Ha a közigazgatási hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni.
”
Hohó! Szóval tartalmi kérdésekben mégis Magyar nyelvi primátus van!
De miért? Hiszen Magyar Bálint kiverte a közigazgatási diplomához is a nyelvvizsgát. Tele a közig idegennyelven beszélő munkatársakkal nem?
Hát nem, de miért?
Hát pl ezért:
“52. §
(2) A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat – hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik – a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
(3) * A nem magyar nyelven kiállított irat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el, de az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Ilyen esetben az ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattételének jogkövetkezményéről.”
Puff neki külföldi iratot hiteles Magyar fordítással fogadjuk csak el bizonyító erejűnek! (Ahogy minden más ország is a saját nyelvén)
Aztán nézzük meg az alapoktól!:
“Nyelvhasználat
9. § (1) * Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez azonban nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása, valamint nemzetközi jogsegély során más nyelv használatának.”
– Nem akadálya persze, de ahol Magyarul lehet minek idegen nyelven? Akkor miért használnák?
“Tolmács
60. § (1) * Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Ha az ügyintéző beszéli az idegen nyelvet, a többi ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. Ennek tényét a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.”
“(3) A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések.”
-Tehát a tolmács csak akkor hagyható ki az eljárásban ha MINDENKI érti amiről idegenül megy a szó!
– Joghatás kiváltásához szükséges tolmácsoláshoz meg ugye senki se fogja a 3 mosogatással megszerezett nyelvtudású Marikát berángatni egy eljárásba tolmácsolni. Nyilván valóan a laikus tolmácsok alkalmazása inkább a helyszíni szemlékre és hasonló tárgyaláson kívüli esetekre korlátozódik.
Na most, ha az eljárás nyelve alapesetben Magyar, de ha nem az idegennyelve tett vallomást és minden mást úgy is le kell fordítani Magyarra, és ha vitás a tartalom akkor a Magyar nyelvű a valós az idegennylvűvel szemben. Ráadásul joghatás kiváltásához senki se hülye nem valódi jegyzékben szereplő tolmácsot hívni, kijelenthető hogy a Magyar közigazgatás kb 80 000 főnyi munkavállalójának idegen nyelvekkel tőrténő kínzatása teljesen felesleges.
Mert: úgy is minden Magyarra lesz fordítva hitelesítve, meg tolmás lesz hívva.
Az eljárásban ügyintézővel idegen nyelven trafikálás max az olyan eljárásokban vehető komolyan amit ma lassan már ügyintéző nélkül netről is el lehet intézni.Vagy a különböző, lakcím, jogosítvány hasonló iratok kiadása, ahol elkerülhető az eljárásban tárgyalás és a kommunikáció max adategyeztetésre vonatkozik szinte.
Ehhez kapcsolódik a másik problémám:
1 Minek a nyelvvizsga amikor a piac nyelvtudást kér? Ahol kell idegen nyelven interjúztatnak vagy kérik a CV-t de már a hirdetés is sokszor úgy megy ki.
2 Szakemberek esetében sokkal okosabb lenne egy nagyakapacitású fordító szolgálat ami fordítóknak , tolmácsoknak rendszeres és nagy mennyiségű munkát adna. A lefordított filmek, iratok, könyvek, média termékek sokkal több hasznot hoznának így a társadalom egészének mert a nyelvet nehezen tanulók is használhatnák az idegen nyelvű szakirodalmat.
Ehelyett azt hazudjuk hogy e legjobb embereink mennek el külföldre pl.Fenét! Az idegennyelven beszélni tudók közül a legjobbak mennek el, ami igen sok esetben nem egyezik a szakmailag legjobbak halmazával.
A nyelvtanulás segíti a Magyar munkaerő elszipkázását nyugatra itt hagyva a képzési költségüket,ráadásul jelentősen drágítja is a munkaerőt hiszen ő a képzése költségeit is ki akarja termelni ha van esze.
Kérdem én, ebben nagy műveltségi vetélkedőben a GB-ben dolgozó vagy USA munkások hány nyelven is kommunikálnak zömmel? Ja hogy az világ nyelv, értem….Ők spórolnak mi költünk.Tiszta nyereség nem?
Tárgyalások esetében szakértők szerint aki nem anyanyelvű az mindíg hátrányban van az anyanyelvűvel szemben. Kérdem én bármilyen szintű, és rangú tárgyaló küldöttségünknek ugyan miért lenne érdeke nyelvi alárendelt szereppel tárgyalási előnyt adni a másik félnek? Csak említeném az angolul kiválóan tudó Hermann Göring esetét a nürnbergi perben az USA ügyésszel. Göring tolmácsot kért németre, miközben jól beszélt angolul .Nála volt a tárgyalási előny.
Egyesek szerint az ügyész 3 napig egész jól védekezett a vádlottal szemben.
Minek hozzuk magunkat alárendelt szerepbe? Mit nyerünk ezzel?
Látható a Magyarok sokkal nehezebben tanulnak idegen nyelveket mint más népek.
De az is látható, hogy az elmúlt 30 évben arányaiban sokkal kevesebb munkaerőt vesztett az ország költözéssel és agyleszívással mint pl Lengyelország vagy románia. Mégse akarjuk felfogni a jelen demográfiai helyzetben a saját anyanyelvünk megtartó erejét!De a védelmét se! Mert miközben mindenki hülyének néz minket a gyenge nyelvtudás miatt, mikroszkóppal kell keresni a külföldről jöttek között az anyanyelvi szintet megütő Magyarul tudókat! Érdekes mód még a kinn született magyarok is erős akcentussal tudnak csak sőt az évtizedeket kinnt élők nyelvén is megérzik hogy kopik az anyanyelv. Az senkinek se jut eszébe hogy vaszeg a külföldinek ugyanolyan nehéz Magyarul beszélni jól mint nekünk külföldiül.De ezt se használjuk ki előnynek, inkább ostorozzuk magunkat.
A nyelvtanulás ugyanolyan készség mint bármi más. Azon nem örjöng senki hogy nem bír lefutni 100 métert 10 sec alatt, de azon igen miért nem kétnyelvű az ország? Vagy 3 vagy akárhány?
A helyett hogy az általános iskolában a jó nyelvérzékűeket kiszúrva mér eleve a nyelvtanulás felé terelnénk őket míg a többieket meg hagynánk a fenébe mással foglalkozni, mindenkit erőltetünk ugyanarra rá.A nyelv tanítás óradíja kb a Matek-fizika oktatási díjakat éri el és csak töredék jut túl a nyelvvizsgás szinten.Költsük a drága pénzt azokra akiknél a legjobban hasznosul, a többieknél meg arra mire ők jók!
Nyugaton már kezdenek a homlokra csapkodni. Évtizedekig ment a labancoknál pl hogy csak németül így úgy.Erre tavaly azt olvasom a hivatalokba skype kapcsolton bedolgozó tolmácsokat alkalmaznak.Mert ugye van az a pont amikor rá kell jönni arra amit fent mondtam.Nem a legjobbak mentek el hanem a nyelvet beszélők közül a legjobbak minimális kivétellel. De az ember fontosabb mint a kényelem a saját nyelv mellett.Érdemes lenne errefelé is ébredni.Fordítsanak a tolmácsok arra vannak! A villanyszerelők meg szereljenek!
Piri
2019-09-03 at 12:00
Jártam egyetemre még az ötéves képzésben , az volt az utolsó előtti évfolyam, ha jól emlékszem, és utána jártam a bolognai-ba is, ég és föld a különbség! A bolognai a régi ötéveshez képest lepkefing! Bölcsészkaron legalábbis. És ebből kifolyólag a Phd-s képzés sem olyan színvonalú, mint korábban. Ideje felülvizsgálni!
Mátyás
2019-09-03 at 11:49
Nem értek az oktatáshoz, és nem vagyok pedagógus sem, de az oktatási szinvonal javításához szükség lenne még egy jelentős pedagógus béremelésre. Jelenleg egy mester tanár több diplomával és nyelvizsgával kb. annyit keres (vagy alig keres többet), mint egy bolti pénztáros, akinek max érettségije van. Ez így nem túl motiváló és nem csoda, ha a tanárok jórésze ellenzéki szimpatizáns.
zolatiguszti
2019-09-03 at 12:56
Ezzel sokan és sokszor érvelnek, de én egy másik terülteről hoznék ellenpéldát.
Az orvosoknak mér emeltek és még van ígéret számukra.
Ezzel szemben a részben Bp-en részben vidéken élő 3 fős családom nyüzsög az orvosi műhíbáktól, mind sebészet, mind utológia, mind oknológia szekatrületen.
És tenném hozzá a rendes havi már valamennyit emelt lóvéjukon felül zsebbe is oda lett nyomva a lé! Vidéken mindíg magam egyik eseteben igen legutóbbi operációnál nem. Eredmény ugyanaz.Ha a hálapénz felszámolódik nos annak nem korményzati vagy orvosi morális beavatkozás lesz az oka, hanem ez. A fiatalabbak egyezerűen rájönnek hogy ma már semmit se kapnak az extra lóvéért max magukat nyugtatfatják, ill ott van a magánrendelés ahol viszont azok az orovosok akik a hálapénz rendszer rendes beárazása hiányában túl vannak fizetve a magánredeléseiken simán egymás árait szorítják le.És ugye ott már ők viszik egy személyben a balhét is. Jobb ellátás olcsóbban, többször futottam bele ebbe maga mis magánredneléseken.
Ehhez képest a plusz lóvé nem volt elég idén arra hogy 3 műtétből 2X minden családtag jelzése ellenére egy 5 évvel ugyanennél az orvosnál végzett műtét tapasztalataira hivatkozva ne gázzal altassák egyik szülőmet! Külön szóltunk többször, 5 évvel ezelőtt is rosszul lett, mégis egymás után kétszer is megint kikészítették! Altatás előtt a belgyőgyász olyan gyógyszerezést javasolt ami ugyannak a kórháznak a kardiológusa által kb 5 éve előírt és eddig jól működő hatásos gyógyszererezését ütötte! Miután az új gyógyszer mellékhatása negatív lett erősen, nem a hüly gyóygszerezés szűnt meg, hanem rákezelték a tüneket is, miközben meg kiszárítotték a beteget megint 2C egymásután!Nem tudott inni intravénás vizet mag basztak adni neki.14 kilót fogyott szerencsétlen szülőm.
És 100 ezerk mentek zsebbe!
Akkor az odafigyelésen, a törődésen, szakmai munkán segít a pénz?
Mert ha tényleg ezen műlik ma az egészség -mármint a fizetésen- az eléggé siralmas morális álláspontot jelez akkor a mai orvostérsadalomra nézve, miközben a legmagasabban képzett diplomásaikról beszélünk.
lehet adoptálni a példát tanárokra is!Vajon jobb lesz a tanítás minősége ha mondjuk ugyanazok az agymosó iskoléban poltizáló tanárok holnaptól havi nettő 1 milliót kapnak?
A körülmények a szervezés a technika fejlesztése sztem lehet ilyen egyesen direkt miőség hatás javítású a beletett pénzzel, nár azért ott van pl Kuba egészügyes is ami híres és nem hírhedt, de a személyi fizetés mártéle max a munakerő elvándorlást képes megfogni, meg alapot termet a korrupció elleni harchoz.Maga a minőség ettől nem fog javulni mert az a személyiségéből adódik a munkavállalónak.
Királytigris
2019-09-03 at 13:43
Akkor Gyurcsány idején FIDESZ szimpatizánsok voltak?
Egyébként meg:
-Tud úszni?
-Nem.
_És ha fizetek?