A műtrágyaárak drasztikus emelkedése az egész mezőgazdaságban és élelmiszeriparban érezteti hatását. Az áremelkedésnek számos összetevője van, a hazai piacot pedig a műtrágyakartellezés és Bige László minapi bejelentése is megingatta – írja közleményében a Magyar Gazdaszervezetek és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Mint ismeretes, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellezést tárt fel, és 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre. A GVH vizsgálata szerint több hazai szereplő – köztük kiemelten a Nitrogénművek Zrt. és vállalatcsoportja – éveken át jogsértően akadályozta az árversenyt, valamint az importot. A magyar polgárokat, illetve a hazai gazdálkodókat közvetetten ért hatalmas károkozás mértékét pedig még megbecsülni sem lehet, hiszen alapvető mezőgazdasági inputanyagokról van szó. A MAGOSZ és a NAK üdvözli a GVH döntését, és a hatóságokat arra kéri, hogy a jövőben is szigorúan járjanak el az ilyen jellegű törvénysértések, inkorrekt magatartás esetében, valamint határozottan lépjenek fel annak megakadályozásáért.
A két agrárszervezet felháborítónak tartja azt is, hogy a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa fenyegetésnek beillő nyilatkozatot tett a gazdák irányába, miszerint idén csak egy napig tervezik kiszolgálni a magyar vevőket, onnantól fogva májusig minden árut külföldre kötnek le. Vagyis, aki azon a napon nem tud műtrágyát lekötni náluk, az jövő májusig nem is vásárolhat a monopolhelyzetben lévő cégtől. A MAGOSZ és a NAK egyetért az Agrárminisztérium álláspontjával, hogy a gazdálkodók érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, biztosítani kell a hazai műtrágyaellátás biztonságát.
Az elmúlt időszakban a világ műtrágyapiacán jelentős áremelkedés tapasztalható. Ennek egyik okozója az energiaköltségek gyors és jelentős növekedése, ugyanis a nitrogéntartalmú műtrágyák előállításához nélkülözhetetlen – a költségek legnagyobb részét adó – földgáz az előző év ugyanezen időszakához képest több mint tízszeres áron cserél gazdát a tőzsdén. Míg 2020 októberében az átlagár megawattóránként 14 euró körül alakult, addig a múlt hónapban a földgáz európai ára 156 eurónál járt. Emellett a forint alacsonyabb árfolyama és a nemzetközi szállításoknak a koronavírus-járvány kapcsán helyenként és időnként fellépő akadályai is az áremelkedés irányába hatottak és hatnak. A mezőgazdaságban a műtrágyák árának emelkedése jelentős költségnövekedést eredményez, ami túlmutat a szántóföldi és kertészeti növénytermesztésen; a költségnövekedés az állattenyésztésbe, élelmiszeriparba is áttevődik. Példaként: míg egy intenzíven termelő, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó korábban hektáronként 50–85 ezer, jelenleg már 205–255 ezer forint értékben juttat ki a földjére műtrágyát. Ugyan a termények ára is emelkedett, de a termelők nem realizálhatnak többlethasznot, sőt, veszteségesek lehetnek a drasztikus inputanyagár-növekedés miatt. Továbbá a műtrágyaár jelentős emelkedése miatt sokan nem tudják majd a szükséges összeget fordítani a kívánt termésszint eléréséhez.
Forrás: a MAGOSZ és a NAK közleménye; Fotó: MTI/Sóki Tamás
Mária néni
2021-11-17 at 22:26
Kiviteli tilalmat kell bevezetni- és hatósági árassá kell
nyilvánitani, utána privatizált áron visszavásárolni.
TalEle
2021-11-17 at 18:41
A műtrágya kartellezéssel megkárosított, átvert gazdák miért nem rendeznek egy jókora “traktoros” fel(be)vonulást, ennek a f@szopónak a Nyíregyháza melletti rezidenciájánál? A MAGOSZ meg a többi haszonleső ne csak a támogatásokat várja el a Kormánytól, ha nem, ha kell, álljon ki is mellette! (Franciaországban, ha ilyen eset lett volna, az ottani gazdák már rég „ledarálták” volna ezt a bűnözőt…..)
Namond
2021-11-17 at 18:11
Korrigálni kell azt a hibát, amellyel magán kézbe került a pétfürdői műtrágya gyártás és az alapjául szolgáló stratégiai ásványkincs.
A Pétisó, az egyik első európai műtrágya, Hungarikum?
Miért is van privatizálva?
Nahát
2021-11-17 at 17:33
A magyar műtrágyagyártás stratégiailag fontos ágazat. Törvényileg szabályozni kell a kereskedését. Az lehet, hogy a télen nem mi fogunk megfagyni, hanem a németek, de ha Bige úgy akarja, mi fogunk éhen halni.
Nahát
2021-11-17 at 17:30
Nehéz lesz, ha a magyar gazdákkal fizettetik meg Márki-Zay Péter kampányköltségeit! Bige be fogja építeni az áraiba. Naná, hogy nem saját pénzből jótékonykodik!
khm
2021-11-17 at 17:05
” hiszen alapvető mezőgazdasági inputanyagokról van szó.”
Évszázadokon keresztül a természetes trágya volt az “input” anyag. A műtrágya !!!FIGYELEM!!! csak kiegészítheti,de nem helyettesíti!
Királytigris
2021-11-17 at 14:26
SzaboRoza!
Na persze lehet műtrágya meg vegyszerek nélkül is termelni, csak akkor drasztikusan visszaesnek a terméseredmények.
Ha nem lenne vegyszerezés a terméseredmények 80%-kal esnének vissza. Ha ez bekövetkezne, éhezés lenne! Ami marad az is férges, meg fejletlen lenne.
Királytigris
2021-11-17 at 14:19
A megoldás egyszerű. Az ország élelmiszerellátása a műtrágyakupec üzérkedési tevékenysége miatt veszélyben van. Ezért műtrágyexport stoppot kell bevezetni!
Megengedhetetlen, hogy egy nyikhajtól függjön az ország mezőgazdasági termékekkel való ellátottsága!!!
Péter
2021-11-17 at 13:19
Hatósági árat és vásárlási elsőbséget kell biztosítani a magyar gazdák részére !
Amennyiben nem teljesíti ,állami irányitás alá kell vonni a céget !
Katalin
2021-11-17 at 12:58
SzaboRozanak
Ugyan azt írtam le. Kérem olvassa végig!
SzaboRoza
2021-11-17 at 12:49
Katalin2021-11-17 at 11:46
Kedves Katalin!
Ön téved ebben a megállapításában:
‘A nagyüzemi élelmiszer termelés elképzelhetetlen műtrágya felhasználása nélkül.’
400 hektár területen már nagyüzemi termelés folyhat. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ biogazdálkodott 15 éven keresztül ekkora területen, bizonyítva létjogosultságát. Az emberi mohóság és ostobaság tönkretette a gazdaságot. Megszüntetéskor az ígérte az államtitkár, hogy folytatják a ökológikus szemléletet, de más szereplővel. Az új (magát gazdának csúfoló) szereplő, a meglévő növények beszántásával és a föld műtrágyázásával kezdte tevékenységét.
Az ide vonatkozó része a történetnek annyi, hogy igenis lehetne nagyüzemben biogazdálkodást folytatni, műtrágyamentes tápanyag utánpótlást biztosítani. Csak akarni kell!
A másik hozzászólásával maximálisan egyetértek, gyakorlom. Mindig őstermelőtől vásárolok a piacunkon.
csakafidesz
2021-11-17 at 12:37
Witness of History 2021-11-17 at 11:44
Olyan mértékben kizsigerelték már a magyar földeket, hogy nem lehet műtrágya nélkül termeszteni semmit.
csakafidesz
2021-11-17 at 12:35
Keresni kell együttműködő külföldi szállítót. A Bige László cégének termékeire forgalombahozatali tilalmat elrendelni(ürügyet lehet találni..) Ha valakinek a termékét otthon tilos forgalomba hozni arra a külföldi vevő is görbén néz majd. “Kutyaharapást a szőrével”..
Katalin
2021-11-17 at 12:11
Azt kell megérteni, hogy sokan vagyunk a földön. Olyan fajták vannak melynek termésátlaga messze meghaladja a régi fajtákat, melyek termelése (nem termesztése) már elképzelhetetlenek műtrágya nélkül. Igen az őstermelői piacokon lehet a régi fajtákat kapni, melyek ugyan annyi befektetett munkával sokkal kevesebbet teremnek, tehát sokkal drágábbnak kéne hogy legyen, de nem drágább. A vevő az árban nem hajlandó megfizetni a veszteséget!
Igen felelőtlenség a túlzott nitrát bevitel, de ez ma már elképzelhetetlen az ellenőrzések garmada mellett. Pl. le kell jelenteni a gazdálkodónak a ha-ra vetített felhasznált mennyiséget. Szankciók vannak. A nyugatról, dél-amerikai, ázsiai termékek valóban magasabb tartalommal vannak, köszönhetjük a Hollandoknak itt Európában. Egy adalék:
a vetőmagot Kínában termeltetik a vetőmag monopóliummal rendelkező Hollandok.
Még egyszer:
Minden mindennel összefügg!
Tessék őstermelőktől vásárolni akik nem engedhetik meg maguknak a drága műtrágya felhasználást. Nem annyival drágábbak!
Így valamivel kevesebb élelmiszer kerül majd a szemétbe!
Egyszerű Polgár
2021-11-17 at 12:05
Witness of History
2021-11-17 at 11:44
Katalin
2021-11-17 at 11:46
Az egyik, de főbenjáró bűne a “modern” mezőgazdaságnak, hogy trágyázás helyett csak műtrágyáznak! A szalmát, mint számukra felesleges mellékterméket elégetik, ahelyett, hogy (bio)trágyának használnák a szintén mellékterméknek tartott állati trágyával egyben. Akkor lenne hosszútávon fenntartható a termőtalaj jó minősége, nem pedig a száraz időszakban szinte megművelhetetlen betonkemény állagú, vagy a szél által elhordható homokos sivatag. Nincs ami a műtrágyát megkösse és a növények számára felhasználhatóvá tegye, így az szépen leszivárog a talajvízbe, amit majd megiszunk vagy ami rontja a folyók, tavak vízminőségét! Ugyanazon termésmennyiség elérése érdekében a valós trágyázás mellőzése miatt, mindig nagyobb adagokat kell felhasználni műtrágyából!
Ákossy
2021-11-17 at 11:58
A műtrágya egészségi hatásáról:
“Azok a zöldségek és gyümölcsök, melyek termesztése során műtrágya kerül felhasználásra, a termésnek a nitrát tartalma sokkal magasabb, mint a kiegyensúlyozott tápanyag ellátást biztosító komposzttal kezelt növényeknek.
A nitrát jelenléte teljesen természetes a növények szöveteiben, ám egyáltalán nem mindegy, hogy ez milyen arányt mutat, amennyiben ez túl magas, az elképesztő mértékben veszélyezteti egészségünket.
Nagyon kevés szó esik arról manapság, hogy a magas nitrát tartalmú élelmiszerek milyen hatással vannak az emberi szervezetre. A nitrát csökkenti a vér oxigén szállításra való képességét, valamint egyes vegyületek daganatos megbetegedéseket idézhetnek elő. Különösen veszélyeztetettek azok az egyének, akik hajlamosak rákos megbetegedésekre, valamint a csecsemők, akiknek immunrendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy kellőképpen tudjon védekezni a magas nitrát tartalom ellen.”
http://www.kertikomposztalas.hu/mutragya_egeszsegkarosito_hatasa
Katalin
2021-11-17 at 11:46
Őstermelőként mondom:
A nagyüzemi élelmiszer termelés elképzelhetetlen műtrágya felhasználása nélkül.
Háztáji kistermelésben nem használunk, mert van jószág, komposztálunk, vetésforgót alkalmazunk és zöldítünk (leegyszerűsítve). Indításként, amennyiben nincs a fentiek egyike sem kell a műtrágya valamely formája a technológiának megfelelően.
Amennyiben idén elmaradnak a trágyázások számíthat a fogyasztó áremelkedésre, mert a hozamok el fognak maradni a kultúra fajtájának várható hozamától.
Minden mindennel összefüggésben van.
Minden rosszakarat nélkül, a városi embernek szüksége lenne legalább egy évnyi ínségre ahhoz, hogy meg tudja a paraszt ember mennyi energiát fektet egy kg búza és különböző élelmiszer alapanyag előállítására, gyümölcs, zöldség termelésére. Budapesten járva, azt tapasztalom, hogy nagy mennyiségű élelmiszer kerül ki a kukába. Volt olyan eset, hogy a csövesnek felajánlottam az az napra bekészített útravalót. Elvette, majd el is dobta azon nyomban. Azóta nem adok alamizsnát.
Tessék komolyan venni a felhasználónak, hogy a kaja az nem varázslódig elő a varázsbunkóról!
Witness of History
2021-11-17 at 11:44
A nagyapámék a 20-as, 30-as, 40-es években falun (a Nagyalföldön) műtrágyázásról nem is hallottak.
De amikor aratási idő volt, akkor ment mindenki – a falu aprajanagyja – aratni – a nem agyon”nemesített” – jó, magyar búzát.
Nagyapám is, aki egyébként cipészmester volt.
Ja, és az a fogalom, hogy “allergia”: ismeretlen volt akkoriban.
És Magyarország – a csonka-ország – továbbra is – nem hogy európai, de – búza-világhatalom volt!!
Kérdezem tehát amúgy köznapiasan: mi a fasz van a műtrágyázás körül????!!!!????
Egyszerű Polgár
2021-11-17 at 11:00
Van egy olyan fura érzésem, hogy egy, még a múlt évszázadi nagy gazdasági válságot is meghaladó megpróbáltatások kezdetén vagyunk világviszonylatban. Nagyon észnél kell lenni minden gazdasági, politikai döntés meghozatalánál. A nyugati globalisták esztelen, diktatórikus hozzáállásával csak mélyítik a bajt.
Zoltai Guszti
2021-11-17 at 10:55
Gyerekek, nem azért de ez egy 100 évesnél régebbi technológia.Már az I Vh is azért okozott éhezést németben mert a blokád miatt nem volt olajuk műtrágyát gyártani és lecsökkent a terméshozam.
Ekkora mutatvány egy műtrágya gyár?
Vagy Magyar gázzal mondjuk a drága gáz miatt leállt Marsovásárhelyi gyárat kibérelni? Gazdasági problémákat tartósan nem lehet megoldani rendészeti eszközökkel.
Van egy monopol cég.Jó ez nekünk? Nem.
Hát adjunk neki olyan konkurenciát ami tönkre teszi a kartelljét meg a monopol helyzetét!