Oroszország eltökélt abban, hogy 2020-tól leállítja az Ukrajna felől érkező gázszállítást, és helyette a Bulgárián és Szerbián keresztül fogunk kapcsolódni a Török Áramlathoz. A magyar kormány igyekszik minden eshetőségre felkészülni, és megkezdtük a tartalékaink növelését. Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy a Brexit várható hatásai még kiszámíthatatlanok, azonban a magyar agrárexportot akár 30 százalékos veszteség is érheti. Budai Gyulával a magyar külkereskedelem néhány fontos kérdését tekintettük át.
Nemrég járt Szentpéterváron, a minden évben megrendezett Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Milyen most a hangulat Oroszországban?
Négy éve dolgozom a Külügyminisztériumban, és azóta minden évben elmegyek oda. Szentpétervár Oroszországon belül is egy más hangulatú történelmi város, rengeteg turistával. Tengeren közel van hozzá Finnország és Svédország. Visszatérve a kérdésére: az oroszok jól élnek. Egyébként magán a fórumon szintén erőt mutattak a házigazdák. Az idei díszvendég Hszi Csin-ping kínai elnök volt, de a korábbi években járt ott Macron francia elnök, vagy Narendra Modi, India miniszterelnöke. A világ szinte mindegyik nagy cége képviselteti magát, és az idén is a két legnagyobb stand a Mercedesé, illetve a Gazpromé volt. Ebből is látható, hogy teljesen eredménytelen az a politikai cirkusz és szankciós politika, amit a németek, a franciák és a britek képviselnek.
Ez alátámasztja azt, amit Orbán Viktor mondott az orosz szankciókkal kapcsolatban. Nevezetesen azt, hogy „lábon lőttük magunkat”.
Ahelyett, hogy Oroszország térdre rogyott volna, inkább megerősödött és sok szempontból talpra állt. Mára már elérték az európai hatalmak, hogy az agrárium szempontjából Oroszország 80-90 százalékban önellátóvá vált. Egyre kevésbé van szüksége a jó minőségű uniós termékekre, amelyek 2014 előtt még dominálták az orosz piacot. Putyin elnök újabb szankciói pedig nagyon fognak fájni az európai bortermelőknek, hiszen az állami szektorból teljes mértékben kitiltja a termékeiket. Azt gondolom, hogy nemsokára majd követi ezen intézkedéseket az is, hogy az éttermekből és szállodákból kitiltják az európai borokat. Oroszország egyébként az elmúlt években a szőlészet és borászat terén is hatalmasat lépett.
De hát ez egy északi ország, aminek a klímája nem éppen ideális a szőlőnek.
De ott van a Fekete-tenger vidéke és a Krím-félsziget, amelyek nagyon jó éghajlatú vidékek. Az orosz termelők kihasználták a szankciók által nyújtott lehetőségeket. Ebből is látszik: ha a politikai természetű ukrán-orosz konfliktust gazdasági büntetőintézkedésekkel akarjuk megoldani, akkor végleg elveszthetjük a piacainkat. Az elmúlt kétszáz évben Oroszországot még háborúban se tudta senki sem térdre kényszeríteni. Akkor mit akarunk békeidőben ilyen gazdasági szankciókkal?
Egy pillanatra térjünk vissza Kínára. Mennyire kell komolyan venni a kibontakozó kínai-orosz szövetséget?
Abszolút komoly a dolog. Kína keresi a szövetségeseket az Amerikával folytatott kereskedelmi háborúban, míg az orosz-amerikai viszony nem a legjobb. Ezek a tényezők nagyban elősegítik a két ország közeledését. Ezt az orosz-kínai tengelyt nem szabad lebecsülni. Oroszország ásványkincsekben rendkívül gazdag, míg Kínában éppen egy technológiai forradalom zajlik. Persze ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem egyben komoly geopolitikai játszma is.
Magyarországot mennyire súlyosan fogják érinteni a borokra kivetett szankciók?
Magyarország egy nagyon kicsi szegmensét adja az orosz importnak. A nagy vesztesek a franciák, olaszok, spanyolok és a portugálok. Nálunk elsősorban a tokaji borokat érinti majd. Nekünk majd igazán az fog fájni, ha a szankciók elérik a magánszektort. Egyébként a régi magyar márkákat az oroszok nagyon kedvelik. Például Globus konzervből bármennyit el tudnának adni, de ugyanez a helyzet a Pick szalámival. Sajnos azonban a Pick termékeket a szankciók miatt már nem tudjuk exportálni. Továbbá a magyar alma, vagy a magyar gyümölcsök nagyon keresettek az orosz piacon, amelyekre azonban szintén embargó van. Jelenleg a konzervvel, vetőmaggal és élőállattal vagyunk jelen az orosz piacon. Korábban arról is volt szó, hogy a tenyészállatokat kitiltják, de ez valamiért nem történt meg. Mi úgy próbáltuk meg kivédeni az embargó hatásait, hogy vegyesvállalatokat hoztunk létre, és technológiát exportálunk.
Tulajdonképp mekkora kárt okozott Magyarországnak ez a szankciós politika?
Nehéz ezt megbecsülni, és nem akarok számháborúzni. De mindent egybevetve mintegy 8 milliárd dollár kár ért minket, amelynek több, mint tíz százaléka az agráriumot érinti.
A Távol-Keleten javítottunk
Miként próbálták meg itthon kivédeni a szankciók hatását?
Mintegy 30 nagy magyar céget ért jelentősebb kár a szankciós politika miatt, amelyeket új pályára állítottunk. Főleg a baromfi, víziszárnyas és sertés vonatkozásában igyekeztünk új piacokat szerezni. Ez sikerült is, főként Ázsiában és a volt szovjet tagköztársaságokban: Üzbegisztánban és Kazahsztánban. Japán a legjelentősebb vevőnk, de számottevő még Tajvan, Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr és persze Kína is. Tulajdonképpen az orosz kivitelünket sikerült átirányítani a Távol-Keletre.
Emlékszünk rá, hogy a baromfiinfluenza néha szinte megbénította a magyar húsexportot. Ezen már túlvagyunk, de itt a sertéspestis. Mennyi kár ért minket?
Csak azokat a becsléseket tudom mondani, amit cégektől kaptam. Ezek alapján mintegy 50 milliárd forintról beszélhetünk. Japánnal szeretnénk olyan megállapodást kötni a sertéspestis kapcsán, mint amit a baromfiinfluenza kapcsán már megtettünk. Ennek értelmében csak azokból a régiókból korlátoznának a kivitelt, ahol már kimutatták a kórt. Hangsúlyozom, hogy sertéspestist háziállatoknál még nem mutattak ki, csak vaddisznóknál. Ezek a fertőzött állatok Ukrajnából és Romániából érkeztek. A kínaiakkal is próbálkozunk, de hiába mondjuk nekik a regionalizációt, egyszerűen csak csodálkoznak és nem értik. Kínában egy tartomány nagyobb, mint Magyarország, és az Európai Uniót tekintik egy régiónak. De hangsúlyozom, hogy a magyar állategészségügy nagyon jó; a gondjaink a szomszédaink felelőtlenségéből adódnak.
Semmit se tudunk a Brexitről
A kontinens nyugati felén zajlik a Brexitnek nevezett szappanopera. Itt milyen hatásokkal számolhatunk, ha valóban bekövetkezik a brit kilépés?
Jelenleg mindent vámmentesen szállíthatunk Angliába. De akár puha vagy kemény Brexit lesz, akkor vámok lépnek majd életbe. Ekkor pedig egy csomó cégnek már nem fogja megérni, hogy Nagy-Britanniába exportáljon. A lényeg az, hogy mekkora vámok terhelik majd a magyar árukat. Ez pedig attól függ, hogy a britek békével, vagy haraggal fognak kiválni az unióból. Nekünk az lenne az érdekünk, ha puha Brexit valósulna meg. Nagy kérdés még a munkaerő-áramlás. A magyar munkavállalók elsősorban Londonban és néhány más nagyvárosban dolgoznak. Még nem tudni, vajon megtarthatják-e a korábban élvezett kedvezményeiket, vagy elvesztik azt a szabadságot, amit uniós polgárként élvezhettek. Rengeteg olyan kérdés vetődik fel, amire maguk a britek sem tudnak válaszolni. Ezért folyik ez a csiki-csuki az egész Brexit-ügyben. A mi víziónk jelen állapot szerint az, hogy mintegy 30 százalékos exportveszteség éri majd Magyarországot. Keletkezni fog egy olyan piaci vákuum, amely teljesen hasonló lesz, mint az orosz szankciók esetében. Az unió nem akar kibékülni az oroszokkal, akik köszönik szépen, jól vannak. Ezt a problémát még meg sem oldottuk, és a bekövetkező Brexit hatása össze fog érni az orosz szankciókkal. Ekkor csúnya világ fog elérkezni sok cég számára, főleg az európai agrárcégek járhatnak rosszul. Ennek kemény munkaerő-piaci hatásai lehetnek majd. Amikor az unió vezető hatalmai 2014-ben az ukrajnai konfliktus miatt a szankciók mellett döntöttek, akkor még senki sem látta, hogy a britek kifelé tartanak. Ennek a kettőnek az összhatása egyelőre kiszámíthatatlan, de mindenképp nagyon durva lesz. Emiatt szomorú vagyok. Az oroszok szépen lépegetnek előre, erősítik a belső piacaikat, amihez pénzük is van, hiszen komoly bevételeik vannak a kőolajból és földgázból.
Épül a Török Áramlat
Térjünk át a földgázimportunkra, amiben a fő szerep szintén Oroszországé. Szeretnénk a függőségünket csökkenteni, amiben sokat segítene a román gáz, bár ennek ügye már szintén szappanoperai jellegű. Van ott egyáltalán földgáz? Hihetünk egyáltalán a románoknak?
A románok és a koncessziót birtokló két cég, az osztrák OMV és az amerikai ExxonMobil egyelőre nem hozták meg a beruházási döntésüket. Kérdés, hogy ezt valaha megteszik-e. Horvátország pedig a krk-i terminált egyelőre még nem építette meg. Vagyis ebből az irányból sokáig nem fogunk még kapni cseppfolyósított földgázt. Egyedül a szlovákok építették meg a felénk irányuló gázvezetéket. Nekünk jelenleg igazából csak az ukrajnai gázfolyosó áll a rendelkezésünkre, ezen keresztül jön a fogyasztásunk 80 százaléka. A mostani szentpétervári fórumon Szijjártó Péter külügyminiszter megállapodott a Gazprom vezetőivel a 2020-as mennyiségről.
Miért nem kötünk egy hosszabb távú szerződést? Miért csak évről évre állapodunk meg?
Úgy vélem, hogy a Gazpromnak jelenleg nem érdeke a hosszabb távú szerződés. Most annyit azonban sikerült elérni, hogy a 2020-as mennyiséget már az idén be tudjuk tárolni. A 2019-es mennyiség már megvan, és a jövő évit leszállítják az idén. Az oroszok nagyon eltökéltek abban, hogy 2020-ban leállítják a Kelet-Ukrajna felől érkező gázszállítást. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor Ukrajnának, Magyarországnak, Szlovákiának, Horvátországnak és Szerbiának nincs megoldva a gázellátása.
Ha Románia nem lép be alternatívaként, akkor merről fogunk kapni földgázt?
A Török Áramlat lehet a megoldás. A bolgárok állítólag már megkezdték a vezeték kiépítését, és 2020 végére, illetve 2021 elejére kész lesznek – legalábbis ezt mondják. A szerbek pedig már állítólag 2019 végére befejezik az ő területüket érintő szakasz építését. Ezután pedig az orosz földgáz Törökország, Bulgária és Szerbia felől fog érkezni és tőlünk megy tovább nyugatra.
A Balti-tenger alatt épülő Északi Áramlatra Szlovákia felől nem tudunk kapcsolódni?
Magyarország számára az Északi Áramlat nem egy életképes opció, hiszen az Észak-Európa ellátását célozza.
A Török Áramlat kapacitása elég lesz a hazai igények fedezésére?
Kaphatunk gázt Szlovákia és Ausztria felől, és így a megépülő déli vezetéken érkező gáz elég lesz az igények fedezésére. De azért növeljük a tartalékainkat is. Moszkva azonban előbb-utóbb le fogja zárni az ukrajnai gázvezetéket. Ebbe nekünk nincs beleszólásunk. Mi ezt itthon nem igazán érzékeljük, de az orosz-ukrán konfliktus nagyon mély. Ezen aligha enyhít az új ukrán elnök, Zelenszkij megválasztása, mert az ukrán parlament egyelőre Porosenko embereivel van tele, de hamarosan választások lesznek. Ez egy nagyon törékeny helyzet. A magyar politikának állandóan egyensúlyoznia kell, és ne felejtsük el a Kárpátalján élő 170 ezer honfitársunkat, akiknek a sorsa a számunkra a legfontosabb.
Kiemelt fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Feherlófia65
2019-06-22 at 18:12
Putyin tudja mit csinál: védi a hazája érdekeit! A sok álszent libsi csak ugatja azt hogy mi a hazaszeretet és hűség!
Nehogy kitalálja a romlott és dekadens nyugat, hogy mi a jó a világnak és oroszországnak! Ez idáig ez egyszer sem jött be!
Mária néni
2019-06-22 at 10:43
Aranyoskám !
Tudod, mit mondott Jedlik papa amikor fia felkiáltott, hogy feltalálta a dinamót ? Tudom Ányos !
Hesslerezredes
2019-06-21 at 11:12
Javaslom, hogy a rengeteg edzőteremben minden szobakerékpárra tegyenek dinamót, oszt meg van oldva az áramtermelés (is) meg a túlsúly leadása (is). Lesz egy hótegészséges nép, aki sötétedéskor ledöglik, hajnalban meg az első napsugárral kél. A hivatalokban is a sok üldögélő p..csát meg f..szt a székekből átültetni dinamós szobakerékpárra, oszt’ amíg tologatják az aktákat, addig is áramot termelnek! Lesz legalább valami hasznuk is. :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
pampafu
2019-06-22 at 10:41
Tudod, mit mondott Jedlik papa amikor fia felkiáltott, hogy feltalálta a dinamót ? Tudom Ányos !
Mátyás
2019-06-21 at 10:24
Az orosz szankciókat azonnal fel kellene mondania Magyarországnak és le kéne szarni a köcsög nyugatiak óbégatását. Ők mindig olyan akarnak ami nekünk rossz, ráadásul akkor is folyamatosan ellenünk beszélnek, amikor nyilvánvaló ellenzéki hazugságokról van szó.
Kristóf
2019-06-21 at 08:45
Plusz nem véletlenül halogatja az Exxon mobil és az ÖMV a romániai bomba üzletet. A középtávú érdek ellentétes a rövidtávúval. Ha ellátnák a térségünket gázzal, Putyin másnap pontot tenne az ukrán “konfliktus” végére. Így viszont tervei szerint ehhez ezek szerint legalább két évre van szüksége.
Kristóf
2019-06-21 at 08:36
Az oroszok Ukrajnát akarják lekapcsolni, mégpedig a lehető leghamarabb. Nem pedig Magyarországot, Szlovákiát, Szerbiát és Horvátországot. Ezért a dátum is, amikorra valószínűleg meglesz az alternatív útvonal.
Ha lekapcsolnának minket, azzal odadobnák a térséget az USA székhelyű ellenségüknek, aki még jobban bekerítené őket. Nekik ezért nagyon fontos egy Közép-európai védvonal. A globálsátán meg mint látható is, az oroszok bekerítésére és végül természeti javaik megszerzésére törekszik.
bl
2019-06-21 at 05:37
Gáz van, ha gáz nincs. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy ki nem fér hozzá. A körkörös hatások révén felfordulást okoz.
Namond
2019-06-20 at 19:37
Uniós ország vagyunk, nyitott piacgazdasággal, külső energia ellátásra szorulva, igaz ez a földgázra, kőolajra, szénre, villamos áramra.
Ezt az Unió szervei tudják, hiszen a spontán, az Antali és Horni, csatlakozás előkészítése időszakában a csendes privatizációs slágerek az erőművek voltak.
Ekkor zárták be a szénbányákat, uránbányát, hiúsították meg a nagymarosi vízlépcső (vajon kifizettük már a partnerek kártérítését és kártalanítását) építését.
Ezt az Unió szervei tudják, hiszen többször intettek bennünket az energia igényünk diverzifikált beszerzésének megvalósítására. Tudják azt is, hogy a hőerőműveket az új német tulajdonosok – a privatizációs szerződés szerinti környezetvédelmi paraméterek elérésére hivatkozva – szénről földgázra állították át. (Ezzel megszüntették a szénbányászatot, melynek terheit az akkori kormány átvállalta.)
Az, így elveszett mesterségbeli tudás értékének nagyságát meg sem próbálom megsaccolni.
Bár a hazai kezdeményezésű, a balkáni térség energia függetlenségét IS segítő megoldások, valahogy mindig elbuktak. Elbuknak továbbra is?
(Tartózkodni kellene a saját kezdeményezéstől, a németektől, osztrákoktól, franciáktól kellene vásárolni?)
Az Unió szervei, a Bizottság felhasználásával;
– csatlakozási tárgyalások idején megakadályozták a Nabukkó vezeték (előkészítése még a szocialista időkben megkezdődött) építésének megkezdését,
– a Déli áramlat már megkezdett építését leállították (tiltott állami támogatás, mint varázsvessző), a bolgárokkal talán a megépült létesítményeket meg is semmisítették,
– a paksi erőmű élettartam meghosszabbítása, rekonstrukciója állandó vita (ilyen a franciáknál nincs) Kapacitása a hazai fogyasztás közel fele.
– a paksi erőmű beruházás (tiltott állami támogatás, mint varázsvessző) közel két évet csúszik, holott előkészítését még Gyurcsótány kezdte meg. (A franciáknál és briteknél ilyesmi fordul elő.)
Az szóba sem kerül, hogy a Tisza tóra is települjön egy atomerőmű. Ezzel a teljes hazai fogyasztás atom alapra kerülhetne, a fogyasztói ár jelentős csökkenésével.
Vajon az eddigi sikertelenségünk a diverzifikációban nem a nyugati lobbicsoportok sikere?
Meg lehet találni a felelősöket, ha vannak és nem csak munkaköri ártalmam működik?
Ha meg vannak, el lehet ítéltetni őket? Alkalmas erre az európai jog és Európai Bíróság?
Benedek Károly
2019-06-20 at 22:10
” Alkalmas erre az európai jog és Európai Bíróság?”
Mire?!
Az egész egy kontinensnyi fostalicska.
Namond
2019-06-20 at 23:16
Szóval, Önnek is kétségei vannak.
Benedek Károly
2019-06-21 at 06:35
Valahogy így. Az energiakiszolgáltatottság= rablánc.
Ha a Paks2-t szabotálják, az annyi, hogy gyakorlatilag energiablokád alá vonják a térséget, totális kiszolgáltatottság.
Nem véletlen, hogy eléggé megtört az arca a miniszterelnöknek. Több felől is ugrásra készek, hogy a torkunknak essenek.
márko
2019-06-20 at 19:33
Sajnos
HOGY
ez egy nagyon megkésett elemzés a SPIEF19-ról
és a
messzemenő fontosságáról és hatásáról,
Oroszország és Kína gazdasági együtműködésér0l.
/
A brüsszeli bürokrácia + francia apszolutizmus + merkelke MAKACSSÁGA
nagyon káros Európa országaira.
/
Amit Kína
MÁR MUTAT
a már MŰKÖDŐ 5G kommunikációs + hálózatok technológiában,
és a kb. 200 petaflops szuperszámítógépekben,
EZT AZ EREDMÉNYT
a francia és dölyfös német ipar soha sem tudja elérni.
/
Dölyfös Európa hanyatlik a kínai elektronikai fejlődése után.
yindzsang19
2019-06-21 at 01:55
érzéki csalódás hogy a ‘Dölyfös Európa’ mitől és mire lenne dölyfös?merkel
és macron zusa bábok és zusa diktátumokat hajtanak végre.A szankciós politikát a németek, a franciák és a britek zusa diktátumra képviselik,
mert egy aljas manipulációs trükkel-maláj gép ‘lelövése’-beleugrasztották őket.Amerikai-nyugati gázellátás remek lesz-ha engedjük a betelepítést kapunk gázt,ha nem….
Benedek Károly
2019-06-21 at 06:27
Te azt képzeled, hogy MOST ébredt rá a kormány, s jutott a következtetésekre?
Csa most beszél róla nyilvánosan.
A lényeg soha nem a nyilvánosság előtt zajlik.
Bakó László
2019-06-20 at 18:56
Remélhetőleg, az ukrán ütköző és báb államot,kiiktatjak ezzel lehetetlenné válnak igazi a balkáni vonal sem túl megbízható
gyozo2018
2019-06-20 at 18:54
Szból fsba léptünk…
Milli
2019-06-20 at 18:49
Mi lesz ha nem lesz gaz,mivel futenek a csaladok .A baloldal paks 2 ellen is obegat,majd vesszuk az aramot nyugatrol 20 szoros aron.Ez kell nekunk szegeny magyar nepnek?
vg
2019-06-21 at 11:49
A baloldalt nem érdekli, ők megkapják a pénzt a külföldi gazdáktól, és jót röhögnek rajtunk.
Benedek Károly
2019-06-20 at 18:46
Hagyjuk a francba az egész EU-t!