A magyarok még mindig félnek a történelmi valósággal való szembenézéstől. Koltay Gábor filmrendező, az István, a király, a Honfoglalás, a Velünk élő Trianon és számos értékes történelmi film alkotója a november 29-ei Boomerlázadásban kifejtette: még mindig akadályozzák a birodalmak – előbb a Szovjetunió, most Brüsszel, az USA –, hogy egy szuverén nemzet önazonosság-tudata megerősödjön, megismerje múltját. Holott a nemzeti büszkeség akkor erősödhet meg, ha múltunk dicső, de akár tragikus napjait is művészi úton feldolgozzuk. A lengyelek hasonló cipőben járnak, és nemcsak gazdasági, de a kulturális és politikai életben is vívjuk szabadságharcunkat. A film ezeknek a gondoknak feltárásában sokat jelenthet. Az elmúlt 12 év alatt sok minden változott a magyar kulturális életben, egyre szabadabban lehet hozzányúlni történelmünk tiltott vagy elhallgatott korszakaihoz, amelyek meghatározták életünket.
Az első decemberi Boomerlázadást Stefka István azzal kezdte, hogy felidézte: a filmrendező Koltay Gábor és ő is éltek néhány évtizedet a Kádár-korszakban, ami egy igazi kriminek számított.
Alkotók, költők, írók, filmrendezők megpróbálták visszaadni mindazt, ami akkor történt, több-kevesebb sikerrel, mert igazán nem lehetett mindent elmondani
– állította a Pesti TV programigazgató-helyettese. Majd azzal a kérdéssel fordult a műsor vendégéhez, hogy Koltay Gábor – aki számos nagy film rendezője – miért nincsen számon tartva a legnagyobb magyar filmrendezők között, és a mai magyar baloldal miért támadja az ő nevét. Koltay erre azt válaszolta:
ezzel én már nagyon hamar találkoztam és meg kellett vele barátkoznom. Nem volt könnyű az elején.
Az 1980-ban megjelenő első magyar koncertfilm készítője ezután elmesélte, hogy szerinte ez miért alakult így. Majd az 1983-as István, a király című rockopera létrejöttéről, finanszírozásáról is megosztott velünk információkat, valamint a filmalkotók 30–40 évvel ezelőtti helyzetét is ismertette, és természetesen a történelmi korszakokat feldolgozni kívánó filmes szakemberek akkori lehetőségeiről is beszélt.
Koltay Gábor a műsor első felében emellett felidézte a számára legfontosabb filmeket és a karrierjét meghatározó dokumentumfilmeket. Így szó esett a Honfoglalás (1996), a Velünk élő Trianon (2004), a Horthy, a kormányzó (2007) és A fehér vértanú (2010) című alkotásokról is, ezek finanszírozásáról és elkészülési körülményeikről is.
A filmrendező szerint a történelmi műveket készítő rendezők, filmes emberek azért vannak nehezebb helyzetben, mivel a rendszerváltás előtt akadályozva voltak abban, hogy a magyar történelmet a maga valóságában jelenítsék meg a filmvásznon. Ezek a tematikák néha ma is megfigyelhetőek, például ha Kálomista Gábor Elk*rtuk című politikai krimijére gondolunk.
Ezek segítenek az embereknek megérteni a saját történelmi múltját. Ha annak vannak szép, dicső fejezetei, attól az ember vesz egy nagy levegőt, ki tudja magát húzni, az vérré válik benne. Attól van egy jogos nemzeti büszkesége, és akkor már rögtön baj van. Addig jó, ameddig tudatlanságban van egy tömeg, egy massza. Ezzel a masszával pedig bármit tudsz kezdeni
– fejtette ki gondolatmenetét Koltay Gábor. Ezután Stefka Istvánnal még számos történelmi eredetű film sorsát, volt és jelenlegi filmrendezők hozzáállását, politikai szerepvállalását is érintették. Elhangzott, hogy Magyarország elmúlt 30 éve a szabadság jegyében zajlik, cenzúra nélkül, mégis vannak olyan kezek, amelyek mindmáig akadályozzák az igazán nagy, történelmi korszakok bemutatását.
Trianon, a XX. század, az 1956-os történések, nincsenek meg ezek a filmvásznon. Időnként felbukkan egy-egy alkotás, de ezek nem igazán a lényeget fogják meg. Enélkül nagyon nehéz olyan nemzettudatról álmodozni, amelyről három évtizeddel ezelőtt beszélni sem lehetett
– véli a filmrendező. Ezt követően a filmes szakma jelenéről és jövőjéről is ejtettek néhány szót. Szakál Borostyán a műsor második felében azzal a kérdéssel fordult a Boomerlázadás vendégéhez, hogy vajon a filmes szakma ideológiai háttere okozza-e ma a gondokat. Mire Koltay Gábor kifejtette:
Persze, hogy az okozza. De nemcsak a filmes szakmában, hanem az egész magyar kulturális közéletben ez van. Hát az a vita, ami már hosszú évek óta zajlik, az sok mindent elárul. A moszkvai központú birodalom maradványainak érdeke pedig az, hogy a magyar ember ne ébredjen öntudatára. Ezt úgy lehet elérni, ha elveszem a történelmét.
A filmrendező itt még ugyanazt a mai napig létező és megfigyelhető – főleg Brüsszel és az USA tekintetében – célkitűzést említette: a történelem meghamisítását és a tények tudatos elhallgatását.
A december 6-ai Boomerlázadásban mindemellett Koltay Gábor megosztotta velünk, hogy milyen projekteken dolgozik jelenleg, és mi az a téma, ami nagyon foglalkoztatja őt és szívesen feldolgozná azt. De a mostani, nemzeti-keresztény kormányunk kulturális életre gyakorolt hatását is hosszasan elemezte a filmrendező a műsorban.
A Boomerlázadás hétfői, teljes adását ITT nézhetik meg.
Benedek Károly
2021-12-08 at 12:35
Gagyi rendező gagyi elméletei a magyarokról, miközben gőze nincs a magyar történelemről. A Foxi Maxin végzett Mari néni tanította neki hetediktől a történelmet?
Ugyanis az járta, hogy aki elvégezte a Foxi Maxi Főiskolát, mellé felvette a pedagógia tárgyat, az hetediktől középiskoláig történelmet taníthatott.
Forduljon már tudásért as Magyarság Kutató Intézet tudós kutatóihoz, ha meg akarja ismerni a magyar történelmet.
Érdekes, hogy az is “lehúzó középszernek” mindig volt állami támogatása.
“Nesztek, itt van, majd ő bemutatja nektek, hogy kik vagytok”.
Hát ez egy nagy Boomer-áng!
Gáspár Anette
2021-12-08 at 12:28
A magyarok még mindig félnek a történelmi valósággal való szembenézéstől.”
.
Azért ehhez a hazugsághoz vastag bőr kell és határtalan pofátlanság.
Mutasson egyetlen egy hiteles történelmi filmet, ami 1990 után készült!!!
Leginkább NEM KÉSZÜLT MAGYAR TÖRTÉNELMI FILM!
Egy sem!
Gáspár Anette
2021-12-08 at 12:17
Koltai egy középszerű filmes, aki 40 éve, lett légyen bárki hatalmon, mindig megkapta a támogatásokat. De olyan gányolásokat produkált, mint a Honfoglalás címet kapott western paródia. IS. Lenyúlta a témát és köznevetség tárgyává tette az egyik legfontosabb történelmi eseményünket.
László Gyula professzorral és a Püski házaspárral akarta magát hitelesíttetni.
A Püski házaspár az elővetítés után felháborodott és kilépett az ügyből. Akkoriban vásároltam náluk, ők mesélték, személyesen. És azt is ők mesélték, hogy László Gyula bácsi meg belepirosodott, hogy nem vették figyelembe a szakmai tanácsait a kosztümök tervezésénél, készítésénél, ezért az is hiteltelen.
Bukohill
2021-12-08 at 01:20
“A magyarok még mindig félnek a történelmi valósággal való szembenézéstől.”
Nem! A magyarok a siralmas gagyi szeméttől rettegnek, amit a “magyar” filmipar gányol.
Nem kell a példáért ámerikába zarándokolni, a lengyelek 1999-ben kihozták a Tűzzel-vassal-t, valahogy úgy kell történelmi filmet csinálni.
Ami nálunk az elmúlt harminc évben készült, az csak böfögés.
Ja igen, azóta a lengyelek összeütötték a Katyn-t, meg a Westerplattét is.
Abádszalók
2021-12-07 at 22:34
a filmekre a pénzosztás ma napig az országot gyalázó rendezők állnak az első sorokban – ők kapják a milliárdokat
Orientál
2021-12-07 at 16:13
Sajnos az utóbbi 10 évben meg előtte is sok olyan tehetségtelen balos liberális kádárista film és gárdája kapott rengeteg állami támogatást amik még a kutyát sem érdekelték.
chatillon r
2021-12-07 at 15:34
Jó és nézhető történelmi filmek utoljára a Kádár rendszerben születtek. Nem Kádár miatt, hanem mert a színészekben rendezőkben maradt valami érték otthonról. És ez mindent elmond. Azóta a magyar film csak humortalan idétlenkedés, alacsony színvonal, rosszabb esetben nézhetetlen kacat. A jobboldalon erőltetett skanzen filmek, patyomkin falvak. Nincsenek tehetségek vagy egyszerűen elnyomják őket jó magyar módra?