Keményen, kíméletlen következetességgel kell harcolni Brüsszellel; az uniós költségvetési tervezet azért is elfogadhatatlan, mert amíg a gazdáktól elvennék a forrásokat, a migránsokra többet adnának – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető Stefka István és Szarvas Szilveszter kérdésére arról is beszélt, hogy az ország gazdasági fejlődésének a kulcsa a magyar mezőgazdaság, de az osztatlan közös földtulajdon rendszerét meg kell szüntetni, a nemzedékváltást pedig végre kell hajtani az agráriumban. “Az osztatlan közös földtulajdon rendszere gúzsba köti a magyar mezőgazdaságot, az őszi parlamenti ülésszakban az agrártárca részéről ez lesz a meghatározó törvénykezési folyamat. A nemzedékváltás pedig óriási kihívást jelent számunkra. Tarthatatlan, hogy a 35 év alatti gazdák aránya mindössze 3,1 százalék az agráriumban” – nyilatkozta Nagy István. A támadásokról és a balliberális médiumokról úgy vélekedett, hogy a média átvette az ellenzék szerepét és az újságírók politizálni kezdtek. “A balliberális média a híradásaiból gyakorlatilag kiszerkesztette a hagyományos üzeneteket, csak a szélsőséges, felturbózott álhírek számítanak náluk” – mondta a miniszter.
STEFKA ISTVÁN-SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Orbán Viktor és Szijjártó Péter után talán a kormány agrárminisztereit támadta és támadja a legnagyobb hévvel az ellenzéki sajtó. Elődjét, Fazekas Sándort a megtekintésekkel és a rovarevéssel vették össztűz alá, de Ön is azonnal, már a miniszteri meghallgatásán célkeresztbe került azon mondata miatt, hogy egy migráns által eldobott szendvics okozta a sertéspestist. Önnek kell óvatosabban fogalmaznia, vagy az ellenzéki sajtó vetette el a sulykot?
Bevallom, pontosan az történt velem, mint a viccben, sok mindenre gondoltam, de erre még én sem. Agrármérnökként végeztem, a középfokú szakmám szerint pedig állategészségőr vagyok. A parlament mezőgazdasági bizottságának meghallgatásán őszintén, tényszerűen beszéltem szakmai kérdésekről. Miután befejeztem a tájékoztatómat, a Képviselői Irodaházban mindenki gratulált az elmondottakhoz, ám mire visszaértem a minisztériumba, már teljes őrület alakult ki. Akkor tudatosult bennem, mire is képes a balliberális média: a híradásaikból gyakorlatilag kiszerkesztik a hagyományos üzeneteket, csak a szélsőséges, felturbózott álhírek számítanak náluk. A bizottsági meghallgatásomat követően levontam a konzekvenciát és óvatosabban fogalmazok.
Kormányon belül kapott jó tanácsokat, kritikákat a mondata miatt?
Úgy vélem, egy politikus – különösen, ha miniszter – nem lepődik meg azon, ha támadják. Ma azonban azt tapasztaljuk, hogy a balliberális média átvette az ellenzék szerepét és az újságírók politizálni kezdtek. Maga a felfogás és a kialakult helyzet is érdekes, szokatlan, de együtt kell élnünk vele.
Fazekas Sándor távozásában szerepet játszott a lejáratás?
Fazekas Sándor kiváló munkát végzett, két kormányzati cikluson keresztül határozta meg a kormány mezőgazdasági politikáját, ám jelenleg újabb kihívások előtt állunk és újabb célokat fogalmaztunk meg.
Ezt jelzi a tárca névváltozása is, hogy Földművelésügyi helyett az Agrárminisztérium élére került?
Az új kormány megalakulása óta egységes szemlélet szerint irányítjuk a minisztériumot. Jelentős változás, hogy a vidékfejlesztés ismét a tárcánk feladatkörébe tartozik, a környezetügyért pedig önálló államtitkárság felel. Emellett egyértelműen jelezni szeretnénk, hogy Magyarországon a mezőgazdaság stratégiai ágazat. Az agrárium ma már nem csak a földről szól, olyan területekkel bővül, mint a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció, vagy a robotika. Igaz, hogy az elmúlt években kimagasló eredményeket értünk el, de tovább kívánjuk növelni a hazai mezőgazdaság hatékonyságát. Úgy vélem, az, hogy a szaktárca neve Földművelésügyi Minisztériumról Agrárminisztériumra változott, határozott célokat jelez és egyértelmű, világos üzenetet hordoz.
Mik voltak az előző nyolc év agrár- és vidékfejlesztési hibái, hiányosságai? Min kell azonnal változtatni?
A magyar agrárium jó irányba indult el az előző nyolc évben. Ám elődeink, a balliberálisok súlyos hibákat ejtettek az első uniós költségvetési ciklusban 2004-től 2010-ig. Pozitív példaként Lengyelországot említeném, ők okosan költötték el az uniós támogatásokat 2004-től. Varsó gazdaságélénkítésre használta az uniós forrásokat, regionális szinten feldolgozóüzemeket, hűtőházakat építettek, olyan piacokra is betörtek, ahol korábban soha nem voltak jelen. A lengyelek akkorát léptek előre, hogy ma aggódnunk kell a lengyel tej, a lengyel alma, a lengyel meggy és egyéb termékeik miatt. A szocialista-liberális kormányok azzal követtek el súlyos hibát, hogy a lengyelekkel ellentétben szociális felzárkóztatásra költötték el az uniós forrásokat teljesen eredménytelenül, emiatt pedig versenyhátrányba kerültünk. A 2013-tól 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban ezt a hátrányt próbáljunk ledolgozni és már Magyarország is gazdaságélénkítésre fordítja a pénzeket. A versenyképességünk fokozását csak a feldolgozottsági szint növelésével érhetjük el, azaz ha nem alapanyagot, hanem terméket készítünk.
Ledolgozható a versenyhátrány, utolérhetjük a lengyeleket?
Természetesen a hazai agrárium versenyképességének növelése a tárcánk kiemelt célja. Mi, magyarok dupla hátrányból indulunk. A szocializmus téeszesítése, a rendszerváltás utáni privatizációs visszaélések, a feldolgozóiparunk, a konzervágazatunk, a cukoriparunk tönkretétele miatt ránk különösen is igaz, hogy szegény embert az ág is húzza.
Mit lehet tenni, hogy ez megváltozzon? Jelenleg mire és milyen mértékben használjuk fel az agráriumnak jutó uniós forrásokat?
A nemzetgazdaságon belül a járműipar szerepe megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a magyar élelmiszeripar is kiemelt szereppel bír, hiszen hazai termékeket állítunk vele elő. Az uniós pénzek jelentős részét jelenleg arra fordítjuk, hogy a mezőgazdaság ne csak az alapanyag-termelésre, hanem a feldolgozott termékekre is hangsúlyt fektessen. Az a célunk, hogy az ágazatban a technológiai fejlesztések gyorsan és hatékonyan megvalósuljanak, valamint hogy a beruházások nyereségessé váljanak. Meggyőződésem, hogy az ország gazdasági fejlődésének a kulcsa a magyar mezőgazdaság.
Tény, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években évről évre nőtt, sőt, jelenleg uniós viszonylatban is dobogón állunk e téren, ugyanakkor az egy hektáron előállított magyar értékek aránya mindössze az uniós átlag 60 százaléka.
A magyar mezőgazdaság az elmúlt 8 évben szépen teljesített, az eredmények a gazdák szorgalmát, kitartását, elhivatottságát mutatják. Ezzel együtt az Európai Unióhoz képest a 60 százalékos jövedelmezőségi szintet előbb 80-ra, majd 100 százalékra kell növelnünk. A magyar gazda munkabírása legendás, ezzel pedig hegyeket tudunk megmozgatni. A rossz történelmi tradíciókat kell kiűzni az ágazatból, hogy ne érezzék azt, közös lónak túros a háta.
Pedig túros, ha az osztatlan közös földtulajdonokra gondolunk, amely több, mint egymillió hektárt érint. Fel tudják számolni a közös tulajdont, amely sújtja az ágazatot?
Az osztatlan közös földtulajdon rendszere gúzsba köti a magyar mezőgazdaságot és valóban több, mint egymillió hektárt érint. Az őszi parlamenti ülésszakban az agrártárca részéről ez lesz a meghatározó törvénykezési folyamat. Már készül a törvénycsomag és a jogszabálykörnyezet, amely megszünteti, hogy osztatlan közös földtulajdonok és átláthatatlan tulajdonviszonyok legyenek Magyarországon. Teljes gőzzel dolgozunk ezen és hiszem, hogy rendezni is tudjuk ezt a kérdést.
Közben az unióval is harcolni kell, hiszen a következő költségvetési ciklusra azt tervezi Brüsszel, hogy a magyar kormány kemény és ellenálló migrációs politikája miatt anyagilag is megbünteti hazánkat, és pénzeket vonna el a hazánknak jutó kohéziós támogatásokból, hogy azokat odaadja a rosszul teljesítő déli államoknak és azoknak, akik befogadják a migránsokat. Milyen harcra számít Brüsszellel és nyerhető-e a csata?
Keményen, kíméletlen következetességgel kell harcolni Brüsszellel. A költségvetési tervezet elfogadhatatlan számunkra. Nem vagyunk hajlandóak finanszírozni a közös agrárpolitikából egyéb célokat: álláspontunk szerint csak a mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre mehet forrás. Úgy látom, ezt már kezdik megérteni az unióban, mert nem vagyunk egyedül. A visegrádi országok mellett a Baltikum is csatlakozott hozzánk, tizenegy állam mondta azt, hogy ez elfogadhatatlan. Az üzenetünk nagyon erős. Mi a magyar álláspontot képviseljük és győzni tudunk. Természetesen tudjuk, hogy a Brexit miatt a brit kiválással kisebb lesz a büdzsé, kevesebbet kell szétosztani, de úgy véljük, a támogatásaink mértéke egy centtel sem lehet kevesebb. Pláne elfogadhatatlan, hogy míg a gazdáktól elvennék a forrásokat, a migránsokra többet adnának.
Az utóbbi években nem fiatalodott, sokkal inkább öregedett a magyar gazdatársadalom. A fiatalok falvakból városokba költöznek, az agráriumról, mezőgazdasági munkákról, gazdálkodásról pedig szinte hallani sem akarnak. Végrehajtható a nemzedékváltás az agráriumban?
Tarthatatlan, hogy a 35 év alatti gazdák aránya mindössze 3,1 százalék az agráriumban. A nemzedékváltás óriási kihívást jelent számunkra. Az agrárium sajnos nem menő a legtöbb fiatal számára. Úgy gondolják, hogy a mezőgazdaság a sáros gumicsizmával, vagy éppen azzal a vasvillával egyenlő, amivel a ganét hányjuk. Holott a 21. század agráriuma a gépek és a technológiák birodalma, amely már fejlettebb ágazat, mint a járműiparé. Napjainkban műholdról vezéreljük a kombájnokat, a növényvédelmi gépeket, egy-egy ilyen masina akár több százmillió forint is lehet. Az én meggyőződésem az, hogy ha létezik olyan terület, ami biztos jövőt garantál, akkor az a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, hiszen amíg ember él a földön, addig ennünk és innunk kell. Ráadásul 2050-re kétmilliárddal többen leszünk a Földön, 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükségünk, mint ma, és mindezt 30 százalékkal kevesebb termőföldön és 40 százalékkal kevesebb ivóvízből kell előállítanunk. Tíz éven belül 40 százalékkal több húsra lesz szükség a világban. Erre a megoldást mi nem is igen tudjuk, ezért van nagy szükségünk a fiataljainkra, valamint profi agrároktatásra. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy kiemelten fontosnak tartjuk a Fiatal Gazda pályázatot. A jelenlegi 1170 érvényes pályázat mellé további nyolcszázról, kilencszázról akarunk dönteni. A fiatal gazdákon áll, vagy bukik minden.
Számos bírálat érte a Földet a gazdáknak programot. Folytatják? Hogyan áll jelenleg az esetleges csalások kivizsgálása és szankcionálása?
A balliberálisok azért támadták a programot, mert az ő földpolitikájuk mindig is a nagybirtokosoknak és külföldi spekulánsoknak kedvezett, nekik nem volt céljuk a kis, családi gazdaságok számának növelése. A program véget ért, több, mint 30 ezer magyar gazda tudott vásárolni földet: változások ott lesznek, hogy a 3 hektár alatti területek értékesítése tovább folyik. Nagyarányú földeladási akciót már nem tervezünk. A tulajdonviszonyokat szeretnénk tisztázni. A magyar földet az elmúlt években biztonságba helyeztük, az anomáliákat és visszaéléseket pedig nagyon szigorúan kivizsgáljuk. A magyar föld a magyar gazdáknál van jó helyen, a cél pedig az, hogy a magyar föld minden millimétere legyen megművelve, mert egy centi sem maradhat parlagon és azt sem szeretnénk, hogy külföldi spekulánsok kezére kerüljön.
Kristóf
2018-07-20 at 22:18
“Erre a megoldást mi nem is igen tudjuk, ezért van nagy szükségünk a fiataljainkra, valamint profi agrároktatásra.”
Amitől majd ők is megkapják azt a tudományos tudást, ami ide juttatott és amivel majd ők sem tudják a megoldást. Ami egyre távolabb van attól, amit a régiek egyetemek és műholdról vezérelt gépek nélkül tudtak. Mondjuk ők csupán a természet és a maguk életét gyarapították, és biztosan nem termelték meg az EU-s átlag profitot a földből. Éppen csak nem volt lakatlan (vagy elbirtokolt) a vidék és nem zuhant a lélekszámuk.
“…és mindezt 30 százalékkal kevesebb termőföldön és 40 százalékkal kevesebb ivóvízből kell előállítanunk.”
És mégis miért? Mert minden kincstári tudású lemming ragaszkodik ahhoz, hogy a talajunkat intenzív ipari mezőgazdasággal pusztítsuk le, és a vizet pedig gyorsan levezessük a hazai tájból a tengerbe. A hibridkukoricára öntözés árammal, műtrágya földgázból, méreg gázolajjal, a pohárba betevő kis ivóvíz, a zsebbe a jó kis Euró, a természet pedig dögöljön meg.
Ha ezen az úton haladunk tovább, akkor nekünk sem lesz mit enni, nem csak a sokmilliárdos “emberiségnek” Akik amúgy otthon fognak megdögleni, már akiknek sorosék nem fizetik ki a Nyugat-európai kirándulását.
Az éghajlatváltozást az ipar, és az iparosított mezőgazdaság idézte elő. A hatásait pedig egy idő után nem lehet sem pénzzel sem műszaki megoldásokkal kezelni. Nincs is ez olyan messze. Ilyen szemléletű agrárminiszterrel jó eséllyel ebbe fog beleroppanni az ország a gazdaságon keresztül. Együtt kéne működni a természettel és nem az Eurókat hajszolni, mert hamar késő lehet! Melyik gazda bírná ki pl. az aszályos évek állandósulását?!
ómió
2018-07-20 at 10:07
Na, de ha egyszer Gyuri gazdi csak ezért fizet?
Katalin
2018-07-20 at 08:28
En szavazok!
Minden brusszeli tisztsegviselo a sajat fizetesebol allja a migransokra szant eurocentet.
Magyarorszagon meg nem lattam arabot negert, vagy akar azsiai menekultet meggyet szedni. Spanyolorszagban sem ok szedik a narancsot, hanem a kelet europai orszagokbol importalt munkaero dolgozik.
Egyszeru a keplet, ha demokraci van europaban Szavazzunk!!!!!!!!!!!
Valika
2018-07-19 at 21:24
Osztatlan közös tulajdonba tízenöt éve beültettünk 6 ezer almafát. Az uram a másik többségi tulajjal lelépték nagyjából, hogy mennyi jár nekülnk. /a másé nem kell/ Tehát megegyeztek. Volt még tizenvalahány ember benne fél, vagy negyed aranykoronával. Az ő részüket is kihagyták és szóltak nekik. Egyiknek sem kellett. A telepítés által a 17 ak. föld 34 ak. változott. -magyarul kib…tunk saját magunkkal. A kimérésnél csomó területet elvesztettünk. Jót játszottunk. Nem? A generáció váltásról meg anyit, hogy 80 ft-os meggyárral és 20 ft-os almaárral nem fog menni. Ezt vegyék tudomásul. Régen azt mondták, míg van a parasztnak két erős karja, meg egy hülye feje, addig azt csinálnak vele amit akarnak. Ennek vége. Az új miniszter nagyon odafigyeljen, hogy az önköltségi ár felett legyen a felv. ár. Máskülönben szétszedik. Főleg otthon. Legyen kedve a parasztnak. Egyébként hungarikumsanyit nem néztük sokba. Viktorunknak kár volt 8 évig tűrni neki. A saját érdekünkben nagyon gyümölcsöző éveket kívánok a miniszter Úrnak. Áldás Békesség.
zizu
2018-07-19 at 19:12
Nagyon kell egy erős agrárminiszter. Magyarország agrárország volt igazából mindig. Ezt vissza kéne hozni.
Nagyon bízom Nagy Istvánban.
Rakovszky István
2018-07-19 at 16:25
Jó étvágyat kívánok neked a bogarak evéséhez
Hanygyát, darazsakat könnyen be tudsz gyűjteni‼
Naprózsa
2018-07-19 at 15:57
Nem szabad megszüntetni az osztatlan közös tulajdont. Az mindig is létezett, s a hagyományos faluközösségek jól használták. Sőt inkább rá kell venni a birtokosokat, hogy szövetkezetként műveljék. Egy kisgazdának luxus a kombájn, a szövetkezetnek megéri.
Az osztatlan tulajdon megszűnésére elrettentő példa volt az angol faluközösségek osztatlan földjeinek magántulajdonná átkonvertálása, parasztok elűzése a birkalegelők körülkerítésével. Mi ne kövessük őket.
Dobos László
2018-07-19 at 16:08
Bizony, bizony, aki nem tanul a történelemből az arra ítéltetik, hogy újra elszenvedje a történelmet.
Kristóf
2018-07-20 at 23:09
Ott is a szent pénz kisajtolása a földből volt a magasztos cél, ahogy azt Nagy István is áhítja.
Ennek a következménye persze MINDIG az, hogy a falu, a közösség eltakarodik a földről amiből származik, és átadja helyét a sátáni biznisznek és a pusztulásnak. Ezt a derék skótok meg is énekelték:
“Once our valleys were ringing
With songs of our children singing
But now sheep bleat till the evening
And shielings lie empty and broken”
Dobos László
2018-07-19 at 14:49
Igen, a ló háta túros (azaz: túros). Van megoldás: behozunk bilincsben néhány ezer migráncsot a betakarítási munkákra, aztán utána visszaviszik. Mindenki jól jár: nálunk lett occsó munkaerő, az EU időlegesen megszabadult a fölöslegtől, a migráncs meg megtanulta, hogy mi a munka.