• Home
  • Forró drót
  • Magyar ugar
  • Világugar
  • Az alvilág titkai
  • Eco
  • A Hálózat örök?
  • Sport
  • Vezércikk
  • Huszonötödik óra
  • Arcok
  • Agrárcsászárok
PestiSrácok
  • Forró drót
    • Az olasz kormányfő kedden benyújtja a lemondását
    • Donald Trump ellen indított pereket állított le az amerikai legfelsőbb bíróság
    • Szakértői tárgyalások kezdődtek a nukleáris támadófegyverzetek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés meghosszabbításáról
    • Borrell: a vakcinák globális szintű elosztása jelent megoldást a koronavírus-járvány megfékezésére
    • Németh Zsoltot választotta alelnökének az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése
  • Magyar ugar
    • Bánki Erik a PS-nek: “Ha betartjuk a szabályokat, húsvétkor visszatérhetünk a normális életünkhöz”
    • Norbi: a háj ellen megyek, nem az ember ellen – The Fair Right
    • Jogosulatlanul kaphatott védőoltást Hiesz György, Gyöngyös polgármestere
    • Kilépett a Mi Hazánk Mozgalomból a párt egyik oszlopos tagja, Fülöp Erik
    • A balliberális portálok ordas kamujával ellentétben a debreceni egyetemen teljes az összhang
  • Világugar
    • Oligarchák Keleten és Nyugaton
    • Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől? – Az biztos, hogy rendeletcunamival indított az első napján
    • Letette esküjét, Joe Biden az Egyesült Államok 46. elnöke
    • Joe Biden már támadja a valódi nőket
    • Semmi sem “antiszociálisabb”, mint a “közösségi” média
  • Az alvilág titkai
    • Emberkereskedelem miatt állt bíróság elé a rettegett enyingi bűnöző, Sztojka Iván
    • Alvilág, kenőpénzek, titkosszolgálat – A bíróság végre tényleg pontot tesz a Gyurcsány-korszak legsötétebb korrupciós ügyére
    • Folytatódott a csantavéri bérgyilkos, Dér Csaba showműsora a Fővárosi Törvényszéken
    • Cigicsempészet miatt három év börtönre ítélték az olajos alvilág hírhedt alakját
    • Fordulat: a bíróság elrendelte M. Richárd letartóztatását
  • Eco
    • A moratórium miatt mai és jövőbeni hitelénél sem veszíti el senki tiszta adós voltát
    • A Századvég szerint javult a gazdasági közérzet januárban
    • Matolcsy György: Növelni kell az állami beruházásokat
    • Elemzés: nyáron éledhet újra a hazai szállodaipar
    • Nem jósol nagy jövőt az Audi elnöke a Győrben gyártott plug-in hibrideknek
  • Vezércikk
    • Donáth Annáék naponta árulják el a magyar szuverenitást
    • A Soros-banya fogná a kezünket, hogy a „megfelelő” pártra szavazzunk ’22-ben
    • A Szent Korona marad, a Jobbik nem, avagy Jakab Péter ma már a krumplira esküszik
    • Fekete-Győr András (ámok)futása
    • Jourova és bűntársai leköpték külhoni magyar testvéreinket
  • Sport
    • Újra Dárdai Pál a Hertha vezetőedzője
    • A magyar női vízipóló-válogatott kijutott az olimpiára – Magyarország–Olaszország 13–10
    • Nyolc között a magyar válogatott a kézilabda-világbajnokságon! – Magyarország–Lengyelország 30–26
    • Továbbra is százszázalékos a magyar válogatott a kézilabda-világbajnokságon – Magyarország–Brazília 29–23
    • Diósgyőri bravúrgyőzelem az Üllői úton! – FTC–DVTK 0:1
  • A Hálózat
    • „Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
    • „Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története
    • „Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n
    • Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában
    • Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)
  • Arcok
    • Megjárta a poklot, hogy találkozzon Istennel – Csókay Andrással készített portréinterjút Bohár Dániel a Mi vagyunk a magyarokban (videó)
    • Észre tudjuk venni a sötétségben kínálkozó fényt? – Karácsonyi beszélgetés Gellért atyával (PestiTV-videó)
    • Brüsszelben a szabad Európa győzött a birodalomépítőkkel szemben – Kósa Lajos a Plebejus Polbeatben (PestiTV-videó)
    • Kásler Miklós a PestiTV-nek: „ismernek, hajlamos vagyok mindig a tényeket ismertetni és sosem beszélek bizonytalan dolgokról”
    • Káosz van, de nekik és a haveroknak megéri – interjú Molnár Lászlóval, Újbuda volt alpolgármesterével
  • még több…
    • Arcok
    • Koronavírus
    • Huszonötödik óra
    • Stream-TV
    • Tutiblog
    • Az öreg
    • Modellváltás
    • NullaHatEgy
    • Aristo blogol
    • Erdélyi levelek
    • Ki ette meg?
    • Bezzegnemzetek
    • Vesztegzár
    • Latte
  • Facebook

  • YouTube

  • RSS

Polgárportál

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – Semmisségi és kárpótlásra vonatkozó törvények

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – Semmisségi és kárpótlásra vonatkozó törvények
Polgár Portál
2018-07-30
Hogyan lehet megfelelni Tacitus történészekhez intézett gondolatának: sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás nélkül írni? Hogyan lehet elhagyni az érzelmeket, indulatokat akkor, ha az ember a Gulágról és az ott szenvedőkről gyűjt anyagokat? Minél mélyebbre ástam magam a borzalmakban, annál inkább tűnt egyre reménytelenebb vállalkozásnak a „kívül maradás”. Ráadásként tudjuk, a felelősök példás büntetése elmaradt, s a témát kutatva azzal is szembesülnünk kell, hogy a mai napig számtalan közéleti személyiség és történész igyekszik relativizálni a kommunizmus rémtetteit. Erőn felül igyekeztem egy „steril” dolgozatot elkészíteni, ami végül szerencsére nem sikerült, ám kiállta a tudományosság próbáját, s bízom benne, méltó azokhoz, akikről szól. A dolgozatot tematikus részekre bontva adjuk közre, így a PolgárPortál olvasói hétről hétre nyomon követhetik a Gulág magyarországi áldozatainak útját.

PolgárPortál publicisztika

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkája eredményképpen jött létre egy összefoglaló kötet 2017-ben Az nem lehet ugyanis, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető címmel, melynek bevezető fejezetében a szerzők Roman Davidre hivatkozva felhívják az olvasó figyelmét arra, hogy az igazságtételi szabályokra jellemző, hogy azok az érintett emberek egy meghatározható csoportját érintik. Különbséget tehetünk az áldozatközpontú- és az elkövető-központú igazságtételi rendelkezések között az alapján, hogy a jogalkotó az érintettek körét a sértettek vagy a bűnösök személyében határozza meg. A rehabilitáció, a semmisségi törvények, valamint a kárpótlási rendszer rendelkezései az előbbi, míg a büntetőjogi felelősségre vonás az utóbbi csoportra vonatkozik.

Az áldozatközpontú törvények közül a dolgozat tárgyát képező személyeket érintő 1990. évi XXVI. törvény volt az első, amely jogi és erkölcsi értelemben kívánt igazságtétellel szolgálni a politikai üldözés áldozatai számára. Ezt a törvényt még az utolsó kommunista törvényhozás szavazta meg, mely ténynek ismeretében nem meglepő a törvény bevezető gondolatainak szövegezése: „az Országgyűlés megköveti a nemzetet, és fejet hajt a törvénysértések valamennyi áldozata előtt kinyilvánítva, hogy a bűnöket nem ők, hanem a sztálinista államhatalom követte el.” A megfogalmazás magában hordozza, hogy a törvényalkotó, ha kimondatlanul is, de beismeri, hogy maga is részese volt a rendszernek, amely elkövette a bűnöket, de fel is mentik magukat, jelezvén, hogy az igazságtalanságokat nem az Országgyűlés, hanem a „sztálinista államhatalom”  követte el. Az előkészületi munkálatokra egy jogász-történész bizottságot hoztak létre, melynek feladata a koncepciós perek felülvizsgálata volt. A kutatómunkát nagy mértékben nehezítették a források hozzáférhetőségének kapcsán felmerült problémák, az államigazgatás ugyanis nem minden esetben tűnt együttműködőnek egyes esetek részletes feltárásban.

A jogászbizottság egyik tagjának, Kutrucz Katalinnak összefoglalójából kiderül, hogy a koncepciós eljárások szinte minden szakasza az Államvédelmi Hatóság felügyelete alatt zajlott, továbbá hogy az eljárás minden szakasza (kihallgatások eszközei, őrizetben tartás időtartama, védelem hiánya stb.) törvénytelen volt. Ezeken felül azt is megállapította, hogy a vizsgálatok alapján a koncepciós perek során egy központból irányított vezérelv érvényesült. A jogászbizottság arra a következtetésre jutott munkája során, hogy lehetetlen és nem is szükséges megállapítani személyre szólóan, hogy kit ítéltek el törvénytelenül vagy igazságtalanul, ezért a törvény első paragrafusának első pontjában bűncselekmények csoportjait sorolták fel, s az ezekért kiszabott ítéleteket kívánták semmissé tenni: „Az 1945. január 1. és 1963. április 4. között az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények, a tervbűncselekmények, az árdrágító és közellátás elleni bűncselekmények, valamint a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatti elítélések semmisnek tekintendők.”

A törvénycikk harmadik paragrafusa rendelkezik arról, hogy az elítélt vagy hozzátartozója kérelmére az első fokon eljárt bíróság igazolja, hogy az ítéletet semmisnek kell tekinteni.

A jogi és erkölcsi kárpótlást az előzőekben részletesen kifejtett második semmiségi törvényként is aposztrofált törvénycikk mellett még három másik semmiségi törvény (1989. évi XXXVI. tc., 1992. évi XI. tc., 2000. évi CXXX. tc.) volt hivatott megvalósítani a korszakra vonatkozóan. A törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek a törvények megszületését követően többször revideálás alá kerültek az elkövetkező években.

A soron következő törvény Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény, amelynek célja az volt, hogy a semmisségi törvényeket kiegészítendő, a vagyoni kárpótlást alanyi jogon nyissa meg a teljes sértetti kör számára. A javaslat általános vitájának során több dolgot kifogásoltak a képviselők, melyek közül a legfontosabbakat a következőkben mutatjuk be.

Több képviselő jelezte abból adódó elégedetlenségét, hogy mivel a sérelmet szenvedett egyházi személyeknek cölibátusi kötelezettségük miatt nincsenek leszármazottaik, így esetükben a kárpótlást valamilyen személyükhöz közelálló szervezet, például egyházmegyéjük vagy szerzetesrendjük részére lenne szükséges kifizetni. Mécs Imre (SZDSZ) azzal kapcsolatban emelt szót, hogy a javaslat nem rendelkezik a deportálásban meghalt személyek hozzátartozóinak kárpótlásáról. Szabó János (az FKGP kormánykoalíciót támogató csoportjának tagja) sérelmezte, hogy a javaslat a hadifoglyokat csak 1946. március 1-től tekinti kényszermunkára elhurcoltnak. Fodor Gábor (Fidesz) megjegyezte, hogy azok számára is szükséges juttatást biztosítani, akik a fogvatartásuk következtében szenvedtek el súlyos fogyatékosságot vagy egészségkárosodást; Hasznos Miklós (KDNP) pedig arra tett javaslatot, hogy a kárpótlást a Rákosi-éra munkaszolgálatosaira is terjesszék ki. A javaslat részletes országgyűlési vitája során Németh Zsolt (Fidesz) kifogásolta, hogy a törvényjavaslat nem az életjáradék jellegű megoldást részesíti előnyben; Csepe Béla (KDNP) pedig amellett érvelt, hogy minden hadifogoly, aki 1945. december 1-ig nem került haza, kényszermunkára elhurcoltnak legyen tekintendő.

Balsai Iván igazságügyi miniszter zárszavában elismerte, hogy szinte lehetetlen tökéletes jogi eszközökkel megoldani a kárpótlás ügyét, azonban felhívta a figyelmet a már előkészületek alatt álló nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslatra és arra tett ígéretet, hogy majd annak keretein belül lesz lehetőség érvényt szerezni több módosító javaslatnak. Az igazságügyi miniszter támogatta, hogy a cölibátusi fogadalom alatt álló személyekhez kötődő kárpótlási összeg az egyházmegyék felé kerüljön kifizetésre; szintén helyeselte, hogy a szovjet hadifogságba esett katonák jogosultsági időpontját hozzák előre egy évvel. Végül, de nem utolsó sorban az a javaslat is élvezte Balsai támogatását, mely szerint a kárpótlásból kizáró okokat a törvény taxatíve sorolja fel, így legyenek kizárva az Államvédelmi Hatóság hivatalos állományú tagjai, a karhatalmisták, valamint az 1956-os forradalom leverésében önként részt vevő személyek.

Az országgyűlés 1992. május 12-én nagy többséggel fogadta el a törvényjavaslatot. Az alanyi jogosultságot az első paragrafus értelmében a jogalkotó az 1939. március 11. és 1989. október 23. közötti időszakra állapította meg azon személyek, illetve hozzátartozóik számára, akiket ezen időtartam alatt életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak. A törvény második paragrafusának első pontja alapján egyösszegű kárpótlás járt az élet elvesztéséért, amennyiben a halálos ítéletet a magyar bíróság törvénysértő vagy semmissé tett ítélete alapján hajtották végre; továbbá abban az esetben, ha a sérelmet elszenvedő személy halála bekövetkeztének minden kétséget kizáró oka az eljáró magyar hatóság közreműködése volt. Ugyanezen paragrafus harmadik pontja rendelkezik arról, hogy élő özvegy, gyermek és szülő hiányában élő testvér is jogosult kárpótlásra; az ötödik pont pedig azon egyházi személyek kárpótlásáról szól, akik nem rendelkeznek az előzőekben felsorolt hozzátartozókkal. Esetükben a kárpótlás összegének felére jogosult az az egyházmegye vagy szerzetesrend, ahol a sérelmet elszenvedő utoljára szolgálatot teljesített. A 2/B. paragrafus rendelkezése alapján a szovjet hadifogságba esett katonákat 1945. augusztus 1-től kell kényszermunkára hurcoltnak tekinteni. A jogalkotó rendelkezik arról, hogy ha az élő házastárs nem tud hosszabb időtartamot bizonyítani, akkor a kárpótlás kiszámításánál a szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolás esetén három évet, a szovjet bíróság vagy más szovjet hatóság intézkedése alapján végrehajtott szabadságvesztés esetén  pedig a bizonyíthatóan kötelezett időtartamot, annak hiányában nyolc évet kell számításba venni. A szabadságelvonás kérdésében a harmadik paragrafus szerint minden olyan személy kárpótlásra volt jogosult, akit szabadságában harminc napot meghaladó időtartamra korlátoztak. A tizenkettedik paragrafus értelmében nem kaphattak kárpótlást azok a személyek, akiket felelősség terhelt a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában elismert alapjogok megsértéséért, az államvédelmi szervek hivatalos állományú tagjai, a karhatalmisták, továbbá azok, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében részvételük miatt kitüntetésben részesültek, valamint annak leverésében önként vettek részt.

A fentebb tárgyalt törvény egyes részeit az Alkotmánybíróság arra hivatkozva semmisítette meg, hogy a jogalkotó nem tett eleget a diszkrimináció elkerülése érdekében vállalt kötelezettségeinek. Ezért az Országgyűlést arra szólította fel, hogy alkossa újra a törvényt; erre 1997-ben került sor. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény bővítette a jogosultak körét. A módosítás értelmében egyösszegű kárpótlás illette meg azon személyek hozzátartozóit is, akik a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai indíttatású önkénye miatt vesztették életüket, továbbá azokat, akiknek hozzátartozójuk a kényszermunka vagy deportálás ideje alatt halt meg. A törvény értelmében kárpótlásra jogosultak továbbá azok a személyek, akik a II. világháború alatt (1941. június 27. és 1945. május 9. között) politikai okokból teljesítettek munkaszolgálatot. A törvény hetedik paragrafusában meghatározott eljárási szabályok szerint a jogosultaknak a törvény hatályába lépését követő négy hónapon belül kellett benyújtaniuk kárpótlási kérelmüket a törvény által kijelölt illetékes szervhez. A rövid, négy hónapos határidő alatt sok érintett nem volt képes dokumentumokkal igazolni igényének jogosultságát és Oroszországban is csak a törvény elfogadását követő években váltak hozzáférhetővé a levéltári anyagok. Ezért a 2006. évi XLVII. törvény újabb négy hónapra megnyitotta a lehetőséget a kárpótlási igények benyújtására. (Ezt követően egy 2011-es törvénymódosítás még egyszer megnyitotta a lehetőséget újabb négy hónapra.)

A semmisségre, kárpótlásra vonatkozó törvényi rendelkezések kétségtelenül bizonyítják, hogy a rendszerváltást követően az Országgyűlés feladatának tekintette a kommunista diktatúra áldozatai sérelmeinek orvoslását. A jogalkotó legjobb szándéka ellenére azonban bárminemű jogi, anyagi vagy erkölcsi jóvátétel pusztán jelképes lehet, hiszen az elszenvedett károkat nem lehet sem forintosítani, sem meg nem történtté tenni. Az igazság ilyen módon történő szolgálata azonban nem pusztán jelképes mivolta miatt nem tekinthető teljesnek, sokkal inkább azért, amit a sok általam tanulmányozott túlélő közül talán Kertész János fogalmazott meg legegyszerűbben, amikor arról beszélt visszaemlékezésében, hogy hogyan fogadta az állítólagos hazamenetel hírét:

Akkor én még ’50-ben, ’51-ben még úgy őszintén megmondva, ott még az akkori lelkületemmel, lehet, hogy csúnyán fogom kifejezni magamat, de gyűlöltem ezt az országot. Egyszerűen gyűlöltem, mert nem tudtam megemészteni azt, hogy egy fiatal gyerek, aki iskolába’ azt tanulta, hogy… mikor mentünk, az osztályok… akkor először imádkozni kellett, el kellett mondani a Hiszek egyet, akkor ‘Csonka Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország Mennyország.’ Ezt minden nap mondtuk, mondtuk, ebbe’ nevelkedtem, ebbe’ éltem, ezt sulykolták belénk. És ez az ország engem kiadott a Szovjetuniónak. Mert ők adtak ki, mert a rendőrség adott ki. És azt nem tudom elhinni a mai napig se, hogy az akkori kormány, meg az akkori köztársasági elnök nem tudott róla, hogy a magyarokat hordják ki vagonok szám’, nem tudom elhinni, nem hiszem el, hogy nem tudják.

Ahogyan azt korábban bemutattuk, Kertész János gyanúját hivatalos dokumentumok ismeretében támasztotta alá Kutrucz Katalin, a jogászbizottság tagja is. A tények ismeretében tehát adódik a kérdés: hogyan alakult az igazságtétel az elkövetők felelősségre vonásának, megbüntetésének szempontjából?

*

Szakirodalom:

MÁTHÉ Áron (szerk.): „Az nem lehet ugyanis, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető.” Jogi fejezetek a magyarországi igazságtétel és kárpótlás történetéből. Budapest, 2017.

1990. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról

2011. ÉVI CCI. TÖRVÉNY egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról

SÁRA Sándor (rend.): Nehézsorsúak. 2004. Beleznay Rozália interjúja

**

De miért épp a Gulág? – 1. rész

A Gulág kialakulásának történeti áttekintése – 2. rész

Letartóztatások, ítéletek és az 58. paragrafus – 3. rész

A magyar polgári lakosság tömeges elhurcolása – 4. rész

A zsidók sorsa – 5. rész

Hazatérés – 6. rész

Vezető kép: Shutterstock

Facebook hozzászólások
Kapcsolódó témákGeib HajnalkaGulág
3 hozzászólás

3 Comments

  1. BERECZ JÓZSEF

    2018-07-30 at 11:40

    az én apámat elvitték a háboruba nem jött vissza ! valahol a donnál meghalt és csak azt a kis pénzt kapom amit még kb 2 éve LÁZÁR JÁNOSHOZ köthető !! ennyit a kárpótlásról !! akik voltak málenkij roboton vagy fogságba de haza jöttek milliókat kaptak !! aki meg halt azok semmit !!

    Válasz
  2. Kenedy kalman.

    2018-07-30 at 12:07

    Érdeklődve olvastam a cikkét bár kitért a törvénykezés menetere a Gulagon eltöltött evekre.Az is tény, hogy kitér a törvénysértésekre amit az A.V.H.követet el,de nekem az az erzesem,hogy aez 1963 után történt. törvény sert

    Válasz
  3. Károly

    2018-07-30 at 17:08

    Egerben is a gulágra deportáltak lakásaiban, vígan élenek a lumpenekből szervezett kommunisták és a volt munkásőrök kisz. stb .stb utódok.
    Miért is, mert Eger Budapest testvérvárosa?????????????????????!!!!!!!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Polgárportál
2018-07-30
Polgár Portál

Kapcsolódó témákGeib HajnalkaGulág

Több Polgárportál

Nagy Ervin: Mi vagyunk a forradalmárok, ugye?

Nagy Ervin2018-12-18
Több

Nagy Ervin: Csőcselék vagytok, nem forradalmárok!

Nagy Ervin2018-12-17
Több

Üzenet Advent harmadik vasárnapjáról

Nagy Ervin2018-12-16
Több

Nagy Ervin: Kitől kell féltenünk a demokráciát?

Nagy Ervin2018-09-09
Több

Hoppál Hunor: Chemnitz véres üzenete

Polgár Portál2018-08-30
Több

Ambrus Csaba: A liberális egyenlőség csapdái

Polgár Portál2018-08-24
Több

Hoppál Hunor: A következetlenség mázsás súlya

Polgár Portál2018-08-23
Több

Ráth Orsolya: Megfeküdte a baloldaliak gyomrát az ország tortája

Polgár Portál2018-08-22
Több

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – Zárszó harag és részrehajlás nélkül

Polgár Portál2018-08-19
Több

Villax Richárd: Augusztus 22-én startol a XI. Zorall Sörolimpia Alsóőrsön

Polgár Portál2018-08-18
Több

Ambrus Csaba: A Népszava közös érdek, vigyázzunk rá!

Polgár Portál2018-08-17
Több

Villax Richárd: „Fáj a fejem” – néhány gondolat a pa-dö-dő jelenségről

Polgár Portál2018-08-15
Több

HND: A genderisták alkonya

Polgár Portál2018-08-13
Több

Ráth Orsolya: Felkapaszkodni az uborkafára, avagy imázsépítés ellenzéki módra

Polgár Portál2018-08-13
Több

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – A bűnösök felelősségre vonását célzó törvényjavaslatok

Polgár Portál2018-08-12
Több

Villax Richárd: Kell-e nekünk Retro?

Polgár Portál2018-08-12
Több

Nagy Ervin: Simicska és az atom(baba)

Nagy Ervin2018-08-11
Több

Ambrus Csaba: Össznemzeti kiábrándulás

Polgár Portál2018-08-10
Több

Ráth Orsolya: Már megint a kutyák, avagy milyen egy ellenzéki falkavezér?

Polgár Portál2018-08-08
Több

Hoppál Hunor: Einstand, jobboldali belviszály – avagy haladó rémhírterjesztés a régi-új HírTV-ről

Polgár Portál2018-08-07
Több

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – Magyar sorsok a hazatérést követően

Polgár Portál2018-08-05
Több

Ráth Orsolya: Tessék mondani, lehet „MÁS” a Politika?

Polgár Portál2018-08-03
Több

Ambrus Csaba: Éljen a bíróságok függetlensége!

Polgár Portál2018-08-02
Több

Geib Hajnalka: Tommy szabadlábra helyezésével csak részigazság született

Polgár Portál2018-08-01
Több

Brockhauser Edit – Az alternatíva: Közép-Európai Unió

Polgár Portál2018-07-29
Több

HND: Kiütéses győzelem a gyerekházasságok ellen

Polgár Portál2018-07-28
Több

Ambrus Csaba: Talpra magyar, hív Afganisztán!

Polgár Portál2018-07-27
Több

HND: Mesut Özil, a két lábon járó félreértés

Polgár Portál2018-07-26
Több

Hoppál Hunor: Neki még dolga volt ezen a földön – egy posztmodern vértanú története

Polgár Portál2018-07-26
Több

Brockhauser Edit: Az igazi Sargentini-jelentés

Polgár Portál2018-07-25
Több

Nagy Ervin: Oly nehéz ma uniós csinovnyiknak lenni

Nagy Ervin2018-07-24
Több

Ráth Orsolya: Gazdálkodj okosan! – A Jobbik Magyarországért Mozgalommal

Polgár Portál2018-07-23
Több

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – Hazatérés

Polgár Portál2018-07-22
Több

Hoppál Hunor: Talján patt – amikor nincs hová hátrálni

Polgár Portál2018-07-21
Több

Mezőhegyi Gyula: Érvek és Birodalom

Polgár Portál2018-07-20
Több

Ambrus Csaba: Berci, ez Tusványos, nem a Pride!

Polgár Portál2018-07-19
Több

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – A zsidók sorsa

Polgár Portál2018-07-18
Több

HND: Temetői erőszak – engem itt épp molesztálnak, esetleg kihívná a rendőrséget?

Polgár Portál2018-07-16
Több

Ráth Orsolya: Fikció és valóság határán, avagy sorra buknak Márki-Zay különböző prototípusai

Polgár Portál2018-07-16
Több

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – A magyar polgári lakosság tömeges elhurcolása

Polgár Portál2018-07-14
Több

HND: Brüsszeli bögrecsárda

Polgár Portál2018-07-13
Több

Polgári Szilvia: Őszintén, számít hogy olasz, vagy épp spanyol partokon kötnek ki az NGO-hajók? – interjú

Polgár Portál2018-07-12
Több

Callidus: Ne áltassátok magatokat

Polgár Portál2018-07-12
Több

Hoppál Hunor: Fizethetsz, ha nem tetszik az új Európa

Polgár Portál2018-07-11
Több

HND: Üdvözlet Zombisztánból

Polgár Portál2018-07-09
Több
Gördítsen többért
Blogok
  • 061

  • “Ha a népzene jobban benne lenne a köztudatban, jobb ország lennénk” – 70 éves Hamar Dániel
    0612021-01-22
  • Jó kedvvel, bőséggel – Online programok a magyar kultúra napján
    0612021-01-22
  • Tutiblog

  • Galla Miklós megőrült?
    Magyarisztáni rögvalóság2020-12-10
  • Belehaltak a járványba? Hát a DK-nak az jó!
    Tutiblog2020-12-09
  • Az Öreg

  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10
  • Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
    Az Öreg2020-12-15
  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10

(x) PestiSrácok.hu Filmklub

  • Aristo

  • Az ima
    Aristo2021-01-24
  • A párbaj
    Aristo2021-01-19
  • Ki ette meg a misszionáriust?

  • Az ellenzék progresszív jövedelemadó-terve a magyar középosztály gyilkosa
    Ki ette meg a misszionáriust?2021-01-17
  • Egy karácsony majdnem szaloncukor nélkül
    Ki ette meg a misszionáriust?2020-12-25
  • Erdélyi levelek

  • A Bodu-jelenség
    Erdélyi levelek2021-01-22
  • Ébresztő!
    Erdélyi levelek2021-01-16
  • VBT blog

  • Amikor mindenkinek igaza van
    Blog2021-01-25
  • Micsoda abszurd egy nap…
    Blog2021-01-19
  • Igényes honlap, igényes egyetem /forrás: 444.hu
    Földosztás és szabadegyetem, avagy két libbant program holnapra
    Blog2020-08-12
  • Antirasszista zenevonat
    Blog2020-08-03
  • Bezzegnemzetek

  • Nem adhatok mást, csak mi lényegem – Így kezeli Európa a járványt
    Bezzegnemzetek2020-03-30
  • A magyar sporttörténelem kisantant dézsmálói – II.
    Bezzegnemzetek2019-09-30
  • Máté T. - kávé mellé

  • Egy év múltán…
    Máté T. - kávé mellé2019-09-16
  • Máté T. Gyula feleségének üzenete
    Máté T. - kávé mellé2018-09-24
PestiSrácok

I M P R E S S Z U M

A PestiSrácok.hu kiadója az Insider Media Lapkiadó Kft.
A lap NMHH nyilvántartásba vételének száma: CE/185-2/2016
A szerkesztőség és a kiadó postacíme: 1536 Budapest, Pf. 246.
A kiadásért felel: Szenvedi Zoltán Ügyvezető
Főszerkesztő: Huth Gergely
Lapigazgató: Stefka István
Hírigazgató: Szarvas Szilveszter
Főszerkesztő-helyettes: Bálint Botond
Lapszerkesztők: Jurak Kata, Pámer Dávid, Szentkirályi András 
Főmunkatársak: Ferkó Dániel , Füssy Angéla, Mező Gábor,Pilhál Tamás, Lakatos-Szabó Fruzsina
Újságírók: Ambrózy Áron, Bokor Gábor,Csibra Tibor, Dezse Balázs, Juhári Andrea , Susánszky Mátyás, Szabó Gergő, Szalai Szilárd, Vésey Kovács László, Vincze Emília
Fotóriporter: Horváth Péter Gyula
PS Mozi: László Petra, Ragács András, Tihanyi Rita
Szerkesztőségvezető Mézes Gabriella
Szerkesztőségi titkár: Venczel Eszter
Informatikai vezető: Bori Zsuzsanna
és sokan mások...
Kontakt: [email protected]

PestiSrácok.hu

Ahol alacsonyan szállnak a sallerek. És ahol nincs íróasztalfiók. Mert ami odakerülne, az itt megjelenik.

Írásaink a közmegegyezéses hazai sajtóetika és a Médiaalkotmány szellemisége szerint készülnek. Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran! Szerzőink neve olykor "írói név".

Adatkezelési Tájékoztató

*Kell még valamit mondanom Ildikó? - Az őszödi beszéd utolsó mondata.

Médiaajánlat


A PestiSrácok.hu multiszájton és társoldalain, a 061.hu, a Tutiblog.com, AzÖreg.hu, az Aristo blogol, a Ki ette meg a misszionáriust? és az Erdélyi Levelek blogokon exkluzív hirdetési felületeket kínálunk.

Ajánlja termékeit, szolgáltatásait a Gemius Hungary Kft. által hitelesített több-százezres olvasóközönségünknek!

Kontakt: hirdetes@pestisracok.hu

Puskás Bence

Sánta Annamária

PestiSrácok.hu ÁSZF

Copyright © 2015 PestiSrácok.hu

Brockhauser Edit – Az alternatíva: Közép-Európai Unió
Geib Hajnalka: Tommy szabadlábra helyezésével csak részigazság született