A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején hozott intézkedések hatályban tartása függ az Országgyűlés azon döntésétől, hozzájárul-e a kormány által beterjesztett javaslatokhoz – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn.
A miniszter azután tartott sajtótájékoztatót, hogy az ellenzék kérésére hétpárti egyeztetést tartottak a döntésre váró javaslatokról és arról, hogy azt négyötödös parlamenti támogatással házszabálytól eltérve tárgyalják-e. A kormány minden felelősséget vállal a védekezésért és a védekezés alatt hozott intézkedésekért – szögezte le. Hangsúlyozta: a kérdés, hogy a hiteltörlesztések felfüggesztése vagy a válság sújtotta ágazatoknak biztosított járulékkedvezmények fennmaradnak-e az elfogadásuk után 15 napon túl is. Megjegyezte: ezek az ellenzék támogatását is élvezték, fenntartásukhoz kell hozzájárulni. Kijelentette: álszent az a vita, ami a veszélyhelyzet időtartamának meghatározásáról szól, hiszen ennek kijelölése az alaptörvény értelmében a kormány feladata. A kabinet azonban megtette a lehető legnagyobb gesztust az ellenzéknek, és a jogot a veszélyhelyzet végének meghatározására, átadja az Országgyűlésnek. Jelenleg azonban nem tudható, hogy ez mikor lehetséges, ahogy az sem, hogy például 90 nap múlva határozatképes lesz-e a Ház – hangsúlyozta.
Digitálisan szavazni a magyar parlamentben a törvény értelmében nem lehet – jegyezte meg, hozzátéve: akik ma ilyeneket vetnek fel, ugyanazok, akik tizenöt hónapja “majdnem szétverték a parlament alsóházi üléstermét”, amikor az volt a kérdés, hogy kártyával vagy kártya nélkül lehet-e szavazni. Az ellenzék számtalan javaslatát megfontolták és többet be is fogadtak a javaslatba, például a szükségesség és az arányosság kritériumát – tette hozzá. Közölte azt is, hogy az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság ülései az alaptörvény értelmében rendkívüli jogrend idején sem korlátozhatóak. Megjegyezte azt is: a kormánytöbbségnek megvan a szükséges számú többsége ahhoz, hogy a kérdéses törvényjavaslatot a jövő héten elfogadják. Ahhoz azonban az ellenzék kell, hogy ez már a héten megtörténjen.
Nehéz időkben az együttműködésnek van itt az ideje,
a felesleges politikai vitákat le kell zárni – fogalmazott, és akadémikusnak ítélte a vitát arról, hogy egy olyan Országgyűlésben, ahol a kormánypártoknak többsége van, mi a jobb: ha az Országgyűlés időről időre meghosszabbítja a rendkívüli jogrendet, vagy ha az Országgyűlés határozhatja meg annak végét. Kérdésre hazugságoknak nevezte a javaslatokat ért vádakat, és kijelentette: az ellenzéknek abban is van felelőssége, hogy a jelenlegi helyzetben kelt-e olyan hisztériát, amelyre nincs oka. A médiumok működése szabad, a javaslat semmit nem tartalmaz erre vonatkozóan.
Forrás: MTI
Namond
2020-03-23 at 19:02
Kétlem, hogy a parlament, magyar államot érő külső vagy belső fegyveres támadás esetén fennálló jogköre a rendkívüli helyzet meghozására kiterjeszthető lenne egészségügyi vészhelyzet miatti rendkívüli állapot esetére.
Egészségügyi és egyéb vészhelyzet esetén a köztársasági elnök is elrendelheti a rendkívüli állapotot.
Magyarország Alaptörvénye 48.-54. cikk
Megjegyzem:
Az Alaptörvény hiányos; nem tárgyalja mi van akkor ha fegyveres támadás, terror veszély esetén, ha a terror cselekményeket (például 2018. december) az ellenzéki parlamenti képviselők a Parlamentben követik el.