Katonai parádéval, igazságok helyett ömlengő pátosztól hemzsegő elnöki beszéddel és Facebook-emlékművel ünnepelte meg Románia, hogy a magyarországi románok száz évvel ezelőtt mondták ki a csatlakozásukat a román államhoz. Az elcsatolást persze nem a népakarat vitte véghez, hanem a román hadsereg sietős támadása, amely mielőbb igyekezett minél nagyobb magyar területet az ellenőrzése alá vonni. Klaus Iohannis államfő a méltó és erős jövőről szónokolt egy olyan országban, ahonnan nagyjából ötmillióan vándoroltak ki Nyugat-Európába a nyomor elől, a magyar pártok pedig a gyulafehérvári határozat betartatlan ígéreteire hívták fel a figyelmet.
Számos ország katonáinak részvételével tartottak díszszemlét Bukarestben, ahol felvonultatták a nagy összegekből megvalósuló román haderőfejlesztés révén beszerzett repülőgépeket, páncélozott csapatszállító járműveket és Patriot rakétaelhárító ütegeket. A parádét később Gyulafehérváron is megismételték, és a magyarok által épített történelmi vár mellett felavatták a „nagy egyesülés” emlékművét, valamint az onnan a várárok és a vár egyik fülesbástyája fölött érzékenyen áthúzott hidat, amely az 1923-ban felépült ortodox katedrálishoz vezet. Távolról sem volt azonban minden olyan meseszerű, ahogy szerették volna megünnepelni a románok a száz évvel ezelőtti, ugyancsak meseszerű szerencséjüket. A parádén nemcsak a belpolitikai megosztottság okozott feszültséget, hanem Bukarestben tüntetők is megjelentek, akik estére már mintegy ezerötszázan voltak. Tiltakoztak az augusztusi tüntetésen végrehajtott, erőszakos tömegoszlatás miatt, és korrupcióellenes jelszavakat hangoztattak a kormány igazságügyi reformja miatt.
Klaus Iohannis elnök gyulafehérvári beszédében kiváltságnak tekintette, hogy Románia polgárai örökösei lehetnek az ősök földjén „valaha megvalósult legfontosabb projektnek”. Az egyesülés megvalósítóit, azaz az Erdélyt és a Partiumot Közép-Európából a Balkánra lesüllyesztőket ugyanakkor szerinte a jogállamiság, a demokrácia, a társadalmi harmónia és a nyugati típusú modernizáció igénye hajtotta. Ezek akár örökös céloknak is alkalmasnak tűnnek Románia számára. A száz évvel ezelőtti egyesülésben a románok és a nemzeti kisebbségek közeledésének előmozdítását is éles szemmel tudta meglátni Iohannis, aki szerint a Román Nemzeti Tanács vezetői az emberi méltóságon, a jó együttélésen és a tolerancián alapuló állam felépítését vállalták.
A mi Romániánk, amit az utódainknak akarunk hátrahagyni, méltó és erős, az oktatás, a kultúra és a kreativitás által jól integrált ország lesz az értékek, a jólét és a szabadság Európájában
– tette oda zárásul a múltról szőtt román dajkamese mellé a jövőről szőttet is.
Az elcsatolás megvalósult, a hozzá kötődő ígéretek azóta se
A magyarokat az ünnepségekről szóló beszámolókon túl érthető módon nem különösebben érintette meg a román nemzeti ünnep, hiszen ahogy megérinthette őket, azt minek megírni ezredszerre is. A magyar pártok egyaránt azt emelték ki a centenárium kapcsán, hogy a Románia által ünnepelt gyulafehérvári határozat más nemzetekre vonatkozó pontjait mindmáig nem tartja be az ország.
Az Erdélyi Magyar Néppárt közleménye rámutatott, hogy a gyulafehérvári határozat ígéretei csak vágyálmok maradtak a romániai magyarok számára. A párt hangsúlyozta, hogy a „saját nyelven biztosított oktatás” csorbul, amire a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem példáját hozták fel, és a többi betartatlan ígéretet is tételesen felsorolta a közlemény. A gyulafehérvári határozatban a többi nemzetnek ígért „teljes nemzeti szabadság” és „közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által” az EMNP értelmezése szerint az önrendelkezés elvét rögzíti, de a román állam az erről folytatott érdemi párbeszéd helyett ellenségképet gyárt az autonómiát követelő tömegekből. Az „egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára” elv sem teljesült – szögezte le az EMNP azzal alátámasztva, hogy a kommunista diktatúra által államosított egyházi javakat a mai napig nem szolgáltatta vissza az állam, és a már visszaszolgáltatottakat ismét az államosítás fenyegeti. A Magyar Polgári Párt a jogállamiság megteremtésére és a valóság szőnyeg alá söprésének befejezésére szólított fel.
Amíg magyar iskolákat szüntetnek meg, ártatlan magyar emberek ülnek börtönökben vagy hurcolnak meg koholt vádak alapján, amíg visszaállamosítják egyházi ingatlanjainkat, nem beszélhetünk másról, mint magyar közösségünk elnyomásáról, megfélemlítéséről, a minket megillető jogok semmibe vételéről
– olvasható az MPP közleményében, amely azt kérte, hogy a százéves ország tartsa be végre százéves ígéreteit.
Károlyi Mihályék segítették a fél Magyarország területét követelő románokat
A Károlyi Mihály vezette szocialista-liberális kormány elkötelezett volt a nemzetiségek politikai egyenjogúsításában, így még ingyen különvonatokat is biztosított annak az 1228 románnak, akik a gyulafehérvári nagygyűlésükre igyekeztek. Mindezt annak ellenére tette, hogy a Román Nemzeti Tanács már 1918. november 9-én memorandumban követelte a magyar kormánytól Erdély, Temesköz, valamint Arad, Bihar, Szilágy, Szatmár és Máramaros vármegyék átadását Romániának. Az Erdély hagyományos fővárosában tartott gyűlés 1918. december 1-jén kimondta Magyarország összes románjának egyesülését Romániával. Csakhogy a románok az általuk követelt terület lakosságának mindössze 42 százalékát tették ki, vagyis már a terület tényleges megszerzése előtt megkezdték a velük együtt élő többi nép, elsősorban a magyarok jogainak lábbal tiprását.
Ez aztán a rákövetkező száz évben sem változott – hiába ígértek önrendelkezést, saját nyelvű közigazgatást és oktatást a többi népnek –, csupán az intenzitása volt változó attól függően, hogy csak hivatali packázásokra és hatósági jogsértésekre volt módja a román államnak, vagy tömeges kifosztásokat és tömeggyilkosságokat is alkalmazhatott a magyarok ellen. Figyelemre méltó, hogy a Román Nemzeti Tanács üdvözölte az Osztrák-Magyar Monarchia „eddig leigázott nemzeteinek felszabadulását”, amelyek között még az ausztriai németeket is felsorolta, csak a magyarokat hagyta ki, a nyakunkba varrva a korábbi „elnyomást”. Ez persze nem akadályozta meg a románokat abban, hogy alig hetven év alatt teljesen felszámolják az erdélyi szász népességet, amely ráadásul támogatta, hogy Magyarországtól Romániához csatolják őket.
Nem a népakarat, hanem a katonai megszállás csatolta Romániához Erdélyt
A trianoni békeszerződés végül a Gyulafehérváron kijelölt román igényeknél valamivel kisebb területet szakított el tőlünk, de ez volt a – nagyrészt megvalósult – román követelések alapja. A határozat kinyilvánítása után indult meg a román csapatok Magyarország elleni, egyébként december 30. előtt jogszerűtlen támadása. Az antant ugyanis csak akkor ismerte el Romániát a győztes hatalmak közé tartozónak, így addig át sem léphette volna a hadseregük a fegyverszüneti vonalakat. Mégis megtették: Franchet d’Espèrey francia tábornok engedélyével december 1. után rögtön megkezdték Kelet-Magyarország megszállását.
Így teremtődtek meg Erdély, valamint a Partium és Temesköz egy részének Romániához csatolásának gyakorlati feltételei. Persze a bevonulással egyidőben megkezdődtek a magyarellenes kegyetlenkedések is. A december 22-én, Kolozsváron tartott Erdélyi Magyar Nemzetgyűlés hiába nyilvánította ki német és román képviselők részvételével, hogy Magyarország része kívánnak maradni, katonai erő nélkül ez mit sem ért, a románok másnap elfoglalták a várost, és a Károlyi Mihály vezette, összeomlóban levő magyar államigazgatás sem Kolozsvárt, sem Erdélyt, sem a többi, elcsatolásra ítélt területet nem tudta megvédeni. Ezzel pedig megkezdődött a magyarok durva elnyomása, a rabolt terület gazdasági kizsigerelése, lezüllesztése és nem utolsósorban a területrablás utólagos igazolása a végtelen történelemhamisítással. Ezt ünnepelte ma Románia.
Jóska
2018-12-03 at 19:27
Pakson, a helyiek által Deák-ház néven emlegetett Szeniczey kúria falán lévő emléktábla felirata elgondolkodtató:
,,E HÁZBAN LAKOTT RÖVIDEBB-HOSSZABB IDEIG 1850-TŐL 1874-IG TERJEDŐ IDŐKBEN ROKONAI LÁTOGATÁSAKOR DEÁK FERENC a haza bölcse.
,,A mit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz s mindig kétséges”
Véssük jól szivünkbe hazánk nagy fiának e komoly intelmét!
A politikában az árulás, hála értelmezhetetlen és idegen fogalmak, helyettük első helyen az érdek áll.
Hesslerezredes
2018-12-04 at 17:41
Hát Jóska az a baj, hogy akkor az akkori magyar (?) vezetés qrvára lemondott mindenről, és a magyarországi magyar nép ezt bizony baromira tétlenül nézte. Borzalmas, de tény, hogy az egyébként velejéig rohadt tanácsköztársaság próbált ezen valamit fegyverrel változtatni – ezt még a konszolidáció során az ún. Horthy-Magyarország is elismerte akként, hogy akik parancsnokok, vagy közkatonák voltak a Vörös Hadseregben – és egyébként kommunista bűnöket nem követtek el – azokat igazolták és később magas karriert futottak/futhattak be a nemzeti hadseregben. Mert igaz az, hogy Károlyi Mihály az ismert magyar történelem nem egyik, hanem talán a leghitványabb politikusa, de az is igaz, hogy a magyar nép is mélyen kussolt akkor, nem úgy mint a törökök például ugyanekkor legalább ugyanakkora katyvaszban, mint mi. És aztán 1990-ben is kussolt a drága jó népünk, ‘nem tetszett neki forradalmat csinálni’, amikor ezt akkor én felvetettem, néztek rám, mint egy őrültre, nem jött velem senki. Saját hitványságunkat azért érdemes lenne legalább saját magunknak a tükör előtt négyszemközt bevallani.
Amerigo
2018-12-03 at 10:10
Az oláhok hiába ünnepelnek, tudat alatt félnek, mert a rablott Erdélyt, Partiumot nem tudták birtokba venni csak geográfiai értelemben.
https://youtu.be/05fWeVTahhE
Hesslerezredes
2018-12-03 at 11:32
Konkrétan Ó-románia gyarmatosította Erdélyt románostul, székelyestül, magyarostul, szászostul. Előbb-utóbb megérjük, hogy az erdélyi román újra összegyűlik, oszt’ kimondja az egyesülést: Magyarországgal – amikor végképp tele lesz a töke az óromániai feneketlen korrupcióval és hazudozással, meg a sehova nem vezető nacionalizmussal, meg a végtelen szervilizmussal minden nagyhatalom iránt.
Füge
2018-12-02 at 15:55
Ez az 1228-as “buli” nem is rossz ötlet. Több mint 1 millió támogató aláírást kapott a Minority SafePack elnevezésű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés. Ez kicsivel több.
ómió
2018-12-02 at 13:36
Csak “románosan”: ahogy rablóbandához illik!
Atosz
2018-12-02 at 12:03
Hogy rohadjon meg az õsszes szörösztalpu terūletrablò būdös olàhja!!!!! A kovetkező 100 èvet nem èritek meg tolvaj bocskoros genetikai hulladèkok!!!!!!
Torockó
2018-12-02 at 12:00
NE HAGYD ELVESZNI….!!!
Logikus
2018-12-02 at 11:09
Ha 1228 románnak sikerült kimondani Erdély elszakítását Magyarországtól, akkor mi miért nem gyűlünk össze ennyien és mondjuk ki annak az érvénytelenségét? a magyar kormány miért beszari? mikor használja ki Putyin és Trump barátságát?
Hesslerezredes
2018-12-03 at 12:01
Én, mint a hülye pereces, aki egyet hajt, már hónapokkal ezelőtt javasoltam, hogy a magyar kormány dec.1-i ‘ajándékként’ mondja fel a trianoni és párizsi békék (?!?) Erdéllyel kapcsolatos területi rendelkezéseit, követelje vissza EGÉSZ Erdélyt úgy, hogy Erdély igazgatására kér mandátumot Magyarország, úgy, ahogy van, állandó nemzetközi ellenőrzés mellett, svájci kantonális mintára berendezett önigazgatással. Senkit nem érdekelt a javaslatom. A nyavalygás persze gőzerővel megy, meg az oláhozás, sebek nyalogatása stb. – ami sehova nem vezet.
Andromeda
2018-12-02 at 10:55
Még ha nagyon pozitívan is állnánk Károlyi Mihály szerepéhez, akkor is azt kell mondani, hogy egy politikus nem egy jótékonysági szervezet vezetője. Károlyi annak képzelte magát. Ezért kell ma a Fidesz támogatni minden hibájával együtt (a hibák ellen lehet okosan védekezni), mert ők. Orbán már 2015-ben rájött, hogy a cinikus, antidemokratikus és rasszista Nyugat-Európa, Németország vezetésével Kelet-Európának, beleértve főként Magyarországot egyetlen gigantikus muzulmán menekülttáborban akarta és még mindig akarja is erőszakkal átformálni.
Füge
2018-12-02 at 10:26
…és szolgálnának ma is, ha hatalmon lennének!…
Károly
2018-12-02 at 10:19
Gróf Tisza István Miniszterelnök Úr meggyilkolását követően, Sigmund Freud osztrák neorológus és pszicháter, a pszichoanalatikus iskola megalapítója feltárta a valóságot:
(bár nem pontos) Magyaroroszágon, a grófok közül a legokosabbat meggyilkolták és a legbutább grófot vákasztották meg Miniszterelnöknek.
Ez románia napja, a Hazának a Nemezetnek, Gyász napja!!
Köszönhető a bűnözőknek, akik idegenérdekeket szolgáltak!!!!!!
sanyi
2018-12-02 at 08:26
Erdélyt, Partiumot, Őrséget, Felvidéket és Délvidéket összefoglaló néven csak annak kell hívni, ami: Megszállt területek.
A megszállókat pedig ki szoktuk úzni, mégha néha sokáig is tart. Az azt követpő etnikai tisztogatásra és nemzetiségi elnyomásra pedig pont ők teremtettek precedenst, csak az ő módszereiket fogjuk alkalmazni.
Füge
2018-12-02 at 07:58
– a történelem ismétli önmagát- Ezt elfelejtették a románok.
Tóth Lajos Balázs
2018-12-02 at 04:35
Egy magyar kisváros piacán nézelődtünk, mikor szembejött két férfi, akit az egyik partiumi barátom románul üdvözült. Honnan tudtad, hogy románok? Hát nem láttad az ostoba pofájukat?…
Lali
2018-12-02 at 02:36
Gyulafehérváron van Erdély legrégebbi temploma. 🙂
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=2450947741586429&id=219436144737611
unszinpi
2018-12-02 at 00:58
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz…
Szabadavélemény?
2018-12-02 at 00:14
És erre koccintott a Medgyesy, Kovács és a sokak által imádott Gönczárpi! Szégyen, hogy erről az árulóról még teret is el akarnak nevezni (vagy már el is neveztek), meg szobrot is kapott már!