Nemcsak az eleve enyhe büntetést (felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést) indítványozó vádiratból, majd a fellebbezésből lehetett sejteni, hogy a 2006 őszi rendőrtábornokperben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hétfői döntése sokaknál kiveri majd a biztosítékot. Ugyanis olyan hadbíróhoz került az ügy, aki korábban a Biszku-ügyben már hozott egy botrányos, később a Kúria által több szempontból is törvénysértőnek minősített verdiktet. Ám Ruzsás Róbert bíró hiába járt el jogsértően a volt kommunista belügyminiszter büntetőperében, ennek semmilyen következménye nem lett, és most egy újabb kiemelt ügy került az általa vezetett katonai tanács elé.
A Fidesz és a Jobbik is szégyenletesnek nevezte a 2006 őszi rendőrtábornokper hétfői jogerős ítéletét, amely a tizennégyből tizenkét vádlottat fölmentett, illetve megszüntette ellenük az eljárást, és csupán Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt, illetve Mittó Gábort, a tévészékház helyszínbiztosítási parancsnokát marasztalta el; előbbit pénzbüntetéssel, utóbbit megrovással sújtotta. A Fővárosi Ítélőtábla döntésének megalapozottságát többek között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás is vitatta. Ám ha figyelembe vesszük, hogy a másodfokú határozatot az ítélőtábla Ruzsás Róbert vezette katonai tanácsa hirdette ki, máris nem tűnik annyira váratlannak a szànalmas ítélet. Ruzsásnak ugyanis e téren komoly “előélete” van.
Óriási vihart kavart például 2015 júniusában az a döntés, amellyel a Fővárosi Ítélőtábla Rúzsás Róbert vezette tanácsa megalapozottság hiányában hatályon kívül helyezte a háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt kommunista belügyminisztert öt és fél év szabadságvesztéssel sújtó elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket. Ruzsás azzal indokolta a döntést, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget maradéktalanul ügyfelderítési és indokolási kötelezettségének. Ráadásul azt is előírta, hogy a megismételt eljárást nem a korábbi ítéletet hozó, hanem egy másik bírói tanácsnak kell majd lefolytatnia.
Ki is az elfogult?
Ruzsás akkor fontosnak tartotta hangsúlyozni: különbséget kell tenni a történelmi és a büntetőjogi felelősség között, utóbbinál pedig figyelni kell arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok elegendőek-e ahhoz, hogy a vádlott esetében kétséget kizáróan meg lehessen állapítani a bűnösséget. Szerinte közvetett bizonyítékok alapján csak akkor lehetett volna kimondani Biszku bűnösségét, ha azok zárt logikai láncot alkotva igazolják, hogy a kommunista belügyminiszter adta ki a parancsot a gyilkosságokra, köztük a véres salgótarjáni sortűzre. A legnagyobb vihart Ruzsás azon megállapítása kavarta, amellyel elfogultnak minősítette az elsőfokú bíróság által igazságügyi szakértőnek fölkért Kahler Frigyest. A jeles történészt azért nevezte elfogultnak, mert már előzőleg ismert volt a sortüzekkel kapcsolatos álláspontja. A Ruzsás-féle Biszku-tárgyalás más tekintetben is botrányosra sikeredett. Novák Előd jobbikos politikus nem állta meg szó nélkül a furcsa határozatot, és többször közbekiabált: „Időhúzás, szégyen!”, „Egy napot sem fog ülni!”, „Mansfeld Péter forog a sírjában!” Ruzsás először rendre utasította a politikust, majd kiküldte a tárgyalóból.
Szétszedték Ruzsás döntését
Ám az igazi botrány ezután következett. A Kúria tavaly februárban kimondta: törvénysértő módon és indokolatlanul utasította új eljárásra az elsőfokú bíróságot a Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Róbert vezette tanácsa. Majd részletesen fölsorolták, milyen hibákat követett el Ruzsás és tanácsa.
Például szükségtelen volt a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás, így többek között a történész és levéltáros szakértők kirendelése. A Kúria rámutatott: ha megalapozatlan lett volna bizonyos mértékig az elsőfokú döntés, azt másodfokon ki lehetett volna küszöbölni, szükség esetén a tábla maga is kiegészíthette volna a tényállást, hogy azután érdemi döntést hozzon. A Kúria szerint helytelenül kifogásolta a tábla az elsőfokú bíróságnak azt a megoldását, hogy a sortűzperben korábban született jogerős ítéletre hivatkozott. Azt is hangsúlyozták: a másodfokú bíróságoknak lehetőség szerint érdemi döntést kell hozniuk – vagy felmentő rendelkezést, vagy az elsőfokú döntés megváltoztatását. A hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás csupán egyfajta végső eszköz lehet, amelynek feltételei ebben az ügyben nem álltak fenn, a táblának tehát érdemi döntést kellett volna hoznia.
A Kúria döntésének azonban csak elvi jelentősége volt, Biszku bűnösségéről nem foglalhatott állást, ráadásul addigra már a megismételt elsőfokú eljárásban két év felfüggesztett börtönre ítélték az egykori kommunista funkcionáriust. Végül tavaly áprilisban Biszku meghalt. Ruzsás Róbert tanácsának tehát kulcsszerepe volt abban, hogy Biszku Béla – jogerős helyett – csak egy elsőfokú elmarasztaló ítélettel a tarsolyában költözött át a túlvilágra.
Már csak az a kérdés: egy bírónak hány döntését minősítheti törvénysértőnek a Kúria következmények nélkül?
Vezető kép: Hír TV
Laca
2017-02-15 at 07:03
Csak egy eklatáns példa még ide..
Valamikor Nagy Imrét – a gergényihez mérten SOKKAL kevesebbért – HALÁLRA ítélték, majd KIVÉGEZTÉK!
Laca
2017-02-15 at 07:00
Ha a fidesz igazi magyarként, és régi kormányváltó párt-ként ügyködne, ezt a bírót azonnali hatállyal fel kellett volna mentenie – már a biszku ügy után! Lehetne ott a bíróságon valami fontos aktatologató, de NEM ÉRDEMI DÖNTÉSI hatáskörben!
Lári-fári
2017-02-14 at 17:56
Sajnos, sem az olló, sem a posztó nincs sem a kormány, sem a parlament kezében…
Emlékezzünk csak vissza, amikor néhány megkövült kommunista bírót nyugdíjazni akartak, Brüsszel, illetve az EU főemberei azonnal lecsaptak, már úgy volt, hogy bevonulnak a kék sisakosok is… 😛
laja71
2017-02-14 at 17:27
Pártunk és Kormányunk ügyészsége, bírósága, mit reklamálnak! Az olló, meg a posztó az ő kezükben volt, miért így szabták?!
Anna
2017-02-14 at 14:51
Nagyon örülnék, ha az ujabban kommentelő szintén Anna megkülönböztetést használna, mivel én irok régebben. Erre magától is rájöhetett volna, mert úgy illendő, még akkor is, ha az ábrák különbözőek. Immáron ez a mádoszori kérésem, remélem elér hozzá.
Alex
2017-02-14 at 13:34
Csak azon töprengek, hogy a nyilvánvalóan elfogult bírókat miért nem küldik el?
Anna
2017-02-14 at 11:58
remélem ezt NEM hívják igazságszolgáltatásnak!!!!!!!!!!!!!!!!!Az egész bírói kart el kéne zavarni!
Péter Pál
2017-02-14 at 10:13
Helyesbítenem kell mert elírás történ.
Helyesen a mondat így hangzik:
… Úgy vélem, hogy egy állam igazságszolgáltatása a területileg illetékes állam legfőbb hatalmi és törvénykezési forrásától függ !…
Péter Pál
2017-02-14 at 10:05
Azért úgy halkan megkérdezem,hogy milyen többségű Parlamentünk van és ki kormányoz ennek eredményeként immár hét éve ebben az abszurd hazában ??????
Álszent és cinikus a könnyhullatás.
Miért nem tetszenek rendet tenni a bírói hatalmi ágban ??
Úgy vélem, hogy egy állami igazságszolgáltatása a területileg illetékes legfőbb hatalmi és törvénykezési forrástól függ !
Ez pediglen jelenleg a Magyar Parlament !
Hajrá fiúk ! Ne siránkozz ! Cselekedj !
Anna
2017-02-14 at 09:19
Kahler Frigyest elfogultnak minősítette a bíró úr? Nála felkészültebb, tárgyilagosabb szakembert keresve is nehéz lenne találni.
Károly
2017-02-14 at 08:06
Igen – igen, folyamatosan megtapasztalhatjuk, nem volt rendszervláltás, csak módszerváltás e hazában.
A bűnnös, bírói támogatással alázza a sértettet, áldozatot, bár a viktimilógia teljesen mást ajánl!