A KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatása szerint 2060-ra a magyar népesség száma csaknem kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot.
A Budapesten bemutatott „Demográfiai Portré 2015” című kötet szerint a nyolcvanas évek eleje óta Magyarország népessége egyre kisebb, a 2011-es népszámlálás és 2014 között 100 ezer a veszteség. A létszámcsökkenés a születések alacsony és a halálozások magas számának együttes következménye.
A kutatás alapján az európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma évről évre nő, 2014 elején 330 ezer körüli volt, ami három és félszerese a 2001-es adatnak. A külföldön élő magyarok között magasabb a férfiak, valamint a fiatalok és a diplomások aránya. Az elvándorlás növekvő trendje és magas aránya a fiatal korcsoportokban Magyarországot is egyre inkább kivándorló országgá teszi.
A külhoni magyar közösségekkel kapcsolatban a kötetben megállapították: jelentősebb méretű, a 100 ezres lélekszámot meghaladó őshonos magyar közösségek élnek Romániában (Erdélyben), Szlovákiában (Felvidéken), Szerbiában (Vajdaságban) és Ukrajnában (Kárpátalján). E négy országban összesen 2,4 millió magyar nemzetiségű él, több mint felük Romániában.
Szlovákiában és Kárpátalján a magyar közösségek jellemzően Magyarország határa mentén, egy szűk sávban élnek, ahol a lakosság abszolút többségét alkotják. A két ország jelenlegi közigazgatási beosztása azonban elfedi ezen etnikai tömbök létét. Romániában és Szerbiában ugyanakkor a magyar közösségek nagy területeken élnek.
A szomszédos államokban élő magyarok létszáma és aránya az elmúlt két évtizedben csökkent, e folyamat okai azonban eltérőek az egyes országokban. Romániában a migrációs veszteségnek, Szerbiában a természetes fogyásnak, Szlovákiában pedig az asszimilációnak van kiemelkedő szerepe.
A kötet bemutatóján Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója elmondta: háromévenként a népesedési világnapra időzítve adják ki tanulmánykötetüket a népesség állapotáról.
A kutató arról is beszélt, hogy a házasságkötések száma 2010-ig folyamatosan csökkent, az utóbbi években viszont kismértékű növekedés figyelhető meg. Ma több gyermek születik házasságon kívül, mint házasságban – közölte.
Kovács Katalin, az intézet tudományos főmunkatársa előadásában kifejtette: a nyugdíjba vonulási életkor növekedik, és a nyugdíjak színvonalát tekintve a magyar nyugdíjrendszer Európában az egyik legbőkezűbb.
Forrás: MTI
khm
2015-07-11 at 18:11
Nagyjából négymillió egészen egyszerű ember tart felénk az egyszerűbb világból. Csak remélem,hogy egyetlen húgyagyú sem azokból akarná kipótolni a fogyást. Ha mégis,akkor akik a pártjukon vannak,azokat 2 siíta,2 szunnita családdal kell “megáldani”
Kaktusz
2015-07-11 at 16:13
Nem kellenek a bevándorlók, mert akkor az adófizetők, nemcsak a nyugdíjjasokat kell eltartsák, hanem őket is. Ezt másként kell megoldani Béla. Ne csak az orrodig láss….
Kaktusz
2015-07-10 at 20:42
Ez ellen csak mi tehetünk. Gyermekeket kell vállalni és családot kell alapítani. És nem a pénz után futni. Régen amikor nem volt semmijük az embereknek tudtak vállalni 5-8 gyereket is. Most amikor mindenük megvan, alig akarnak egy gyereket vállalni, jobb esetben kettőt.