Harcban a Galerik ellen – ez a PestiTV A hálózat című műsorának a témája. A Kádár-diktatúra a hatvanas években kemény harcot folytatott a fiatalok ellen, a rendőrség és az állambiztonság segítségével üldözte a nekik nem tetsző csoportokat. Ilyen volt a Kalef is. Két kalefossal, Ujlaki Dénes színművésszel és Veszely Ferenc festővel egy egészen különleges, egyszerre nevetős és borzongatós adást hoztunk össze.
Galerik, huligánok – szitokszavak, amelyeket minden ötven feletti ember jól ismer. A Kádár-diktatúra ötvenhat után a fiataloktól tartott a leginkább, ezért lecsapott minden olyan csoportra, amely valahogy kilógott. Voltak, akik csak zenét akartak hallgatni, mások koszorút vittek március 15-én és október 23-án. Megint mások tényleg verekedtek, randalíroztak. Egy skatulyába gyömöszölték őket, rájuk uszították a rendőrséget, az állambiztonságot, a bíróságot és olyan pszichológusokat, mint mondjuk Popper Péter.
Ujlaki Dénes színművészt gyerekként a családjával együtt kitelepítették, utána a gimnáziumból vitték el, és két évre börtönbe zárták egy rávert és kitalált pisztolyügy miatt. Kiszabadulva nem vették fel a főiskolára, lejárt az akkori Moszkvára, a Kalefre, ahogy ők nevezték. Szabadok akartak lenni, zenét hallgattak, házibulikat csaptak – a rendőrség üldözte, az állambiztonság megfigyelte őket. Majd jött a per.
Két egykori kalefossal beszélgettünk: Ujlaki Dénes színművésszel, aki elképesztő sztorikat mesélt, és Veszely Ferenc festővel, aki szintén humorosan, tele életkedvvel emlékezett az „aranykorra”. Mert nekik az volt – ezt Kádárék sem tudták elvenni.
Korábban már írtunk Popper Péter kommunista pszichológus szerepéről a galerik elleni küzdelemben. Popper a hatvanas években fiatalkorú bűnözőkkel foglalkozott, állambiztonsági szakkönyveket írt, de szakterülete a galerik elleni küzdelem volt. Popper megfigyelte és megvizsgálta a letartóztatott embereket, akik közül sokakat teljesen ártatlanul meghurcoltak, beszerveztek vagy fegyházba, esetleg más intézetbe zártak. Mivel „Professzor” néven részt vett az állambiztonsági tisztek képzésében is, és ezért pénzt is kapott, így szinte biztosra vehető, hogy a galeritagok elleni ügyekben is kulcsszerepet vállalt.
A galeriket agresszív hordáknak nevezte, akikre roppant mód jellemző a gyávaság: „A leginkább szembetűnő különbségre éppen a letartóztatás után derül fény. Feltűnő ugyanis, hogy amikor a csoportban rendkívül agresszív, arrogáns és hetyke galeritagot elkülönítik a társaitól, szinte tartásnélkülivé válik, konformista, meghunyászkod, sokszor alázatos magatartást tanúsít” – írta állambiztonsági munkájában.
Két hét múlva folytatjuk a Kalefról szóló részt! Szóba kerül, hogyan taszította ki az ausztráliai magyar közösség azt az embert, aki a Kalef egyik ügynöke volt…
Gáspár Anette
2020-11-06 at 13:20
BEETHOVEN ismert figura volt, aki a Belvárosban is megjelent, de állítólag a Kalefen is.
Balatonalmádiban is nyaralt sokszor, ott csövezett, mint a legtöbb fiatal.
Stoppal jártunk le középiskolások, egyetemisták.
Emlékszem, hogy voltam, vagy 17 éves, arra fele jártunk egy társasággal Almádiban, ahol az egyik kis utcában
egy nyaraló teraszán Beethoven kártyázott a haverjaival. Kihallatszott, hogy minden második mondata az volt: “A kommunista (d)urva anyádat!” Kiabálta, nem zavarta,sőt, azt akarta, hogy mindenki hallja.
70-es évek közepe.
gyozo2018
2020-11-06 at 13:02
” és olyan pszichológusokat, mint mondjuk Popper Péter. ”
Meg az idióta Vekerdy.
Vak Pali
2020-11-06 at 11:08
Berta Zsolt írt erről a témáról kiváló ( díjat is nyert ) regényt, KALEF címmel, mely részben édesapja élettörténetét dolgozza fel, megrázó hitelességgel.
Knerten
2020-11-06 at 09:47
Ők voltak az igazi ellenzékiek, nem a maoista kádergyerekek.