Az olyan, különleges többséget igénylő szavazásokkor, mint a Sargentini-jelentésről szóló szavazás, a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kell venni – állítja a Mandiner.hu kérdésére Alexander Thiele, egyetemi tanár. A kérdés azért is lényeges, mert a magyar kormány értelmezése szerint a tartózkodó szavazatok figyelembevételével már nincs meg a Magyarországot lejárató Sargentini-jelentés elfogadásához szükséges kétharmados többség. A professzor ugyanakkor hozzáteszi, lehet, hogy az Európai Bíróság is a Parlamenthez hasonlóan fog dönteni.
A Mandiner.hu felidézi, az EUSZ (Európai Unióról szóló szerződés) hetes cikkelye szerinti eljárást elindító döntést 448 európai parlamenti képviselő támogatta, 197 ellenezte, míg 48 képviselő tartózkodott. Az EUMSZ (Európai Unió működéséről szóló szerződés) 354. cikkelye értelmében ugyanakkor az összes európai parlamenti képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a Sargentini-jelentés elfogadásához. A magyar kormány azzal érvel, hogy a tartózkodó szavazatok is beleszámítanak a szavazási arányba, az EP szerint viszont nem. A kérdés azért lényeges, mert a tartózkodást leadó szavazatokat is figyelembe véve nem volt meg a Sargentini-jelentés elfogadásához szükséges kétharmad. A magyar kormány érvelése szerint, mivel a Sargentini-jelentés a hetes cikkely szerinti eljárás elindítására vonatkozó javaslatot tartalmaz, ezért elfogadása különleges többséghez kötött, amely feltételt a korábban is említett EUMSZ 354. cikke mondja ki. A szabályozás úgy fogalmaz,
az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazásakor az Európai Parlament a leadott szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados többségével dönt.
Annak, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás különleges többséget igényel, azért van jelentősége, mert ez pont kivételt jelent az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának főszabálya alól. Az EP Eljárási Szabályzat 178. cikk (3) bekezdése szerint ugyanis „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”. Eszerint a rendes szavazásoknál csak az igen és a nem szavazatokat kell figyelembe venni, a különleges többséget igénylő szavazásokkor, mint amilyen az EUMSZ 354. cikkely értelmében a Sargentini-jelentésről szóló szavazás, a tartózkodó szavazatokat is. Ezt az álláspontot erősíti meg a Mandiner.hu-nak nyilatkozó professzor, Alexander Thiele is, bár hozzáteszi, hogy szerint a Parlament álláspontja sem teljesen abszurd, és lehet, hogy az Európai Bíróság is a Parlamenthez hasonlóan fog dönteni. Az egyetemi tanár hangsúlyozta, ebben a kérdésben a szakirodalom nem igazán ad iránymutatást. Thiele szerint „az a döntő kérdés, hogyan értelmezzük a többség fogalmát egy szavazásnál. Alapvetően azokat az embereket is szavazónak kell tekinteni, akik tartózkodtak”.
Mint kifejti,
ez alapján a tartózkodásokat szavazatként kell értékelni és a többség vizsgálatánál figyelembe kell venni. Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata azonban, amikor a szavazók többségét említi, nem érti bele a tartózkodásokat. Ez a szabály viszont csak az Európai Parlament »normális, rendes« szavazásainál érvényes. Az EUSZ 7. cikkelye szerinti eljárás alkalmazásáról szóló szavazás azonban az EUMSZ 354. cikkelye szerint nem minősül »normális, rendes« szavazásnak. Az Eljárási Szabályzat általános rendelkezését tehát nem lehet vizsgálat nélkül az EUMSZ 354. cikkelye szerinti eljárásra kiterjeszteni.
Forrás: mandiner.hu; Fotó: MTI
e.házi bandi
2018-09-19 at 10:06
Igen, a kígyók kígyóznak és a prímszámok körül is tekergőznek. Mezei matematikusnak világos, hogy az arányszámításnál nem mindegy, hogy a számlálóba, vagy a nevezőbe tesszük az összehasonlítandó mennyiséget. Az azonosakat egy csoportba, csak nem mindegy, hogy melyikbe, és ez nem politikai kérdés, hanem a számok kígyózása a kígyók szerint.
ómió
2018-09-19 at 08:03
Lehet, hogy az EB is az EP-hez hasonlóan fog dönteni? Naná! Anarcholiburnyák aljadék az anarcholiburnyák aljadéknak sosem vájja ki! Legközelebb már a NEM-eket se “kell” figyelembe venni – az anarcholiburnyák “demokrácia nagyobb dicsőségére”! Másokat ilyesmiért ugyanez a tetübanda keresztre feszítene.
Zia
2018-09-18 at 17:23
Csak dumáljon a prof! Majd jól kirúgják az állásából, igazi liberális demokrata módon!
A “független” európai bíróság pedig olyan ítéletet hoz amilyet parancsolnak nekik.
Argum
2018-09-18 at 14:39
Hihetetlenül alattomos az egész eljárás, aminek a végső célja a magyar határzár lebontása. Mert ha például a 7-es cikkely alapján a szavazati jogunkat elveszik, akkor semmibe sem lesz beleszólásunk. A saját sorsunkba sem. Ők ezt így hiszik. Mi meg másként, és puskánk is van elég. Sőt, lesznek akik mellénk állnak ebben a harcban is.
Vízöntő
2018-09-18 at 13:46
Az EP Szabályzata nem módosíthatja az Európai Unióról szóló szerződést!
Az Európai Bíróság pedig nem a jog alapján ítélkező bírói testület, hanem egy, a Junckerék irányította politikai testület!
Ez bizony a IV. Birodalom árnyéka berlini székhellyel!
A náci párt osztrák Fürherének álmát megvalósítja a Stasi egykori eminense!
hahu
2018-09-18 at 12:38
Lehet, hogy a nagy többség elfogadta, de itt az a kérdés, hogy elegendő-e ez a nagy többség, vagy sem. Azaz a tartózkodó szavazatokat figyelembe kell-e venni vagy sem, mert, ha igen akkor nem indíthatták volna meg az eljárást….
Nem az a lényeg, hogy kinek van több szavazata, hanem az, hogy ez elégséges volt-e, vagy sem. Ezen el fognak vitatkozni még egy jó ideig szerintem……
Mátyás
2018-09-18 at 12:01
Szerintem egyetlen lehetőség maradt, a jedi tanács elé vinni az ügyet. Sajnos az eu bíróságát is már elfoglalták a sithek (szabadkőművesek).
Hesslerezredes
2018-09-18 at 11:49
Húúú wazze! És ehhez professzornak köllött lenni, hogy rájöjjön? Aki ott van, az ott van, és aki szavaz, az szavaz. Igen, nem, vagy tartózkodom (értsd: nem tudok dönteni, azaz az a döntésem, hogy ebben én nem döntök, sem igen, sem nem). 3 féle qrva szavazat. SZAVAZAT b…átok meg! SZAVAZAT!!!
Laca
2018-09-18 at 11:47
Igen szép kilátások! Lassan eljutunk oda,Magyarország kuss a neved!
Ja és kicsit másképp ugyanezt a Lengyeleknek is.
Meg majd aki még mer szólni valami annak is!
túródóra
2018-09-18 at 11:36
Hát persze,hogy az Európai Bíróságban sem lehet bízni!Semmi kétségem nincs afelől,hogy ez a maffia náció összetart.Senki ne reménykedjen ,hogy azok szembe mennek az alomtársaikkal.Mózes népe ez mind!akik elfoglalták a világ legfontosabb pozícióit.Még Putyint is szorongatják,nem ezt a kis Magyarországot.Azt mondta a szovjet fogolytábor zsidó lakója,”……. ,majd akkor jön el a Kánaán,ha maguk ,mind bennünket szolgálnak Miklós!”Ez így is lesz!
terra
2018-09-18 at 11:52
A kvóta-döntés óta nekem a maradék illúzióm is szétfoszlott az Európai Bíróság pártatlanságát illetően. Akkor mondvacsinált, izzadtságszagú indoklással, “a rendkívüli helyzetre” hivatkozva azt mondták ki, hogy a belügyminiszterek tanácsa többségi szavazással eldönthetett egy olyan kérdést, amihez egyébként a kormányfők tanácsának egyhangú döntése kell.