Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára, valamint Adorján Richárd, költségvetésért felelős helyettes államtitkár beszélt a magyar gazdaság elmúlt évekbeli szerepléséről, a nemzetközi előrejelzések pontatlanságáról, valamint arról, hogy honnan indult a magyar költségvetés és államadósság 2010-ben és hova jutott 2018-ig.
Előrejelzések kontra valóság
Gion Gábor (kiemelt képünkön) elmondta: a közelmúltban két nemzetközi konferencián vett részt, ahol Magyarország kiemelt szereplője volt az összejöveteleknek; kíváncsiak voltak ránk, ami nyilvánvalóan a magyar gazdaság teljesítményének köszönhető. A legárulkodóbb tény, hogy a nemzetközi szervezetek és a piaci szereplők év közben emelték az előrejelzési számokat.
A jelenlegi adatok szerint várhatóan 2018-ban 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, amelyet egyik nemzetközi elemző sem talált el az év során
– mondta.
Megtudtuk, hogy a költségvetési hiány hozzávetőlegesen 2 százalék körüli lesz, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 71 százalékra csökkent, az infláció pedig 3 százalék alatt maradt. Nagyon fontos eredménynek tartja az államtitkár, hogy mind a négy mutató pozitív értéket mutat, mindenhol jó irányban mozdultak el a folyamatok, ezeket a számokat pedig igen nehéz tartani, mivel a tendenciák nem párhuzamosan mozognak.
Ekkora mértékű gazdasági növekedés csökkenő államadóssággal, fegyelmezett költségvetés mellett korlátozott inflációval együtt rendkívül ritka együttállás
– szögezte le az államtitkár. A gyakorlat sokkal inkább az, hogy egymás rovására lehet csupán az említett folyamatokat erősíteni vagy gyengíteni. Gion Gábor hozzátette: az eredmény abban a tekintetben is egyedülálló, hogy nemcsak 2018-ra, hanem a korábbi évekre is igaz.
További növekedés és a munkaerőhiány kezelése
Az államtitkár szerint az idei évre 3,9 százalékos növekedést tervez a Pénzügyminisztérium, 2020-ra 4 százalékot, míg az államadósság idén 70 százalék alá, 2022 végére pedig 60 százalékra csökkenhet. Gion Gábor arra is emlékeztetett, hogy 2011-ben 81 százalékon állt az államadósság. A 10 százalékpontnyi csökkenés jelentős sikernek tekinthető, különös tekintettel arra, hogy ugyanebben az időszakban az EU-tagországoknak átlagosan csupán 1,6 százalékponttal lett kevesebb az adósságuk. Az EU átlaga így most valamivel 80 százalék alatt van, tehát magasabb az adósságuk, mint a miénk.
Gion Gábor szót ejtett a munkaerőhiány jelenlegi helyzetéről is: 2010-ben Magyarországon volt a harmadik legnagyobb munkanélküliség az Unióban, 2018 végére pedig a harmadik legalacsonyabb rátával rendelkezünk. A foglalkozási adatok tekintetében kicsit más a helyzet: 2010-ben az EU-n belül az arányokat tekintve nálunk dolgoztak a legkevesebben, jelenleg a középmezőnyben vagyunk, az aktivitási rátát tekintve pedig csak az alsó harmad tetején vagyunk. Mindez azt jelenti, hogy van még mobilizálható munkaerő hazánkban. Az államtitkár szerint
pozitív változásokat hozhat az is, hogy a magyar vállalkozások rá fognak kényszerülni arra, hogy a termelékenységet és a hatékonyságot növeljék a jövőben, amelynek része az automatizálás is. Utóbbi nagyon fontos szegmens, hiszen a külföldi befektetők sokszor az olcsó munkaerő miatt érkeztek, de ez a korszak hazánkban is véget ért.
Pontos költségvetési tervek
Adorján Richárd, költségvetésért felelős helyettes államtitkár felvázolta, hogy Magyarország tartotta az előzetesen tervezett és várt hiánycélt a pénzforgalmi hiányt illetően. Mindez azt eredményezi, hogy a 2,4 százalékos hiánycélhoz képest a tárca 2 százalék körüli hiányt vár, tehát 0,4 százalékponttal jobb az eredmény a tervezettnél, ami természetesen jó hír a költségvetés számára. A helyettes államtitkár kifejtette: 2012 óta átlagosan 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb a tényleges hiány a tervezett hiánycélnál, ami kiszámíthatóságot és stabilitást jelez.
Adorján szerint
a jó eredmények legnagyobb részben a vártnál is magasabb gazdasági növekedésnek, az ebből következő nagyobb adóbevételnek, a gazdaságfehérítő intézkedéseknek – mint például a tavaly júniusban bevezetett online számlázás – és a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetőek.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormány a saját hiánycélját az utóbbi években kivétel nélkül jól teljesítette, kis mértékben még jobb eredmények is születtek. Különböző előrejelzést végző cégek és intézetek némileg magasabb hiány-előrejelzést adtak meg a tavalyi és a korábbi évekre is, azonban a számok azt bizonyítják, hogy a kormány saját előrejelzései voltak mindig a legpontosabbak. Ebből az is egyenesen következik, hogy hiteles a költségvetési terv. Hosszú évek munkáját követően már a nemzetközi és hazai szervezetek is hasonlóan látják a magyar kilátásokat, mint a kormány.
Munkaerő-mobilizálás
Gion Gábor elmondta, hogy a mobilizálható munkaerő tekintetében milyen lépésekre lehet számítani, illetve milyen rétegekről lehet szó, és van-e bármilyen terv velük kapcsolatban. Az államtitkár szerint a legfontosabb kérdés az, hogy fel kell mérni, kikről is van szó, milyen rétegekről beszélhetünk. Fel kell térképezni a helyzetet, hiszen fiatalok, még aktivizálható nyugdíjasok is lehetnek köztük, ezt követően azonban nem a kormány, hanem a munkaerőpiac feladata, hogy megszólítsa őket. A kormány segíteni tud csupán, ösztönözni, platformot biztosítani ahhoz, hogy létrejöjjön egy párbeszéd.
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
Naprózsa
2019-01-19 at 09:04
Adnék pár tanácsot a kormánynak, ha további munkaerőket akar mobilizálni. Legalább próbaképpen be kellene vezetni, vagy legalább bedobni a köztudatba a 3 + 3 napos munkarendet. Vagyis egyik munkapadnál íróasztalnál 3 egymásutáni (hétfő, kedd, szerda) napon napi 13,5 órát dolgozik az egyik munkás vagy ügyintéző, a másik három napon pedig egy másik dolgozó (különösen a két és háromműszakos munkáknál). Ezáltal a dolgozó spórolna 2 napi munkába járást (és a közlekedés is) ami smink, felöltözés, utazással együtt napi 2-3 órát is nyerne, vagyis heti 4-6 órát kapna a munkás magának. Aztán el se kéne kéretőznie a munkából többé, mert a másik 3 napon elintézhetné a ügyeket, bevásárlást és a családok is többet lennének így együtt. A vasárnap meg kötelező szabadnap lenne bezárt üzletekkel.
Több nyugdíjas is szívesen menne vissza dolgozni ha csak 2-3 napot vállalhatna, akár teljes munkaidőben.
De a munkaadók kevés kivétellel nem akarnak hallani sem ilyesmiről.
Kis Terike
2019-01-18 at 12:17
Kedves Rédecsi Úr! Ön biztos, hogy egy iskolába járt a Böszmével. Azt állítja, hogy 34 %-kal nőtt az adósság, mert 1 millió helyett most másfél millió az adósság. Ezt bárhogy számolom, 50%. Tehát nem elég, hogy nem mond igazat, még számolni sem tud. Volt egy igazgató ismerősöm, nem tudta, hogy 30-nak mennyi a 20%-a. Ő is egy mocskos DK-s volt.
Hesslerezredes
2019-01-18 at 13:58
Ettársak! A cucilizmus előbb-utóbb a világ 1/6-odán, 1/7-én, 1/8-án, sőt az 1/20-án győzni fog! Na ezt tanították a rendszerváltás előtt. Rédecsi biztos innen szerzi a – nem matematikai, csak – számtani ismereteit. Egyébként az ettársak nem is tudták, hogy milyen igazat mondtak, hiszen a határérték számítás szerint ez egy monoton (egyre jobban) csökkenő (negatív exponenciális) hatókört jelentett, azaz a világ egyre kevesebb része kért a megváltó ideológiából.
Calamet Sz Mária
2019-01-18 at 11:13
Igen! Emlékszem, 2002-ben Medgyesi pozitívan nyilatkozott az átvett magyar gazdaságról. 2010-re az államadósság 78% ehhez az óriási IMF hitel, amit Orbán Kormány kifizetett. Ellenszélben, a csőd széléről hozták rendbe az országot és állandóan gyarapítják a magyar gazdaságot. Ne legyünk türelmetlenek! 8 év kevés a teljes jólét megteremtésére!
A kommunista 40 + 10 elvesztegetett év ellenében, Kormányunk irányításával a nép hazaszerető – hozzáértő -komoly erőfeszítéssel végzett munkával végre a fejlődés pályára állította Magyarországot. Honfitársaim, NE üljünk fel a maroknyi “ellenzék lovára!” Vegyük eszre: nyugati nagyhatalmak beavatkozó próbálkozásait. Céljuk, országunk alapos legyengítése, ismét egy bábkormány visszahozása!Ehhez asszisztál a mai ellenzék! Közös – józan – higgadt gondolkodással, munkával meg tudjuk védeni és tovább gyarapítani elért eredményeinket. Isten óvja a Kormányt, a Magyar Népet!
Hesslerezredes
2019-01-18 at 14:01
40 + 12! 1949-től 1989-ig kerek 40 év. Utána 1994-1998 4 év, 2002-2010 8 év. Együtt 40 + 12. Csak a pontosság kedvéért. Egyébként mindenben egyetértek Önnel. Tiszteletem!
Hesslerezredes
2019-01-18 at 14:03
Még annyit, hogy az Isten csak a magyar népnek a nem az ellenzéket támogató részét legyen szíves óvni! Egyébként még mindig egyetértek Önnel!
Fonzibá
2019-01-18 at 11:09
Nem mindegy, hogy ki mikor mit és hogyan?
Az a fő, hogy az adataink kiválóak!
Bár minden adatunkról lehetne ezt elmondani!
De reméljük, hogy majd mindegyikkel tudunk büszkélkedni!
Tessék a nyugdíjasokat megkérdezni! A minimál nyugdíj a nyomorszint alatt van (még)!
Ilona
2019-01-18 at 10:58
” a számok azt bizonyítják, hogy a kormány saját előrejelzései voltak mindig a legpontosabbak.”
Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a kormány a saját munkáját, tervét, ezek megvalósulását, a befektetésék megtérülését….. nagyságrendekkel jobban ismeri, mint sok bal oldali elemző, akik, ha jól is látják netalán az eredményt, politikai megfontolásokból, próbálják az elért sikereket meghazudtolni, letagadni, megmásítani, de ez csak ideig óráig lehet.
A befektetőket sem érdekli a tudatos rossz indulatú szándékos leértékelés, mert éppen ennek az ellenkezőjét látják, hogy az ország jó irányban halad.
A hazugságot hirdető elemzők végül azt érik el, hogy hiteltelenné, válnak, nem érdemes rájuk figyelni.
honvédő
2019-01-18 at 09:58
Egy kis történelem:
Hornék minden mozdíthatót eladtak – közte a stratégiai jelentőségű magyar cégeket is -, az államadósság ráta mégis nőtt. Jött az első Orbán kormány (1998-2002) és lecsökkentette a GDP arányos adósságot 54 %-ra.
Majd jött a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai korszak és az adóságráta 82 %-ra nőtt.
pufff
2019-01-18 at 16:07
És a balliberális MSZP-SZDSZ-DK banda mindent eladott vagy ellopott és Gyurcsánynak az anyósa egy állami bankban kamatmentes több 100millió forint hitelt korrumpált.
ómió
2019-01-18 at 09:35
A gond “haladó” oldalon csupán az, hogy ilyen adatokat böszméék – bár abban igen “nagyok” – még meghazudni se voltak képesek. A teljesítést ne is említsük!
Naprózsa
2019-01-19 at 08:44
Ez zseniális, kedves Ómió: “meghazudni sem voltak képesek”.
ciki
2019-01-18 at 09:33
A liberális nyugati politikusoknak ez az egyik legnagyobb problémájuk az Orbán kormánnyal, amelett, hogy elutasítja az illegális migrációt,hogy 2010 után képesek voltak a csőd széléről visszahozni és fejlődő pályára állítani Mo-t hitelek nélkül, nem eladósítva a magyar embereket. A külföldi befektetők nem azt nézik, hogy a minősítgető gittegyletek milyen besorolásba helyezik Mo-t, hanm saját piackutatásaik szerint döntenek. Meg lehet nézni évre visszabontva, hány befektető jött az országba annak ellenére, hogy a minősítgetők mit jeleztek előre az adott országról.(befektetésre alkalmas, vagy nem).
Logikus
2019-01-18 at 09:00
Redécsi József, (fb)
Ügyeletes bértroll. Lehet ezt vitatni, de a tényeken nem tudsz változtatni. Tény, hogy minden mutató felfele tendál, nem úgy mint 2010 előtt. Tény, hogy az államadósság csökkent 80 egynéhány százalékról a 70 környékére. Egyébbiránt mi a gondod ezzel, hiszen a japánoknál majdnem 300% az államadósság.
Kisné Kati
2019-01-18 at 06:47
Hát ezeket az eredményeket kell megvédenünk az ellenzéktől. Emlékeztetőül annyit, mikor 2002-ben Medgyesi miniszterelnökként elismerte, jó gazdasági állapotban volt az ország, volt pénz az államkasszában, 2010-re az MSZP-SZDSZ kormányok a csőd szélére vezették az országot. Hihetetlenül megnövelték az államadósságot, szétverték a gazdaságot, eladtak minden értéket ami eladható, mind emellett eladósították és elszegényítették a magyar családokat. Most megint visszajönnének és ott folytatnák, ahol 2010-ben a választási vereség miatt abbahagyni kényszerültek. Köszönjük, de kétszer nem lépünk ugyanabba a folyóba.
en
2019-01-20 at 19:00
Redecsi ugy tesz mintha kozgazdasz lenne,pedig cask ver-hulye es itt teregeti libsi baromsagat.